Kecskeméti Ujság, 1918. november (11. évfolyam, 242-266. szám)
1918-11-01 / 242. szám
XI. évfolyam, 242 (3843) szám.____________Ara S 20 ffiBlér.__________________Péntek, 1918. november 1. Előfizetési ár ^ Megjelenik minden nap helyben, hizb.z bonba f / 1 PP I f IP 1 I ! TI 1 nPl P Egész évre . . 60 K 14 g" f \ W H M H I I 1 1 1 \ JI f f cRaptánnlap^ kivételével. Fé!évre . ■ . 30 K | 11^.431 iL*1 I M ^ I £ kJ I jJ/*Alapittatott 1907-ben. Vidékre, postán küldve: A lap szellemi és anyagi Féléviévre •SS FÜGGETLEN POLITIKA! NAPILAPJA • • * ° adóhivatal adfelvilágositást Felelős szerkesztő: Dr. RÉTI GYULA Telefonszám : 176. Lapvezér: FEKETE JÓZSEF A béke ára Már Ausztria is el akar szakadni Ausztriától. Csak magunk vagyunk még a Monarchiában. Csehország már önállóan berendezkedett, átvette független kezelését összes állami ügyeinek. Az olaszok ismét hevesen támadnak és biztos, hogy legalább Trentinót elveszik Ausztriától. Az osztráknémetek pedig kimondták csatlakozásukat a Német Birodalomhoz. Gróf Andrássy Gyula az utolsó közös külügyminiszter, akinek már nincs is joga, vagy csakis joga van, de értelme nincs, hogy magát közös kancellárnak hirdesse. Ami utolsó jegyzéket küldött Wilsonhoz és az összes ellenséges antant-hatalmakhoz, az is már teljesen el- késett, noha Németországtól független békét könyörög a Monarchia számára. Minden feltételt elfogad, csakhogy már béke legyen. Egy utolsó jájszó Andrássynak ez a jegyzéke, melynek szerény stílusa csak azért nem kelt részvétel se a Monarchiában, se külföldön, mert már elkésett. A történelem száguldásának nem lehet utána szaladni, azt meg kell előzni- Ha valaha, most áll az a régi mondás. Gouverner c’est prévoir. (Kormányozni annyi, mint előrelátni.) Megmondta I. Napóleon, hogy Ausztria mindig elkésik egy gondolattal. Most is már meg-alakult a „magyar nemzeti tanács.“ Károlyi Mihály gróf népszerűsége nem is naprólnapra, de óráról-órára növekedik, százezren várják haza, mint miniszterelnököt és helyette József főherceget küldik le Bécsből homo regiusnak. Mint István főherceg kedvelt magyar nádort exponálták 1848-ban, mikor már szintén későn volt. Károlyi gróf már hónapokkal, hogy ne mondjuk, esztendőkkel előbb előre hirdették már a békét és mindazt, ami most történik. Rá se hederítettek, kinevették, megalázták és majdnem perbe fogták. Fétistának csúfolták. Évek óta tartott összeköttetést, érintkezett személyesen ellenségeink táborával, ismerte Wilson intencióit, elfogadásra ajánlotta feltételeit, mikor még olcsón lehetett volna azokat teljesíteni. Az idő haladt, az események fordultak és az utolsó fordulónál rémülten vettük észre, hogy Károlyinak igaza volt. Beváltak Kassandra jóslatai mind egytől-egyig, még súlyosabban, még következetesebben, mint ahogy képzeltük. A Sybillák könyvének meséje felelevenedett! Sybilla összes könyveit meg lehetett volna szerezni olcsóbban, mint az utolsót, amit még tűzre nem dobott. Hát most már nekünk is csak egy könyvünk maradt az elbizakodás, az önkény, a terror korszakából, melyet most se tudnak, nem akarnak még befejezni. Az utolsó könyvet, a népek bibliáját, a népek szentségét, a nép szabadságát, a nép akaratát kínálják nekünk. Most már drágán. Hazánk végveszedelmével. De Andrássy, Tisza, Wekerle még most is a nép közé lövet. József főherceg engesztel. Bécs parancsol. Az osztrákok fenyetőznek. Nagy ára lesz még a békének ! F. J. A Megmozdult Kecskemét A magyarság demonstrációja A városháza bizottsági termében tegnap délután 5 órára Kecskemét város polgárságának igen jelentékeny képviselete, mondhatni minden társadalmi osztály és felekezet vezető egyéniségei értekezletre gyülekeztek, hogy előkészítsék Magyarország leghíresebb és legmagyarabb városának politikai állásfoglalását a mai válságos politikai viszonyokkal szemben, amelyek végveszedelembe sodorják az országot, ha erélyes magyar kéz és még erélyesebb magyar akarat gátat nem vet a további veszedelemnek. Az értekezlet hirtelen elhatározás folytán, spontán gyülekezet és ha e tény latbavételével állapítjuk meg, hogy már ez értekezleten Kecskemét társadalmának és politikai pártjainak reprezentánsai olyan súlyban és számban jelentek meg, hogy az értekezlet feljogosítva érezhette magát arra, hogy a tettek mezejére lépjen, már most el lehet képzelni, hogy milyen döntő hatása lesz az egész ország politikai magatartása Kecskemét egész népének, 70.000 magyarságának politikai magatartása és irányadása, mely vasárnap délelőtt 10 órakor fog meg- s nyilatkozni azon az óriási népgyűlésen, melynek megtartását az értekezlet által felhatalmazott végrehajtó bizottság elhatározott. Mert az értekezletnek, amelyet dr. Horváth Mihály országgyűlési képviselő rövid ideig tartó akadályoztatása miatt Sándor István nyitott meg, mint kecskeméti polgár, már az ő lelkes és meggyőző szavai nyomán érezni kellett, hogy szó már nem használ, csak gyors, férfias és magyaros cselekedet használ, hogy a tettek mezejére kell lépni, mert rendkívüli módokra, eszközökre van szükség. Kecskemét társadalma nem kerülheti el, hogy politikailag egységes vélemény alapján szervezkedjen. Bódi a szocialisták nevében mondott nagy- hatású beszédet, hangoztatta, hogy a proletár-ság már cselekedett a hazáért, csatlakozik a polgárság jogos mozgalmához. Fodor közzépiskolai tanár érdekesen fejtegette a háború és béke problémáit és erős kritikát gyakorol a régi rendszer felett. Dr. Löwy Ödön gyújtó szavakkal az elhatározó tettet, a gyors cselekedetet állítja be legfőbb követelményül, mert ma már annyi idő sincs, hogy soká vitatkozhassunk egy elhatározás felett, Kecskemét polgárságának kötelessége, hogy az események elé kerüljön, röviden kimondja, hogy vállaljuk a Nemzeti Tanács programmját és annak a szellemében járjunk el. Beszéde nyomán a piactérről fölhangzik az ifjúság Hymnusza. Óriási tömeg tüntet a városháza előtt békéért, az ország függetlenségéért. A hangulat a teremben izzó lesz, már ragyognak a szemek, Garzó Béla, Muraközy Gyula, Hetessy Kálmán, Nagy Imre beszédei futótűzként járják át az ereket, mind az ország függetlenségéért lángol és már csak egy akarata van: akarni és küzdeni a függetlenségért. Míg a szónokok a teremben fejtegették álláspontjaikat Horváth Mihály a városháza főbejárata elől, Sándor István a városháza erkélyéről mond gyújtó beszédet a tüntető ifjúsághoz és polgársághoz. Az értekezleten közben a fiatalok vették át a szót és Tóth Sándor újságíró hatásos beszéde mély benyomást kelt. Nincs már véleményeltérés semmiféle irányban. S mert a cselekedetek idejében akarunk élni az értekezlet egyhangúan kimondja, hogy már most üdvözli a Nemzeti Tanácsot és vasárnap délelőtt 10 órára Kecskemét egész népét állásfoglalásra hívja fel. Az értekezlet egyhangúlag 30 tagú végrehajtóbizottságot kíván választani és e bizottság kezébe tette le e város politikai ügyeinek további intézését. A választást rövidesen meg is ejtették, amiután az értekezlet szétoszlott és a megválasztott bizottság a legsürgősebb ügyek elintézésére a tárgyalásokat megkezdette. Ezután megalakult a nagybizottság, amelynek elnöke lett dr. Horváth Mihály, alelnökei dr. Garzó Béla, Eötvös Nagy Imre és dr. Löwy Ödön. Tagjai Gömöry Sándor, Székey Béla, Szegedy Lajos, Lestár Béla, dr. Hajnóczy Iván, Werderber Ádám, Faragó Béla, Váczi János, Héjjas József, dr. Pásztor János, Kalapos János, Lugosi István, dr. Fodor János, Németh László, Móczár Gábor, dr. Hetessy Kálmán, Muraközy Gyula, Csősz József és a helybeli lapok szerkesztőségei. A bizottság azután megállapította a teendőket, nevezetesen legkésőbb vasárnap d. e. 10 órakor a városháza előtt naggy ülést tart, amelyre a város közönséget ezúttal is meg- hívja. Különben erről holnap vagy még ma plakátokon fog a város lakossága értesülni. A nagygyűlésen ki fogják mondani, hogy a város polgársága csatlakozni fog a Nemzeti Tanácshoz és megalkotja a helyi szervezetet. Ki fogja nyilvánítani a nagygyűlés, mi Kecskemét polgárságának akarata, majd a határozati javaslatot fogják felolvasni és elfogadni. Beszélni fognak dr. Horváth Mihály, dr. Garzó Béla, dr. Hetessy Kálmán, Eötvös Nagy Imre, Szegedi Lajos, dr. Löwy Ödön, Gömöry Sándor s valószínőleg Hock János és Révész István. A nagybizottság permanenciában marad és naponta este 6 órakor a városházán ülésezik. A