Magyar Nép, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1947-04-01 / 74. szám
1947. április 1. MAGIAK SíláP AZ IPAROSTÁRSADALOM HELYZETE HEH RÓZSÁS — de megvan a reményünk, hogy naggyá és boldoggá tesszük hazánkat Nyíregyháza iparosai vasárnap délelőtt tartották közgyűlésüket az Iparosszékházban. Már kora délelőtt elterjedt a híre annak, hogy az ipartestületi választások elmaradnak alapszabály módosítások miatt. A székház nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közgyűlésre összejött iparosság. Az elnöki emelvényen az Ipartestület vezetősége mellett ott láttuk dr. Olasz Vilmos főtitkárt és dr. Kókay Károly titkárt, a debreceni Iparkamara kiküldötteit is. A közgyűlést Egri József elnök nyitotta meg. Üdvözölte a megjelent iparosokat és a kamara képviselőit, majd ezeket mondta: — Két évvel ezelőtt, amikor a tisztújító közgyűlésen az ipartestület jelenlegi vezetősége átvette a vezetést, egységet akartunk teremteni. Két év után eljutottunk oda, hogy a múlt szellemét még mindig itt láthatjuk az ipartestületben. Az iparosságot egyes rétegek igyekeznek kettészakítani és békétlenséget szítani. Mi, akik átvettük az ipartestület vezetését, semmi néven nevezendő erőszakosságot nem akartunk. — Én nem akarok senki ellen vádat emelni és személyében megsérteni. Csak be akarom bizonyítani és feltárni azt, hogy azok, akik eddig semmi részt nem vettek az ipartestület munkájában, most ide jönnek. Hogy miért jönnek, azt később majd megtudjuk. — Ebben a székházban csak iparosok legyünk és ne demagógok — jelentette ki. Az iparosság érdekében eddig mindent megtettem, amit meg tudtam tenni — mondta Egri József elnök — és ha nem is maradok továbbra is az ipartestület elnöke, mindig az iparosságot fogom szolgálni. (Éljen! Éljen !) Az elnök megnyitó beszéde után Skriba Zoltán, az Ipartestület jegyzője tartott beszámolót az Ipartestület 1946 évi működéséről, örvendetes eredményeiről. Ezután Bari József elnök ismertette az ellenzék által benyújtott kérelmet, amelyben kérik az alapszabályok 4, 16, 28., 29. és 30 pontjának módosítását. Majd ismertette a módosítani kívánt pontokat A közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy az ismertetett pontokat egy módosító bizottság, majd egy rendkívüli közgyűlés elé terjesztik. Dr. Olasz Vilmos, a debreceni Iparkamara főtitkára felszólalásában többek között ezeket mondotta: — Tudjuk azt, hogy ma az iparostársadalom helyzete nem rózsás, de egy összetört ország építőmunkásának az élete nem is lehet rózsás. De megvan a reményünk, hogy felépítjük, naggyá és boldoggá teszszük hazánkat. Ahhoz, hogy építsünk, elsősorban hitre, bizalomra és tömörülésre van szükség. Ezt a hitét, bizalmat és erőt adó tömörülést kell sugároznunk kormányhatóságunk felé, hogy lássák, együtt akarunk velük dolgozni Beszéde további részében köszönetet mondott a város polgármesterének, mint elsőfokú iparhatóságnak, az alispánnak, mint másodfokú iparhatóságnak és a sajtónak eddig végzett munkájáért az iparosság érdekében. Dr. Kókay Károly kamarai kiküldött felszólalásában az iparosság súlyos adóterheivel foglalkozott, majd 12 30 órakor az elnök a közgyűlést bezárta. Felavatták Nyíregyházán a Mártírok tarát Vasárnap délután 4 órakor avatták fel a volt Kis teret Mártírok terévé. Az ünnepségen megjelent közönség soraiban ott láttuk a pártok képviselőit (az egyházakét nem) és azokat, akik a fasizmus vérgőzös idejéből megmenekültek. Örök gyásszal a szívükben hallgatták Fazekas János polgármester beszédét, amelyben rámutatott arra, hogy most három esztendeje kezdték meg a világ legbecstelenebb, a fasizmus legaljasabb bűnhalmazatát, ártatlan emberek ezreinek megkínzását és kivégzését. Ezen a téren, amelyet most a városi képviselőtestület határozata alapján Mártírok terévé avatunk, — mondta beszéde további során Fazekas János polgármester — emberek százai, ezrei élték át a pokol minden szenvedését. Most, amikor Mártírok terévé avatjuk a Kis teret, azt azért tesszük, hogy örök mementóként álljon a tér névtáblája, hogy meakulpázva és fejet meghajtva haladjunk el előtte, amiért nem tudtuk meggátolni a fasiszta bűntettek sorozatát. Fazekas János beszéde után dr. Gutmann Márton, budapesti főrabbi emlékezett meg azokról a borzalmakról, amelyeknek színtere volt a Mártírok tere. Történelmet írtak itt és történelmi események zajlottak le. Ezen a téren búcsúzott el sok ezer ember családjától, testvéreitől, gyermekeitől és szeretteitől. Búcsúzniok kellett, mert űzték a pribékek, akik nem gondoltak arra, hogy nekik is van édesanyjuk. Nekik nem fájt, ami másoknak fáj , könyörtelenül és szívtelenül hajszolták áldozataikat a gázkamrák felé. Beszéde befejező részében köszönetet mondott a városi képviselőtestületnek, hogy ezt a teret a Mártírok terének nevezte el, mert ezzel is a fasizmus sokmilliós áldozaténak emeltek emléket. A felavatási ünnepség befejezéseképpen Deutsch Miklós gyászimát mondott. Kovách Elekné Korányi Anna, valamint fia Dr. Kovách Dénes és felesége Szabó Nóra, továbbá gyermekeik Ádám és Gergely, a kiterjedt rokonság nevében is mély fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva jelentik, hoogy a legjobb férj, apa, nagyapa és rokon Dr. Kovách Elek nyug. közjegyző, a debreceni Közjegyzői Kamara tiszteletbeli elnöke, a nyíregyházi református egyház tiszteletbeli főgondnoka, a Nyíregyházi Villamossági RT. Nyíregyházavidéki Kisvasutak rt. Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület, Nyíregyházi Termény és Áruraktár rt. igazgatósági elnöke 1947. évi március hó 30. napján, munkás életének 8., boldog házasságának 58. évében rövid szenvedés után meghalt. " Drága halottunkat 1947. év április hó 1. napján délután 3 órakor fogjuk a nyíregyházi református templomból végső nyugvóhelyére kisérni. Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam. Sógornői, unokahúgai és unokaöccsei. Megtalálták a meggyilkolt Wieser József és Weinbauch Mór holttestét Nem mindennapi ügyben folytatott le nyomozást a nyíregyházi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. Még a múlt év júliusában megjelent a rendőrségen Stark József nyíregyházi magántisztviselő és elmodnotta, hogy 1944 októberében Nyíregyházán teljesített szolgálatot, mint munkaszolgálatos. A felszabadító csapatok bevonulása előtt Wieser Józseffel, Weinbauch Mórral és több nyíregyházi társával a Királyteleki szöllő irányába szöktek, hogy elbújjanak a német csapatok elől. Wiesert és Weinbauchot a Királyteleki szöllőben — mint később értesült — a német csapatok elfogták és kivégezték. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a két szerencsétlen munkaszolgálatost Feczkó Mihály királyteleki szöllősi földműves udvarán lőtték agyon. Feczkó kihallgatása során elmondta, hogy a kérdéses estén a németek az istállóba csukták őket és megtiltották nekik, hogy az udvarra kijöjjenek. Másnap reggel kimásztak az ablakon és az udvaron két vértócsában fekvő agyonlőtt holtestet találtak. Értesítették a bírót és az ott állomásozó magyar katonákat, akiknek az utasítására Feczkó János és Zajder Mihály királytereki szöllősi földművesek eltemették a két holttestet. Feczkóék útmutatásai szerint Stark ásatni kezdett ott, ahol a temetés történt. Hosszas kutatás útán egy erősen oszlásnak induló emberi kezet találtak, majd rábukkantak a két holttestre is. A szörnyű lelet felfedezésekor megállapították, hogy a két holttestet eltemetésük előtt levetkőztették és a náluk lévő pénzt és értékeket elvették tőlük. Újabb nyomozás indult annak a megállapítására, hogy valóban hullarablás történt-e. Újból kihallgatták Feczkó Jánost és Zajder Mihályt, akik elmondották, hogy a két kivégzett munkaszolgálatost a magyar katonák vetkőztetek le, ruháikat és bakancsaikat nekik adták, amiért eltemetik a hullákat. Mint mondották, a pénzről és értékről semmit nem tudtnak. A széleskörű nyomozás most fejeződött be és a szomorú tragédia ügyének aktáit most tették át a nyíregyházi államügyészséghez. A németek által agyonlőtt Wieser József és Weinbauch Mór holttesteit a nyíregyházi zsidótemetőben helyezik örök nyugalomra. 3- addal. A népbíróság felmentette Bajnai Lászlót A nyíregyházi népbíróság tegnap délelőtti főtárgyalásán tárgyalta Bajnai László porcsalmai volt munkaszolgálatos őrmester népellenes bűnügyét. A vádirat szerint Bajnai mint munkaszolgálatos parancsnok a keze alá beosztott munkaszolgálatosokkal kegyetlenkedett, megvonta élelmiszer adagjaikat és visszaélve hatalmával, anépellenes cselekmények egész sorát követte el. A főtárgyalás folyamán több tanút hallgattak ki. Bajnai László bűnössége nem nyert beigazolást. A tanúvallomások és a rendelkezésre álló nyomozati adatok mérlegelése után a népbíróság a vád és következményei alól felmentette Bajnai Lászlót és elrendelték azonnali szabadlábra helyezését. SPORT M. Textil—Madisz 2:0 (0:0) Napsütéses időben a következő összeállításban fut ki a két csapat. M. Textil: Gödöly, — Zöldi Csapó — Varga Bárány, Zalai, — Révész, Szabó, Bencsik, Füzi, Sántori. Madisz: Hudák, — Albert, Gál, — Pokrovenszki, Demeter, Lovász, — Szilágyi, File I., Gönci, Szalai, Mester. A Textil kezdi a játékot, de mindjárt első percben Mester kerül jó helyzetbe, azonban kivár és oda a gólszerzési alkalom. Szorongat a Madisz A 6. percben Szalai mellé lő, majd ugyan ő óriási helyeiben hibáz. Állandóan támad a hazai csapat. Mester szabadrúgása, egy percre rá File- Gönczi-Szilágyi támadás után az utóbbi lövése nyomán jut mellé a labda. A 31. percben Albert a gólvonalról kifejeli a labdát. A 32. percben rúgja első szögletét a Textil. A 34. percben Mester szöglete után tűzijátékot rendez a honi csatársor a vendégek kapuja előtt. Lövés, lövés után zúdul, de emberbe, lábba akad a bőr. A félidő végéig is nyomasztó a Madisz fölény, gól azonban nem esik Szünet után változatos játék alakul ki. Mindkét kapu többször forog veszélyben, de a kapusok helyükön vannak. A nyíregyházi csapat támad továbbra is, de nincs lövőcsatár. A 10. percben Bencsiket Demeter a 16 oson belül csak kézzel tudja visszahúzni. A megítélt 11-est Füzi bevágja 1:0. A gól után is a Madisz marad támadásban. Hatalmas fölényben van a hazai gárda, a Textil védelem jól tömörül. Sorozatos helyi támadások után mégis a 30. percben pompás támadás eredményeképpen Révész védhetetlen lövése kerül hálóba 2:0. Még e gól után is odaszegezi a Madisz ellenfelét kapujához, azonban a csatársorban nincs erő. Befejezés előtt Lovász szabadrúgását fogja vetődve Gödöly, majd Székely játékvezető jelzi a mérkőzés végét. — Felhívás: A famunkások szakcsoport felhívja a munkanélküli tagjait, munkanélküli segély összeírás végett Károlyi-tér 7 szám, fszt. 3., kedden délelőtt 10—12 óráig saját érdekében , mindenki jelenjen meg. Vezetőség.