Kecskeméti Ujság, 1912. július (5. évfolyam, 146-171. szám)
1912-07-02 / 146. szám
2. oldal. ____KECSKEMÉT újság a bankok rizikója megoszlik ugyan, de a bank részéről a kereskedővel szemben alkalmazható ellenőrzési módszerek is fogyatékosak. A bank nem láthatja át a cég vagyoni helyzetét tisztán, nem kisérheti állandó figyelemmel annak üzletmenetét s fejlődését s a kihitelezést illetőleg a céggel szemben tanúsított magatartása sok esetben nem a saját tapasztalatai folytán kialakult véleményen, mint inkább egy hiányos, gyakran megbízhatatlannak bizonyult informatív szolgálaton alapszik. Alapos és gyakori könyvvizsgálatok (szolid üzleti könyvvezetést feltételezve) elkerülhetővé tehetik ugyan a cég anyagi helyzetében való meglepetésszerű változásokat, mindazonáltal egy jobb bonitású cég nem szívesen veszi, ha könyvei több intézet megbízottai által állandó ellenőrzés alatt állanak, míg a ritkábban megejtett könyvvizsgálatok gyakorlati hasznának csekély volta közismert. Jelen állapotaink között tehát legerősebb támasza a hitelt nyújtó banknak a cég megbízhatóságába s tisztességébe vetett bizalom, mely felett kereskedői morális érzék mellett s mindenképen helyes, mindazonáltal a túlságba vitt és nem jó helyen alkalmazott bizalom veszedelmes és már gyankran megbosszulta magát. Az a kereskedő, akit kedvező pénzviszonyok idején a bankok szívesen keresnek fel ajánlatokkal, könnyen kerül abba a veszedelmes helyzetbe, hogy a rendelkezésére álló tőkét jóval meghaladó vállalkozásokba bocsátkozik és ennek szomorú hatása leginkább oly időben nyilatkozik meg legerősebben, midőn a bankok a hirtelen beálló pénzdrágulás idején a hitelek megszorítását forszírozzák. Az ilyen hitel restringálások nem egyszer ingattak már meg jobb hitelű cégeket is, míg a csekélyebb bonitású cégek részére a pénzszükség idején bekövetkező hét sovány esztendő valóságos katasztrófális jelleggel bírhat. Ez a fentebb vázolt körülmény egyik fő hibája jelenlegi hiteléletünk szervezetének, mert a kereskedő legtöbb esetben nem képes a bankok részéről önként rendelkezésére bocsájtott hiteleszközöket a meglevő anyagi erővel összhangzásba hozni és a kedvezőbb időkben elkövetett túlzások, a pénzbőség idejének nagy obligóval járó kihasználása, a bankoknak gyakran a kíméletlenségig túlhajtott tartózkodása, vagy egyszerűen hitelmegtagadása által nemcsak egyesekre, hanem a piac nagy részére nézve szomorú következményekkel járnak. Itt még nem is pénz, vagy gazdasági válságról, hanem csak pénzszükség idejéről szólunk, mert az előbbi esetek ritkábban előforduló és gazdasági prognózis útján is csak nehezen előrelátható körülmények. A válság egy kóros előfordulata a gazdasági életnek, melynek számtalan egymást kényszerítő oka lehet, míg a pénzszükség csak múló tünet, mely azonban a hiteltúllépések által előidézett visszaélések folytán válságosra vezethet. No már most mindezek az előbb említett kedvezőtlen körülmények igen sok esetben egészen megszüntethetők, ha a jelenleg gyakorlatban levő hitelviszonyokat más alapra fektetjük. Még ma a bankok és a kereskedő egymáshoz való viszonya inkább laza és a kihitelezés a bank részéről inkább felületes időközönként változó impressziók alapján megy végbe, arra kellene törekedni, hogy a hitelforgalomban résztvevő felek ne csak mint hitelező és adós álljanak egymással szemben, hanem bizonyos tekintetben érdektársak legyenek és közöttük benső, szoros és nem külső behatások által könnyen megingatható összeköttetés létesüljön. Az így egymáshoz közel álló hitelfejek sok tekintetben egymásra is vannak utalva és igyekezni fognak saját érdekükben az összeköttetés követelményeinek mindenben és mindenkor, tehát nehezebb viszonyok között is eleget tenni. Az ehhez vezető utak és módok igen közelfekvők és nem is kell messze mennünk, mert Németország hitéletében ezeket a hitelformákat körülbelül megvalósulva látjuk. A vezérelv az legyen, hogy a hitelnyújtás ne csak a kölcsönös bizalom, hanem a hitelező részéről történő meggyőződés és egyéni tapasztalatok alapjára legyen fektetve. Ellentétben a nálunk érvényben levő gyakorlattal, a kereskedő kizárólag egy bankkal vagy bankárral álljon összeköttetésben. Ne csak a folyó számláját tartsa egy helyen, hanem a hitel élvezésénél is csak egy helyre szorítkozzék. Ez a mi viszonyaink ismerői előtt kissé lehetetlennek hangzik, mivel nálunk egy kereskedő rendszerint összhitelének csak egy csekély töredékét, mondjuk öt vagy tizedrészét veszi igénybe. Igen ám, de ebből egyszersmind az is kitűnik, hogy nálunk egy kereskedő, kibonitás szempontjából csak egy bizonyos öszszegre, mondjuk 30 ezer koronára jó, ezt a 30 ezer koronát 10 egymástól különálló banknál, szóval 10-nél veszi igénybe. Ennek a cégnek összobligója tehát nem 30 ezer korona, mint amennyit tényleg érdemel, hanem háromszázezer. Az első nagy előnye tehát ennek az összeköttetésnek a bankra nézve az volna, hogy mindenkor tisztában volna azzal, hogy fele mily összeggel tartozik. Azáltal, hogy a bank a cég összes könyveibe és levelezésébe mindenkor betekintést nyerhet és ezt az ellenőrzést gyakorolja is, alaposan ismerné a cég egész üzletmenetét, nem volna előtte titok, ha a céget nagyobb veszteségek érik és nem következne be semmiféle esemény meglepetésszerűen. Veszély idején idejekorán módjában volna a céggel való összeköttetéstől visszavonulni, míg az üzletmenet kedvező alakulása idején szívesen bocsátana nagyobb tőkét, amennyiben az szükséges, a cég rendelkezésére. Nem következnének be tehát egészségtelen expansiók, de azáltal, hogy a bank az üzlet minden mozzanatát ismerné, kockázat nélkül mehet bele nagyobb érdekeltségbe is. Pénzdrágaság idején nem igyekezne a hitelt teljesen megvonni, mert ezáltal a cég anyagi erejét aláásná, hanem a hitelkorlátolást vagy egyáltalán nem vinné keresztül, minthogy a cég megingásától tartani nem kel, vagy pedig megtartaná azt a helyes mértéket a hitelredukálás tekintetében, mely a cégre nézve nem jár semmi veszéllyel. llllllls Sunlight szappan a legjobb kezességet nyújtja az iránt, hogy fehérneműink időelőtt tönkre ne menjenek. Tisztasága és jósága által a legfinomabb és leggyöngédebb szövetek ■. m. selyem, csipke, flanellek mosájkosara is alkalmazható. il SUNLIGHT SZAPPAN az égisz világon elterjedt. ül \|A I«! dt\\ Kettős darabok- WT J?1 VU ban 30 fillér. Uht'il Nyolcz Szögletfl _. LEGÚJABB. Érkezett délután 1 órakor. Az ellenzék tegnapi népgyűléseiről sajátszerű hírek érkeznek, melyeknek valódi jelentőségét a gyér távirati tudósítások nyomán megítélni e pillanatban alig lehet. A szegedi és szabadkai népgyűlésekben valami új pártalakulattal az összes ellenzéki pártok egyesülését proklamálták. A feltűnő azonban az, hogy az ülések vezérszónoka Apponyi Albert erről az egyesülésről mit sem szólott s a politikai eseményt aptikai világ a kisebb fajsúlyú szónak, Károlyi Mihálynak és Szivir Györgynek ajkáról tudta meg, az is, hogy a legilletékesebb Kossuth és Justh külföldön tanult és az uj alakulásról s nyilatkozatot tőlük nem hallua.séges tehát, hogy ez a furcs kérés egyelőre talán még ez ellenzékiek bő kívánsága. 146. (937.) szám. Ha az ellenzéki pártok egyesülése tényleg megtörténik, úgy újólag olyan hazug és képtelen alakulás áll elő, aminő a magyar politikában talán még soha sem volt. Az abszurd problémáknak egész sora merül fel. Mindenekelőtt is joggal kérdezheti a közvélemény, vájjon a néppárt odahagyja-e a hatvanhetes alapot? Vájjon Zichy Aladár 48-as lesz-e? Avagy talán Kossuth Ferenc lesz 67-essé ? Az új párt tegnap a főrendiház ellen is proklamálta a harcot. Vájjon ez is a főpapok támogatása mellett alakult és működő néppárt hozzájárulásával történt-e ? De a két függetlenségi párt között is el kell még intézni egyetmást. Justhéknak tudvalevőleg nem kell ez időszerint katonai téren nemzeti vívmány. Justh a képviselőházban egyenesen alkotmányunk csonkításának minősítette azt a rezoluciót, amelyhez Kossuthék a parlamenti békét hozzákötötték. Mindebben nem látunk tisztán ; ha az egyesülésnek van valami célja és értelme, úgy ez csak az lehet, amit Károlyi Mihály nagy naivitással abban foglalt össze, hogy a király az új pártra fogja bízni a kormányzást. Íme, már az első napon lehull a lepel az egész machinációról. Apponyi beszéde alatt néhány megzavarodott fejű ember ismét éltette a köztársaságot, mire Apponyi magából kikelve tiltakozott az éretlen közbekiáltás ellen, ezt az ellentétet Apponyinak viszont Justhék orgánumával, a „Magyarországgal kell rendbehozni, mert hiszen tudvalevőleg ez az újság volt az, mely nemrégiben a köztársasági eszme terjedéséről irt cikket. Pénztakarítás minden ember célja. Pénzt takarít, ha nyomtatványait a Kecskeméti Újságnál megrendeli. A Slep ház Dán Hal. Rákó T Olva józar .PIÍ Mázom Jeles Kra Feest A Mu ti fizeté Cim a HÍREK. Kecskemét, julius 1. Vége a vizsgáknak. Junius jeles hónapja az esztendőnek. Nemcsak azért, mert benne kezdődik a nyár, az aratás, hogy izzadunk, hogy nyaralni menjünk (ha megyünk), hanem azért is, mert júniusban zárják be az iskolákat. Kecskeméten az utóbbi napokban valóságos vizsgaláz volt. Nyilvános helyeken, családi körökben elkerülhetetlen témaként jelentkezett a kérdés, hogy: Mi van a gyerekek vizsgájával ? És minden lelkiismeretes szülőnek, ismerősnek, barátnak homlokán ott settenkedett a komor gond, vájjon sikerül-e a vizsga ? Izgatott, fehér arcú gyerekek, leánykák siettek a gyötrelmes napok alatt a vizsgabiztos elé és étvágytalanul, fáradtan, amint hazaértek, ismét csak első kérdése volt a szülőnek, no, hogy sikerült a vizsga? Végre sikerült! 11,1 m i I !