Kecskeméti Lapok, 1926. július-december (59. évfolyam, 146-298. szám)
1926-07-01 / 146. szám
1927. novemberében mondhatók fel a lakások. 1928 május 1-én minden lakás felszabadul. A kormány rendeletet adott ki, amellyel a lakásügyet a városokban átmenetileg szabályozza. A rendelet kimondja, hogy a lakások bérbeadását, felhasználását és átruházását korlátozó kivételes szabályok ez évi szeptember 1én hatályukat vesztik és ezzel a nappal a lakásügyi hatóságok működése megszűnik. A bérmegállapításra vonatkozóan a rendelet úgy intézkedik, hogy a lakások bérét 3333—1924. sz. alatt kibocsátott kormányrendeletben meghatározott alapbér után kell kiszámítani, az esedékes bér alapjául pedig az alapbérnek bérnegyedenként fokozatosan emelkedő és százalószerűen meghatározott hányada szolgál, nevezetesen: az 1926. évi novemberi bérnegyedre 55 százaléka, az 1927. évi februári bérnegyedre 55 százaléka, az 1927. évi májusi bérnegyedre 60 százaléka, az 1927. évi augusztusi bérnegyedre 65 százaléka, az 1927. évi novemberi évnegyedre 70 százaléka. Az albérletbe adott lakások bérét augusztusétól kezdve, a felek közös megegyezéssel szabadon állapíthatják meg. Ami a befizetés idejét illeti, kimondja a rendelet, hogy az esedékes bért rendszerint a bérnegyed ötödik napjáig bezáróan kell fizetni, de a bérlő más megállapodás hiányában három egyenlő havi részletben is fizetheti. A közüzemi költségek megtérítésére a bérlők az esedékes bérrel együtt Budapesten az alapbér 5 százalékának, azokban a vidéki városokban, ahol csak vízvezeték van, az alapbér 6 százalékának, ahol pedig vízvezeték és csatornázás is van, az alapbér 7 százalékának, egyebütt az alapbér 3 százalékának megfelelő és aranykorona értékben számítandó összeget kötelesek fizetni. A tulajdonos a bérletet 1927 novembertől kezdve szabadon felmondhatja 1928 május 1 ére. E felmondási idő alatt a bérlő az 1927 novemberi bánegyedre megállapított összegnek megfelelő bért köteles fizetni. 1928 május 1 től kezdve a bérletet a magánjog szabályai szerint lehet felmondani. A részbeni visszajuttatás, illetve vagyoni előny megosztására irányuló kérelem jogosságát a következőkben állapította meg: özv. Fodor Miklósné valamint társai javára Ader Adert és Adler Miklóssal szemben; dr. Gallia Béla javára és Farkas József és felesége javára Bunzlay Vilmossal szemben; özv. Kovács Mihályné javára Reitter József és társaival szemben. A többi visszajuttatást, illetve vagyoni előny megosztást kérőket a bíróság elutasította. Juttatás tekintetében pedig a bíróság a következőképen határozott: az egri főkáptalán birtokából 800 hold vagyonváltság területet a kecskeméti róm. kath. egyháznak juttat; Szappanos István birtokából 110 kath. hold vagyonváltság területet a ref. egyháznak; az ág. evang. egyháznak 35 kat. holdat; vitézi széknek Halász Ig * 27 nác birtokából 3 hold szőlőt, Brnzlau Vilmos birtokából 4 hold szőlőt, Szilágyi Mihály birtokából 8 hold szőlőt és Adler Albert birtokából 15 hold földet, házhelyeket a 27 kérelmezőnek; a többi területeket pedig azok a föld-, illetve szőlőjuttatásért folyamodók kapják, akik a díjakat annak idején befizették. A vagyonváltságba nem eső területek megváltási ára tekintetében az ítélet a felek között a végrehajtás során egyesség megkísérlését rendeli. A megváltott ingatlanok birtokbavételére nézve az ítélet akként intézkedik, hogy a juttatásban részesülők a folyó gazdasági év végén a részükre juttató területeket birtokba vehetik. Az ítélet végrehajtásával a bíróság dr. Hrnkovszky István törvényszéki bíró felügyelete mellett a város tanácsát bízta meg. VAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WWWWU A Földbirtokrendező Bíróság ítélete a kecskeméti földbirtokok megváltása tárgyában. F. évi június hó 8—10. napjain Ítélkezett az O. F. B. a Kecskemét tb. város határában fekvő földbirtokok megváltása tárgyában, ítéletében megváltás útján megszerzendőknek, illetve megváltandóknak nyilvánította a következő területeket: A Szőltermelő és Értékesítő Rt. birtokából 200 kát. hold 1038 négyszögölet, Adler Albert 46 kát. hold 1000 négyszögöl birtokát, Adler Miklós 50 kát. hold ingatlanát, Fleischmann Oszkárné birtokából 41 kát. hold 841 négyszögölet, Szőke Sándor birtokából 20 kát. holdat, Spitzer Bernát birtokából 60 kát holdat, Kecskemét II. város birtokából házhelyek céljára mintegy 8 kát. holdat. ~ fyfFF iWIF “ /. ' 59. évfolyam 146 szánt. Ara 1000 korona. Csütörtök, 1926 julius I llfifizetési ár helyben 11 8 WflfpSlj PPPf8Mf| 9 HM SfI M ^eSte'en'^ minden házhoz hordva IjjáT ||sg jf IUP Iggg BfS Igg i| fl M I 8 ffH |OP flpB A lap szellemi és anyagi t„ vidéken postán küldve Sík s[ §1 ja f| fi * || MT. B B &.M B KÉÉ faji SM»szét érintő összes küldetné- Egész évre — R 8 1 B 1 »I fi fei I I Mill ¥11 nyék a szerkesztőség vagy Fél évre - K kiadóhiv. címére küldendők ngyed évre 60.000 K (KECSKán KISS UJSACk & Szerkesztőség és kiadóhivatal így hónapra 20.000 K _ tlilP I I & 4 Viker'’ Mt,en,plon'k#f Egyes szám ára 1000 K FÜGGETDEni IIPIDÍ-ITIKAÍÍ NAPiLaP Telefonszám: 141. ------------------------------------- |______________________ Viharos jelenetek között egyhangúlag választotta a közgyűlés díszpolgárrá gróf Bethlen Istvánt. Dr. Nagy Lászlót kétszer 100 forint bírsággal sújtotta a th. bizottság a tárgyalás zavarása miatt. A tb bizottság mai közgyűlésének tárgysorozatán már nem olyan csekélységek szerepeltek, mint a múltkori rendkívüli közgyűlésen, — amikor 17 bizottsági tag jelenlétében döntöttek a bagatell ügy, potom 27 és fél milliárdos kölcsön felvétele ügyében. — érthető tehát, hogy ma délelőtt a zord időjárás dacára * úgyszólván teljes számban jelentek meg a város atyjai a közgyűés termében. Fél 10 órakor már majdnem telt ház volt jelen, amikor Fáy István főispán megnyitotta a közgyűlést és kegyeletes szavakkal elparentálta Propper Miksát, a th. bizottság júniusban elhunyt tagját. Ezután Harkay Béla főjegyző terjesztette be a közigazgatás május havi állapotáról szóló polgármesteri jelentést és bejelentette, hogy a főispán a város közönsége nevében táviratilag üdvözölte a kormányzót születésnapja alkalmából. A közgyűés nagy éljenzéssel vette a bejelentést tudomásul, majd dr. Nagy László emelkedett szólásra. Fujdogál a vihar előszele.. A villanyszerelő iparosok sérelmét teszi először szóvá. A villanyszerelőknek igen nagy konkurenciát jelent a város vilanyszerelő üzeme és igen jelentős munkaalkalmaktól fosztja meg őket. Hivatkozik arra a miniszteri rendeletre, amely a városi ipari üzemek megszüntetéséről rendelkezik és kéri a tanácsot, hasson oda, hogy a villanyszerelők sérelmei orvoslást nyerjenek. Másodsorban a benzinkút felállítását sürgeti. Hivatkozik arra, hogy Kecskemétnél jóval kisebb városokban, mint Cegléden, Szolnokon, Szemesen,Hódmezővásárhelyen stb. felállították már a benzinkutakat a város közepén, mert tisztában vannak azzal, hogy haladni kell a korral, csak Kecskemét az, amely az"űzveszélyesség" köpenyébe burkolózva megtagadta a kút felállításának engedélyezését. Sűrű elenmondások zavarják állandóan a szónokot s csak akkor csendesül el a zaj, mikor Zimay Károly polgármester áll fel, hogy válaszoljon a két interpellációra. A polgármester válasza rövid és tömör: A városi villanyszerelő üzemet nem lehet beszüntetni, mert a miniszteri rendelet csak a háború alatt keletkezett városi üzemek beszüntetéséről rendelkezett, a benzinkút felállítása ügyében pedig azért hoztak elutasító határozatot, mert szakértők bizonyították, hogy a benzinkút tűzveszélyes és tartani lehet attól, hogy az egész piactér levegőbe röpül Az pedig, hogy a többi városok ennek dacára is engedélyezek, csak annak tudható be, hogy nem jártak el kellő óvatossággal. Különben is a benzinkút nem a helybeli autótulajdonosok érdekeit szolgálja elsősorban, hanem az átvonuló autókét, azoknak pedig mindegy, hogy a város közepén, vagy pedig a város szélén töltik meg kiürült tartályukat. Dr. Nagy László ismételten hangsúlyozza, hogy a kút veszélytelen, majd Horkay főjegyző Iványosi Szabó László dr. és társainak indítványát olvassa fel Bethlen István gróf miniszterelnök Kecskemét díszpolgárává való választása iránt. Átalános éljenzés fogadja az indítványt, melyet felolvasása után, dr. Dr. Szabó élőszóval is megindokol. A holnapi nappal megszülik az ország pénzügyi ellenőrzése, — kezdi a szónok — ami mindennél élénkebb dicsérete annak a kolosszális munkának, amit Bethlen István végzett idáig is. Hivatkozik a miniszterelnök genfi eredményeire, arra a galád merényletre, amely a népszövetségi palotában érte és ennek kapcsán indítványozza. Kecskemét város közönsége azzal dokumentálja gróf Bethlen iránt ragaszkodását, nagyrabecsülését és azzal biztosítsa támogatásáról, hogy a város díszpolgárává válassza meg. Kitör a vihar. Dörgő éljenzés a felelet a felszólalásra s szűnni nem akaró felzúdulás moraja zúg és arra 80 százalékig Hár,NP Diarmónul tuti at ndfalua Bethlen-körút 10.,vasúti sétatérrel szemelőleget folyósítunk. /HtllUK KI. ItllIltlljiUYlltll USLldljfdben és Haász Béla, Gáspár András utca 3. Új búzát és rozsot vásárolunk