Kecskeméti Napló, 1916. november (5. évfolyam, 208-219. szám)
1916-11-03 / 208. szám
V. évi.. sz. 208 Ara 6fill. Péntek Kecskemét, 1916. november 3 ./< J^K 1Sg& jHp JBBfdUT vA w«n <J^r M flff ■« Mm Mm Ms j£$ Ms W m« jjflS^yB B3 ISSSälir £Bfl? ^P>m m^m JMa t^M MB JBv mm ^m ^^gw ^^m m^S HHJv mB BBS gfllvMffSSm I ’ Elő I i 2 été 81 inak: ^ W§l$b*ft késit* t Itff/dft: Vidókra poatén külóv* V« *w»í Jí. I? íf«** «*« . . A. ífl._ M óva . ■ , 8— W *’r> .... Ä.— Jhffflitrt . 1. Jfagyad év* . ■ , 4— t/í» 6 fii. Független politikai lap5% Felelős szerkesztő: DIÓSZEGffy JÓZSEF Megjelenik minden héten háromszor hétfőn, csütörtökön és szombaton délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal Széchenyi-tér 1 sz. — salafonatim ■. 214 —‚aptulajdonos és kiadói —■ › „MECSMEMÉTI MS PL ." lapkiadó tér saját Tiz esztendeje múlt Mindszentek délelőttjén annak, hogy Révész István pápai kamarás szavait először hallották a kath. hívek a kecskeméti öreg templomban és most ugyanezen napon megint őt láttuk a szószéken, hogy hirdesse Krisztus igéit. Tíz év! Istenem! milyen tenger idő egy ember életében, mily hosszú és terhes oly népes egyházközség vezetésében, mint a kecskeméti. S ha becsületes munkában telt el ez az idő, megelégedéssel tekinthet vissza rája ember és társadalom egyaránt. S Révész István tíz éves működésére igazi megelégedéssel tekinthet vissza a város, mert az előre megvilágítja, látni engedi a jövő kilátásokat. Mit fog tenni az még, akinek nevéhez tíz év alatt annyi kulturalkotás fűződik. Mit fog teremteni a társadalom, a jótékony cél, a vallásos élet terén az, kiről mindenki elismeri, hogy alkotó szellem A nagy emberektől nagy tettedet várunk. Hát lássuk csak kis városunkban működésének eredményét. 1) A vallásos élet terén ki ne tapasztalta volna épen az ő idejétől kezdve a megújhodást. A gyakori gyónást, a mindennapi szent áldozást ő vezette be és nem szűnt meg a a híveket a szószékről épen úgy, mint a gyóntatószékben buzdítani, hogy minél gyakrabban gyónjanak és áldozzanak.— Mint buzgó lelki pásztornak szivén feküdt híveinek lelki üdve, azért gyakorta prédikált nekik és hívei mindig épültek szép, tartalmas, rendszeres beszédein. Gondja volt arra, hogy a hitoktatás fejlesztessék, uj állást szerveztetek, hogy igy még a zsenge gyerek-lélekbe beléoltsák a vallásoságot. A vallásos társulatoknak is mindenkor atyai támogatója volt... Azért becsülik és szeretik hívei. B) Jótékonyságáról kevesen tudnak mert nem csinál reklámot magának. Aki erről meggyőződést akarna szerezni, odaküldeném azokhoz, kik napról napra felkeresesik és elpanaszolják mostoha sorsukat és ő mindig segít rajtuk. Ha kell pénzzel, ha kell jó tanácsal, vagy közbenjárásával. Sokszor láttam a tőle jövő szegényeket, amint a plébánia kapujában törölgették a hátának hulló forró köny csepjeit. C) És ki ne ismerné társadalmi működését ?! Mint bőkezű mecénás mindenütt az elsők között van, ha adakozni kell. Tíz év alatt azt hiszem tekintélyes az összeg, mit kulturális célokra áldozott. Megindítja a Kecskeméti Naplót, hogy összekötő szerve legyen a szétszórt katholikusoknak, hogy egybe forrassza a tanyák nevét. Az országos kath. gyűlésen feltűnő beszédet mond az alföldi nép elhagyatottságáról, melynek eredményeként minisztériumok tárgyalnak a tanyák központosításáról, hogy látható eredménye még nincsen ezen tanácskozásoknak, egyedül a háború az oka. A kath. népszövetséget agilisan terjeszti, gyűléseket tart, felvilágosít s ha mindezen működéséért támadják nem keseredik el, hanem újabb munkába fog. Nővédelmi Missiót szervez, amelylyel eddig is fényes eredményeket ért el. Leány klubot létesít, amelynek életre valóságát szemmel látjuk; leánykörökbe tömöríti az egyes kerületi leányokat, hogy öntudatossá nevelődjenek és hasznossá váljanak a társadalomban. A háborúban, megbetegedett és megsebesült katonák ápolásának vezetésében kifejtett érdemei elismeréséül érdemkereszttel tüntetik ki. És ki tudná, még mindazt a dolgot elsorolni rövid helyen, melyek az ő tíz éves lelkipásztori működését mint határkövek jelzik Kecskeméten. Mi csak azt tudjuk, hogy boldog és szerencsés az a nép, hogy olyan embert kapott lelkipásztorul, mint Révész István prelátus, ki törhetlen energiával, széleskörű tudással és szelíd, alázatos szívvel törekszik azon, hogy városának és népének minél többet használjon. ..................................... HIRDETMÉNY. A bugaci közlegelőn a száj- és körömásás megszűnvén, az ottan levő összes barmokból a jószágok péntektől vagyis folyó évi november hó 3 napjától kezdve elhajthatók. Mindazok, akik szarvasmarháikat elhajtani szándékoznak kötelesek az egész évre járó szájbér kifizetését, az illető számadópásztornál igazolni. Miután könnyen megtörténhet, hogya száj- és körömfájás újra fellép, mely esetben pedig a beteg jószág a helyszínről el nem hajtható, a gazdasági osztály figyelmezteti a gazdákat, hogy saját érdekükben helyesen cselekednek, ha jószágaikat a közlegelőről mielőbb elhozzák. A jószág szétverése tekintetében később történik intézkedés, melyről a gazdaközönség kellő időben értesíttetni fog. Kecskeméten, 1916. október hó 31-én. Gazdasági osztály. A védjegy. HARCTÉREN KÜZDŐ SZERETTEINKNEK KÜLDJÜNK MODIANO'CLUBSPECIALITÉ hüvellyel készített CIGARETTÁKAT, hogy lássák, hogy nekik mindenből a LEGDRÁGÁBBAT (egy doboz 70 fillér) tehát a LEGJOBBAT is választjuk! Egy sodorni való könyvecske papír (70 lap) ára 12 fillér.