Kecskeméti Ujság, 1914. február (7. évfolyam, 26-48. szám)
1914-02-01 / 26. szám
2. »Ida! KECSKEMÉTI ÚJSÁG 26. (1428.) szüa ténelmi múltja és mostani jelentősége egyaránt indokolttá teszi. * a) Duna jobbpartja: A választókerületek száma jelenleg jövőben a tablettáit B 1 fej is fogfájásnál, rheumánál, influenzánál stb. B elismert fájdalomcselepítőszer : A sokszor kisebb értékű készítményekkel utánozzák, H g hogy biztosan valódi Aspirint kapjunk, vegyük ff pé. • .Bayer* féle Aspirin tablettákat Egy cső 20 %1 %( a 0,5 gros tablettát tartalmaz árakor. 20 fill. gif’ ff» Utánzatokat utasítsunk vissza, « 16a h) Fiume város és kér. 1 1 e) Tisza bal partja: A választókerületek száma jelenleg jövőben Baranya vármegye 7 8 Pécs tjv. 1 2 Fejér vm. 5 5 Székesfehérvár tjv. 1 1 Győr vm. 3 2 Győr tjv. 1 2 Komárom vm. 4 4 Komárom tjv. 1 1 Moson vm. 2 3 Somogy vm. 8 9 Sopron vm. 6 6 Sopron tjv. 1 1 Tolna vm. 6 7 Vas vm. 10 11 Veszprém vm. 7 7 Zala vm. 9 10 b) Duna balpartja: Árva vm. 2 2 Bars vm. 4 4 Esztergom vm. 3 3 Hont vm. 3 3 Selmec-és Bélabánya M 1 Liptó vm. 2 2 Nógrád vm. 6 6 Nyitra vm. 11 10 Pozsony vm. 8 8 Pozsony tjv. 2 3 Trencsén vm. 8 7 Turóc vm. 2 2 Zólyom vm . 4 c) Duna—Tisza köze : Bácsbodrog vm. 12 12 Baja tjv. 1 1 Szabadka tjv. 2 2 Újvidék tjv. 1 1 Zombor tjv. 1 1 Csongrád vm. 4 3 Hódmezővásárhely tjv. 1 2 Szeged tjv. 2 3 Heves vm. 7 6 jásznagykunszoln. vm. 7 9 Pestpilissoltkiskunvm. 15 22 Budapest sz. főv. 9 22 Kecskemét tjv. 2 2 d) Tisza jobb partja: Abauj-Torna vm. 7 5 Kassa tjv. 1 2 Bereg vm. 4 4 Borsod vm. 6 6 Miskolc tjv. 2 2 Gömör és Kishont vm. 6 6 Sáros vm. 6 6 Szepes vm. 6 6 Ung vm. 4 3 Zemplén vm. 8 8 Békés vm. 6 7 Bihar vm. 12 12 Nagyvárad tjv. 1 2 Hajdú vm. 4 4 Debrecen tjv. 3 3 Máramaros vm. 6 6 Szabolcs vm. 6 6 Szatmár vm. 8 8 Szatmárnémeti tjv. 1 1 Szilágy vm. 5 4 Ugocsa vm. 2 2 1) Tisza—Maros szöge: Arad vm. 7 7 Arad tjv. 1 2 Csanád vm. 3 3 Krassó-Szörény vm. 7 8 Temes vm. 9 9 Temesvár tvj. 1 2 Versec tjv. 1 1 Torontál vm. 12 13 Pancsova tjv. 1 1 g) Királyhágón túl: Alsó-Fehér vm. 7 4 Beszterce-Naszód vm. 2 3 Brassó vm. 4 5 Csik vm. 4 4 Fogaras vm. 2 2 Háromszék vm. 7 5 Hunyad vm. 6 5 Kisküküllő vm. 3 3 Kolozs vm. 4 4 Kolozsvár tjv. 2 2 Maros-Torda vm. 5 4 Marosvásárhely tjv. 2 2 Nagyküküllő vm. 4 4 Szeben vm. 6 5 Szolnok-Doboka vm. 7 5 Torda-Aranyos vm. 4 3 Udvarhely vm. 5 5 Kecskemét vidékének gombái. A Kecskeméti Újság számára irta : Dr. Hollós László, a M. Tud. Akadémia I. tagja. Bpest. Kiadja a Magyar Tud. Akadémia, 1913. Ez a munka a M. Tud. Ak. Math. és természettud. közlemények XXXII. kötetében 179 lap terjedelemmel jelent meg és Kecskemét vidékéről 1934 faj gombát sorol fel. Magyarországnak egyetlen vármegyéjéből sem ismertettek ennyi gombát és igy Kecskemét vidéke hazánk legjobban kikuatott területe gombászati tekintetben. E munka előszavából idézem a következőket : „Kecskemét csaknem a közepén fekszik a nagy Magyar Alföldnek s Közép- Európának ez a legnagyobb síksága teljesen ismeretlen volt gombászati tekintetben. Ez az egyik körülmény, amely kutatásra buzdított. Gyűjtés közben kiderült, hogy homokpusztáinkon olyan fajok is teremnek, melyek hegyvidékeinken nem fordulnak elő s mint a homokra jellemzők, csak Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália homokpusztáiról ismeretesek. E homokjellemző gombák túlnyomó része ismeretlen volt hazánkból, mivel mykológusaink mind hegyvidéken éltek és gyűjtöttek. Nemcsak érdekes, hazánkból nem ismeretes gombák kerültek elő Kecskemét vidékéről, hanem több mint 300, a tudományban eddig ismeretlen fajt is sikerült felfedeznem. A fentebbi szemponton kívül még más okból is szükségesnek tartottam gombáinkkal foglalkozni. Ugyanis a műveit nemzetek, mint mijdig, úgy ma is odaadóan kutatják és vizsgálják hazájuk gombáit, holott Magyarország nagy része gombászati tekintetben még mindig ismeretlen, sőt a nagy Magyar Alföldről semmiféle adataink sem voltak. Az ilyen, anyagi haszonnal nem járó kutató munkát hazafias kötelességből is tartozunk végezni, hogy ne kelljen a külföld előtt hátramaradottságunk miatt pironkodnunk.“ A munka előszavából kitetszik, hogy Kecskemét vidékéről több mint négyszáz olyan gombafajt ismertettem, melyet eddig Magyarországban nem találtak és háromszáznál több, a tudományra nézve új faj gombát írtam le latin nyelven különböző folyóiratokban. Szerénytelenség nélkül hihetem tehát, hogy munkásságom a külföldi mykológusok előtt Kecskemétnek, Magyarország legjobban kikutatott területének is nevet szerez, főképen a számos, először innen leírt, új faj gomba révén. Az összes eddig ismeretes, mintegy hatvanezer faj gomba latin jellemzését termőhelyeikkel együtt felveszi egy nagy, eddig 21 kötetben megjelent összefoglaló gombászati munka és így Kecskemét a világirodalomban is szerepel. A kecskeméti gombák felsorolásában minden egyes faj latin neve mellett pontosan idézve van az irodalom, mely a meghatározásra szolgált és így e munka nemcsak rendszerbe foglalja eddig talált gombáinkat, hanem egyúttal útmutató is azok leírásának könnyű felkeresésére. A munka nem meghatározó könyv, hanem gombáink nyilvántartó jegyzéke, laikusnak hasznavehetetlen. A legkülönbözőbb termesztett és vadon élő növényeken élősködő gombák is fel vannak sorolva a munkában. Csak néhány érdekeset említek fel a következőkben : A 429. számú, a „Leptoria Lycopersici“ a paradicsom leveleinek korai elszáradását okozza s igy érzékeny kártevő. Ezt az Argentínából leirt gombát 1905-ben nálunk sok helyütt megtaláltam. 805. „Monilia cinerea“ a meggyfa virágjának időelőtti lehullását okozza s Kecskeméten némely évben a termés nagy részét elviszi. 1021. „Peronospora cubensis“, Cuba szigetéről feirt gombát a kecskeméti Műkertben a sárga dinnye levelén vettem észre. Ez a kártékony gomba az uborka levelén is él és Amerika egyes vidékein ma már annyira elhatalmasodott, hogy kétszeri permetezés nélkül nem is termelhetnének uborkát. 1025. „Expascus Pruni” a szilva táskásodását okozza. 1905-ben Kecskeméten egyes helyeken csaknem az egész szilvatermést megrontotta. Kecskemét fontos kereskedelmi cikkének, a kajszinbaracknak gyümölcskereskedőknél válogatott, érett példányain többször találtam július elején a „Phyllosticta vindobonensis” (52. sz.), melyet Thümen báró a bécsi piacon vett kajszinbarackról ír le. Fájának élő levelén megtaláltam az Ausztráliából ismeretes „Phyllosticta circumscissa" (53. sz.) Erősebben pusztítja a leveleket a „Clasterosporium Amygdalearum" (902. sz.) Ez nyáron kerek, vörös, elszáradó és kieső foltokat okoz és tőle a levelek olyanok lesznek, mintha söréttel lyukgatták volna össze. A kajszinbarackfa levelein ősszel a „Puccinia Pruni spinosae (1522. sz.) barna párnái jelennek meg. Ugyanez a gomba a szilva és rokona, a kökény levelein is él. Az őszi barackfa és mandolafa levelein kerek foltokat idéz elő a „Cercospora circumscissa“ (922. sz.), mely a városi faiskola összes mandolafa-csemetéinek minden egyes levelét meglepte 1906. év őszén. Az őszi barackfa leveleinek fodrosságát okozza az „Expascus deformans" (1028. sz.) A diófa levelein barna foltokat idéz elő a „Marssonia Juglandis“ (784. Sz.) Ez az éretlenül lehullott dió zöld héján is bőven található. NE FOGADJON EL MÁST MINT * TUNGSRAM DRÓTLÁMPÁT HAZAI GYÁRTMÁNY.ÓVAKODJUNK UTÁNZATOKTÓL! Gyártja: az Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.-T. Újpest 4.