Kecskeméti Napló, 1916. október (5. évfolyam, 194-207. szám)
1916-10-13 / 199. szám
2. oldal Kecskeméti Napló 199. szám. választ adni, ezért kell nekik felelni. A Vörös Könyv azonban amint felmentést tartalmaz gróf Czernin számára, úgy a legteljesebb elmarasztalása Burjánnak és Tiszának. Szent-Ijásy Gyula nagy sikere. Valahányszor azokról hallunk szépet és jót, akiket valaha a magáénak mondhatott és az öreg alföldi város, de akiket a szükkebbiség, a kicsinyes, primitív látókör elszakított tőlünk, mindig fájdalmas hangulat üti meg lelkünket. Akik ismerjük virágos rétekké varázsolt homokunk népének nagy értékeit, hatalmas őserejét s akik ennek az értékes népbe kultúrát, haladást szeretnénk beleplántálni, hogy magyar legyen kultúrájában és öntudatában, bánkódva halljuk földjeink dicséretét. Azon bánkódunk, hogy az a sok, fényes tehetség, amely nem talált utat magának Kecskemét poros, sáros utcáin, másoknak termi szellemi kincseit, idegen földbe plántál kultúrát és szépet. Ilyen hangulatok szálltak meg bennünket, amikor a fővárosi lapok zenei rovatában Szent-Gály Gyulának, zeneiskolánk volt kitűnő igazgatójának új nagy értékes zenei alkotásáról olvasunk nagy, objektív dicséreteket. Szent-Gály Gyula neve országosan ismert volt már akkor, amikor elszakadt Kecskeméttől. Azóta többször hallottunk róla hírt nagyszabású hangversenyeiről s új kitűnő alkotásairól. Most a magyar egyházi zeneköltők legelsőinek sorába lépett fönségesen szép C moll miséjével. A miskolci Vöröskereszt nagy templomi hangversenyén volt a bemutatója október 5-én. Erről a hangversenyről több fővárosi újság is megemlékezik s Szent-Gály Gyula C moll miséjét a magyar egyházi zeneköltészet legszebb alkotásai közé sorozzák. Büszke örömmel írnak róla természetesen a miskolci hírlapok is s boldogok, hogy magukénak mondhatják Kecskemét egykori fiát. A miskolci „Reggel“ című lap a következő sorokat írja róla: „A sikerült művészestet Szent-Gály Gyula zeneiskolai igazgató C moll miséje (Kyrie, Gloria és Benedictus) fejezte be. Előadta a szerző-igazgató vezényletével, zenekar- és orgonakisérettel a vegyes kar. Meglepő szép művészi munkája ez Szent-Gálynak, először hallottuk s csak azt sajnáljuk, hogy mindösse három részletében gyönyörködhettünk. Egyházi zeneirodalmunkat Szent-Gály e művei oly gazdaggá tette, hogy e mű egymagában feledhetetlenné teszi nevét a magyar zeneköltők névsorában. A remekmű szépségeinek hatványozott értéket adott az a körülmény, hogy maga az illusztris szerző vezényelte mesterművét a leggondosabb betanításban. A Szent-Gály mély zeneköltői ihlettségét eredetiségét, nagy koncepcióját, de karnagyi talentumát is tanúsító ez a piece de resistance igen mély hatást tett a közönségre.“ Mit írjunk mi hozzá ? Csak annyit, hogy olyan ez az öreg alföldi falu, mint az elhagyott virágos rét, amelynek fészkeiből ha kirepülnek a dalos pacsirták, elszállnak oda, ahol megértő szívekre, szeretőbb otthonra találnak. H I R E K. Takács M Mihály. Nem azok a nagy emberek, akiket csupán a fényes állás, vagy rang tesz naggyá, hanem azok, akik bár szerényebb munkakörben is kiérdemlik törhetetlen kötelességtudásukkal és áldozatkészségükkel mások becsülését és szeretetét. Egy Jézus szíve szerinti pap hagyja el a napokban Kecskemétet. Takács Mihály káplánunkat hat évi áldásos működése után Váczra helyezte át az egyházmegye főpásztora, hogy ott a karkáplánság tisztét töltse be. Kénytelenek vagyunk megnyugodni a magasabb rendelkezésben, de az bizonyos Prelátus plébánosunk jobbkezét, a buzgó hívek minden áldozatra kész lelkiatyjukat veszítik el Takács Mihály távozásával. Ha a papi buzgóság biztos fokmérője a betegek és szegények szeretete, úgy Takács Mihály a legbuzgóbb papok egyike. Éjjel-nappal egész szívével s lelkével sietett a betegek ágyához. Volt benne nemes személyválogatás, mert úgy tűnt fel, hogy a szegénység, nyomor hajlékába szívesebben lépett be, mint a gazdagokhoz, habár azok üdvéért is szívesen fáradozott. Mindenét a szegényeknek osztotta szét, de olyan lelki finomsággal, hogy jótékonyságát csakis a segélyezettek ajkáról lehetett megtudni. Sajnálják is e jóságos apostol távozását a buzgó hívek és a jeuzsitává lett derék Brazlovszkynak távozása óta nem hullott több könny senkiért, mint most a „kis“ Takácsnak becézett, távozó káplánunkért. Egyszer már elment közülünk, de visszahívtuk, most is arra kérjük távozó derék papunkat, hogy ha majd hívni fogja őt az egyház vezetőinek és a híveknek szeretete, jöjjön vissza közénk, de aztán már ne egy pár évre, hanem hosszú-hosszu időre, hadd fonogassa itt köztünk a hit remény és szeretetnek drága selyem szálait, melyek a lelkeket egy boldogabb, örök hazával köti össze. * Ezüstmennyegző. Tegnap tartották ifj. Móczár Gábor és neje Szelei Rozália ezüstmennyegzőjüket főtemplomunkban. Teljes titokban óhajtották Isten iránti hálájukat kifejezni, de a figyelmes szeretet körülvette mégis jó kivánatokkal a jubiláló házaspárt. Magunk részéről is örömmel csatlakozunk a gratulálókhoz, mert a Móczár család tiszta jellemével, műveltségével mintaképe a derék magyar birtokos családoknak. * A zeneiskola felügyelő bizottsága szombaton d. u. 4 órakor tartja ülését. Nem 5-kor, mint eredetileg hirdetve volt. * Kitüntetés: Kiss Elemér gazdasági egyesületi titkárt, a 8. huszárezred tartalékos hadnagyát a király Signum Laudis-sal tüntette ki. Kiss elemér végigharcolta a Lucki csatát s rövid szabadság után ma ismét viszszatér a frontra. * Dr. Schack Béla kitüntetése. A király dr. Schack Béla felsőkereskedelmi iskolai főigazgatónak az udvari tanácsosi címet adományozta. * A dalárda próbái: A kecskeméti Dalárda ma kezdette meg próbáit a téli szezon hangversenyeire. A próbák ezentúl hetenkint kétszer lesznek. * A Sajtódélutánról a rendezőség a következőkben számolt el a polgármesterrel: Bevétel: Jegyekből 330'20 K, Felülfizetésekből 162 K. összesen 49220 Kor. Kiadás : Zongoraszállítás 52 K, Teremdija 60 K, Jegyszedődija 2 K, Zongorahangoló 10 K, Virágárus 20 K, Rendőrségi dij 4 K, Nyomdaszámla 27 K, Bélyegre 9 K. Apróbb tételek 15‘37. K összesen 199 37 K. A tiszta jövedelem 292 83 K. * A pénzügyi bizottság ülése. Mint értesülünk a pénzügyi bizottság szombaton délután ülést tart, melyben valószínűleg a pótadó is szerepelni fog. * A 20 ezer koronán felüli jövedelmesek adójának megállapítása, melyet dr. Kozmovszky Adolf pénzügyi segédtitkár vezetett, kifejezést nyert. Az eredeti listából 3-at töröltek, ellenben 9 új nevet vettek föl, akiknek szintén megüti az évi jövedelmük ezt az összeget. A hadiadó a végleges megállapítás szerint 106 ezer 690 korona 22 fillért fog kitenni Kecskeméten. * A középiskolák új tanéve. A harmadik háborús tanévet kezdték meg a középiskolában, miután a vakációt a háborús viszonyok ezúttal is jóval meghosszabbították. Sőt az idei szünidő hosszabb volt, mint az előző kettő. A mulasztások pótlása tehát alapos prábára fogja tenni a tanulók erejét. A középiskolák zsúfoltsága a háború folyamán még csak fokozódod, a legutolsó beírások eredményéül némely városi középiskola egyes osztályaiba hetven tanulót vettek föl. Ez háborús tanévnek egyik szomorú jelensége. Vigyázat! Jön a ár* 9 ti 9 ff Sárkány! * Humoros miniszter, a kereskedelmi miniszter felszólította a várost, hogy tegyen meg mindent a petróleum spórolás érdekében, mert a készletek fogytán vannak. Minden napra egy kávés kanállal vehetünk csak petróleumot és még erre is azt üzeni a miniszter, hogy jó lesz vele spórolni. * Bevonulás. A fővárosban már kifüggesztették az újonnan sorozott népfelkelők bevonulási hirdetményét. Eszerint az 1866 január 1. és 1871 december 31 között született népfelkelők, akik a felülvizsgálaton, pótszemlén vagy utószemlén alkalmasaknak találtattak, november 3-án. Az 1872 január 1 és 1884 dec. 31. között születtek pedig november 16-án tartoznak bevonulni, amenynyiben név szerint fölmentve nincsenek * Be kell szolgáltatni a zsineget* A földmivelésügyi miniszter rendelete értelmében az 1 és 2 miliméteres zsinegeket október 27-éig be kell szolgáltatni. Az egy kilogramnál kisebb készletek a háztartásokban maradhatnak. Adakozzunk az erdélyi menekülteknek-