Kecskeméti nagy képes naptár, 1916
Történet és irodalom
74 a köves világ előnyeit, hátrányait s olyan tökéletességre tettek szert katonáink a hegyi defenzív hadviselés terén, hogy a tízszeres, húszszoros olasz erő semmi eredményt nem képes elérni velük szemben. Ezen a hajmeresztő, rettenetes terepen jobbára színtiszta magyar katonaság harcol, bakák és honvédek, akiket sikeresen támogatnak a híres tiroli vadászok és ezeknek csodálatos kitartásán, rettenthetetlen bátorságán és hősi küzdelmén megtörik az ellenség minden erőfeszítése, minden igyekezete! Ha megtörténik is néha-néha, hogy a túlerőnek pillanatnyi sikerek jutnak és benyomul az egy-egy lövész árok vagy fedezék egyes részeibe, de nem tud sokáig örülni muló sikerének, mert a magyarok nem nyugosznak addig, amíg el nem zavarják, vagy kézi tusában meg nem semmisítik a betolakodókat. József főherceg, az olasz határon levő hadszíntér főparancsnoka mondta, hogy az a harci teljesítmény, amelyet ott levő seregünk véghez visz, egyedül áll eddig a világtörténelemben. A harctér kibeszélhetetlen nehézségei és az ott harcoló magyar katonaság mesés bátorsága, szívós kitartása és minden képzeletet felülmúló, minden dicséretre és elismerésre méltó hősiessége példátlan. Az olasz háború megkezdése óta semmiféle katonai eredményt nem ért el a támadó olasz sereg. Ezer és ezer ágyú torka ontja a gyilkos tüzet a mi frontunkra , a gépfegyverek ezrei működnek, a leghíresebb olasz ezredek indulnak tömött oszlopokban rohamra, eddig több mint ezernyolcszáz rohamot vezetett ellenünk az olasz vezérkar, de eredmény nincs és nincs, mert a magyarok mint a kőszikla, mint az áttörhetlen gránit, mint acél piramisok állnak ellen és ezen az élő erőn megtörik, összeomlik minden olasz támadás, minden olasz akarat! Persze ez aztán kihozza sodrából az olasz fővezért Cadornát, aki tehetetlen dühűben nem ritkán arra vetemedik, hogy védtelen városokat, községeket és népeket ágyúztat össze, gyilkoltat le, akiknek így teszi tönkre vagyonát és semmisíti meg az életét. Különösen sokat szenvedett ez embertelen eljárás folytán Görz városa, amelyet halomra lőttek az olasz ágyúk. így mentek tönkre az Isonzó mentén levő virágzó községek: Savogne, Ochovije, Rupa, Merne, Gabria, Vertoce, Podgoricizza, Bilin, Salkano, San Mauro, Monte Santo, Store és mind azok, a mely községeket „fölszabadítani“ akart a hitszegő, az áruló, a bee délén és gyáva olasz náció. Miután el nem foglalhatja, hát messzehordó ágyúk lövegével megsemmisíti ezeket a védtelen községeket. Úgy tesz, mint a briganii, aki ha nem rabolhat, hát dühében megöli áldozatát. Görz ellen már négy csatát vezetett Cadorna, de óriási veszteségeik mellett egymásukal mind kudarccal végződött. Ezen a harctéren a háború kezdete óta, közel félmillió embert vesztettek az olaszok és nem értek el más eredményt, mint a vértengert, a könnyező és síró milliók panaszát, átkát, amely azok fejére hull akik ezt a hitszegő háborút felidézték, így fizet az Isten a hirtelennek, az árulónak ! A doberdói fensik harcai öröklénnyel fognak ragyogni a világháború történetének lapjain. Sok magyar vitéz piros vére folyt itt, de az olasz hitszegés is ezekben a csatákban, ezeken a csatatereken ismerte meg a magyar kar erejét és a magyar lélek bátorságét. Sok ezer, nagyon sok ezer azoknak az olasz katonáknak a száma, akiknek itt forrt a torkára Salandra, Sonninó és Vikt ’ tor Emánuel árulása Egy magyar tiszt, G S, aki részt vett ezekben a harcokban, igen érdekesen írja le, a magyar és az olasz harcmodort. Leveléből közöljük a következő részt: Aki látja tiroli arcvonalunkat, abban az a meggyőződés érlelődött meg, hogy ottani állásaink abszolút biztosak és bevehetetlenek. Ez az érzés még erősbödik, ha ottlévő katonáinkkal beszél az ember, akik csodálatraméltó nyugalommal és hidegvérrel állanak őrt Ausztria határán és verik vissza