Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-01 / 231. szám
«*" NÉPLAP PÁRTUNK ELETÉBŐL + ltlllUJIlItlMlllllltli^IlllllllltmilMfllltlllHItlllllllllll! Ilii II III III Ilii UH II n Ilin mi IMII Ilin ■■tlllllllü VVNA/VVVVVVV>AAAAAfVíAAAAfV\iVVVyVSAAfVVVVSAAA/VNAfNAíVVVVVV/sA/vVVVVVVvVvVíA*^vVvVVv'vVvV Alakítsák meg a pártszervezetet a vajai Rákóczi TSZ-ben Sára Gergely elvtárs, lapunk levelezője, tudósításában arról számol be, hogy a vajai Rákóczi Termelőszövetkezetben nincs pártszervezet. Mint ahogy írja, a termelőszövetkezet kommunistái és pártonkívüli dolgozói hiányolják, hogy termelőszövetkezetükbe mind a mai napig nem alakították meg a pártszervezetet. A termelőszövetkezetben is nagy szükség volna a pártszervezetre, hisz az itt élő kommunisták jó munkájukkal még jobban elő tudnák segíteni a termelőszövetkezet további fejlődését. Séra elvtárs levelében megírja, hogy a kommunisták tetteket követelnek a járási pártbizottságtól és kérik, hogy úgy, mint a rohadt nemrég alakult Új Élet Termelőszövetkezetnél, hasonlóképpen náluk is alakítsa meg a járási bizottság a pártszervezetet sürgősen. Nagyobb felelősséget a párt munkában Nyírlugoson A nyírlugosi községi pártbizottság értékelte a községi párt alapszervezet vezetőségének munkáját. Megállapította, hogy az utóbbi időben hibák tapasztalhatók a népnevelő munkában, melyek elsősorban a párt községi alapszervezet vezetőségének hiányos munkájából adódik. A párt községi alapszervezetének titkára, Erdei elvtárs, a népnevelőkkel való foglalkozást felületesen kezeli. Nem foglalkozik a népnevelőkkel, a felvilágosító munkát a véletlenre, bízza, mivel úgy gondolja, hogy a községi pártbizottságnak van külön népnevelő kollektívája, s így nem tartja kötelességének, hogy az alapszervezet is foglalkozzon a népnevelőkkel. Súlyos hiba, hogy Erdei elvtárs azt gondolja, mivel a pártbizottság megalakult, így csökkent az alapszervezet önállósága. Ezzel a helytelen nézettel feltétlenül szakítania kell. Helytelen véleménye következtében csökkent kommunista felelőssége. Ezt, bizonyítja az is, hogy nem jelent meg a népnevelők tanácskozásán, és a tanácsülésre sem ment el. Helyes lenne, ha Erdei elvtárs és a többi nem példamutató magatartást tanúsító párttag követné Maxim József, Kaliba Illés, Jarabik János, Tóth Béla és a többi elvtársakat, akiknek nagy szerepük van abban, hogy községünkben megalakult az Alkotmány Termelőszövetkezet. E lelkesedéssel és töretlen lendülettel dolgozó kommunistáknak köszönhető az is, hogy a Rákosi Termelőszövetkezet az utóbbi időben 24 taggal gyarapodott. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a terméshozamok fokozottabb növelése, e két egymástól elválaszthatatlan feladat végrehajtása komoly, megfeszített munkát követel minden kommunistától.. Ezen az úton csak akkor tudunk helyesen előremenni,, ha községünkben dolgozó valamennyi kommunista szívvel-lélekkel, kommunista akarattal végrehajtja pártunk határozatát, mely elősegíti azt, hogy az egyénileg dolgozó parasztságot az egyetlen helyes útra, a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára vezessük. PÁKA FERENC, a pártbizottság titkára. Kiskálló — vagy Nagykálló? Amikor 1950-ben Kiskállót Nagykállóhoz csatolták, felzúdultak a kiskállói „szenátorok“. Hát hogyne, amikor nem kevesebbről, mint„önkormányzatukról“ volt szó, melyet féltékenyen őriztek az idők folyamán. — Hogy lesz ezentúl? Mostohagyermekek lesznek, elfelejtve, kivetve a község — Nagykálló — határában. Talán ennek a hitnek lett a következménye, hogy az eltelt négy év alatt egyre hidegült a kapcsolatuk a „bel-községgel“. Minden tett mögött azt keresték, nem éri-e sérelem őket? Természetesen, aki kákán csomót keres, az talál. A legutóbbi tanácsülésen is felvetették sérelmeiket: Nagykálló község csak a legutóbbi időben is új létesítményeket kapott. Hangos bemondát, padokat, parkosítás folyt. 60.000 forintért apaállat-istállót létesítettek és ebben az évben mintegy 120.000 forint értékben gőzfürdőt építenek. De mit kapott „Kiskálló"? így feltéve a kérdést, nehéz is felelni erre. De mindjárt másként hangzik, ha így felelünk erre: hát olyan messze van „Kiskálló“ hogy e javakat már az ott lakók nem érzik magukénak? Talán van valami kerítés a községben, ami elválasztja a belső községrészt a külsőtől? Nem így van ez. Ellenben igaz, hogy a ■nagykállói községi tanács elhatározta, összekapcsolják a két községrész villanyhálózatát. Járdát építenek egészen „Kiskálló“ központjáig. És hogy a tetthelyen legyen olyan helyiség, ahol a kiskállóiak szórakozni, beszélgetni összejöhessenek, s mindezt a legnemesebb formában tehessék meg, a legrövidebb időn belül könyvtárat létesítenek a külközség központjában. További lehetőségek is vannak, hiszen Nagykálló csupán ebben az évben 87 ezer forint prémium-, illetve jutalompénzt kapott, mivel mind adófizetésben, mind kölcsönjegyzésben, mind a begyűjtésben a legjobbak között van. Csupán igyekezet dolga, hogy a kiskállóiak vélt „mostoha“ voltukat megszüntessék és úgy kapcsolódjanak be a község szerves egészébe, mint „édes gyermekek“, szívesen vállalva a feladatokat is. Külföldi filmek októberben, novemberben Három szovjet filmet láthat a közönség afilmszín-házak október-novemberi műsorában. Csehov „Az orvos felesége“ című novellája ,,A léha asszony“ címmel kerül majd a mozikba. Szergej Bondarcsuk játssza a férfi főszerepet, a női főszereplő pedig Celikovszkaja. A „Viharban nőttek fel“ a szovjet filmművészetben már annyiszor megvalósított témát, a polgárháború idejét újszerűen, vonzóan vitték filmre. „Az iskolakerülő“ Ejszirmont rendező kedves ifjúsági filmje. . Olasz filmdráma a „Fiamo, tanár úr“. Castellani, a film írója és rendezője újabb alkalmat adott Aldo Fabrizinek, a „Róma nyílt város“ pap-szerepében és a „Békében élni“ Tigna bácsi alakjából ismert művésznek arra,hogy ismét maradandó alakítást nyújtson. Ugyancsak az utóbbi időben megismert és megkedvelt kiváló olasz színész Folca Lulli — „A félelem bére“ Luigija — megrázó alakítását látják majd a nézők a „Menekülés Franciaországba“ című filmben. Októberben mutatják be a „Tavasz" című jugoszláv filmalkotást. A „Légből kapott zenekar“ a címe annak a cseh vígjátéknak, amelynek főszerepét Jaroslaw Marvan, Állami-díjas alakítja. A lengyel filmgyártást, a „Reménység órái“ című történelmi filmdráma képviseli. Levelek a békekölcsön jegyzésről Szívénén adjuk forintjainkat az államnak A vérteseitől Szabadság Termelőszövetkezet dolgozói, amikor tudomást szereztek államunk felhívásáról a VI. Békekölcsön jegyzésére, azonnal siettek eleget tenni hazafias kötelezettségüknek. A szövetkezet minden tagja jegyzett. A párttitkár, Márton Miklós elvtárs, a tsz. elnök, Fecskó Mihály elvtárs után egymás után következnek a jegyzési íven a tsz-tagok nevei: Foltányi Jenőré, Angel József, Bodnár András, Barta Miklós és kinek-kinek a neve után írva 300, 400, 400, 300 forint. A szövetkezet tagjai összesen 10.000 forint VI. Békekölcsönt jegyeztek, amit azonnal be is fizettek államunknak. A vencsellői pedagógusok is az elsők között jegyeztek. Karkóczkai Béla igazgató elsőnek jegyzett 1000 forintot, s a példát látva, pedagógus társai is szíves örömmel adták kölcsön forintjaikat államunknak. Így Szabó János 1000 forintot, Plakta Margit 1000 forintot, Szummer Károly — aki most nősült— 700 forintot jegyzett. Örömmel tettek eleget hazafias kötelességüknek, mert látják azt, hogy államunk is napról napra jobban gondoskodik róluk. Az iskolának az elmúlt rendszerben mindössze 314 forint értékű szemléltető eszköz állt rendelkezésére a gyermekek tanításának megkönnyítéséhez. Most több, mint 53.000 forint értékű szemléltető eszköze van az iskolának. FUTKOS ANDRÁS, Vencsellő. Szövetkezetünk minden tagja jegyzett 27-én reggel a mérki Micsurin Termelőszövetkezet tagjai röpgyűlésre gyűltek össze. A munka megkezdése előtt már 21 tsz-tag jegyzett békekölcsönt. Estére pedig a népnevelők felvilágosító munkája nyomán a szövetkezet minden tagja lejegyzett. A jegyzési ívet elsőnek Kalavé László elvtárs, a tsz. párttitkára írta alá, 500 forintos jegyzéssel. A tsz. elnöke, Rákos Mihály elvtárs, ugyancsak 500 forintot jegyzett. Hága Sándor 500 forintot, Gergely János, Albert József és Harcsa János szövetkezeti tagok pedig 400—400 forintot adtak kölcsön államunknak. A szövetkezet tagjai a VI. Békekölcsön jegyzése után a község egyénileg dolgozó parasztjainál végeztek népnevelő, felvilágosító munkát. MAKSI SÁNDOR, Merk. Példásan jegyeztek a fald m ízvesszövetkezet dolgozói A földművesszövetkezet dolgozói is elsők között tettek eleget hazafias kötelességüknek. A kisváradi és a kemecsei járás földművesszövetkezeteinek választott szervei közül példaképpen beszélnek Szarvas György kékesei tsz-tagról, aki 1000 forintot, a nagyhalászi Lisóczki István tsz-tagról, aki szintén 1000 forintot jegyzett a VI. Békekölcsönből. Példát mutatott a jegyzésben Valu György nyírtass dolgozó paraszt is, aki földművesszövetkezeti felügyelőbizottsági tag és 1000 forintot jegyzett. Forintjaikat mindnyájan szívesen adták államunknak, mivel napról napra látják az állam gondoskodását. MOLNÁR FERENC, a körzeti földművesszövetkezet dolgozója. Örömmel jegyzek békekölcsönt Nemrégen kerültem a Nyírmadai Állami Gazdaság kisvárdai üzemegységébe dolgozni. Ez alatt a rövid idő alatt is azt tapasztaltam, hogy munkámat megbecsülik. Az elmúlt hónapban már több mint 800 forintot kerestem,, ami azt jelenti, hppy a családommal együtt napról napra jobban élünk. Amikor elolvastam a VI. Békekölcsön jegyzéséről szóló minisztertanácsi felhívást, megbeszéltem feleségemmel, hogy mennyit jegyezzek. Úgy határoztunk, hogy 600 forint VI. Békekölcsönt jegyzek. Társaim csodálkozva fogadták elhatározásomat és azt kérdezték, hogy nem lesz-e sok? Én úgy gondolom, hogy nem. Szívesen és örömmel adom az államnak ezt a 600 forintot, mert napról napra tapasztalom, hogy könnyebben, jobban élünk. Ezért jegyeztem 600 forintot és ezért nem tartom azt soknak. KOZMA BÉLA, Kisvárda. 1955 október 1, szombat Az újítások tömeges elterjesztésével a technika fejlesztéséért Beszámoló a vállalat újítási előadók Néplap csütörtökéről Sok szó volt már a vállalatoknál a módosított újítási rendeletről. Azonban a rendeletben biztosított jogok, kötelességek széleskörű ismertetése és a módosított szabályok betartásának biztosítása körül sok helyen tapasztalható még a meg nem értés és közömbösség. Márpedig az a cél,, hogy az új rendelet rendeltetésének megfelelően segítse az újítások tömeges elterjesztését, a technika fejlesztését. Ennek biztosítói elsősorban a vállalati újítási előadók, az igazgatók, és főmérnökök. NAGY KINGS VAN A VÁLLALATI ÚJÍTÁSI ELŐADÓKRA BÍZVA Szeptember 29-én 25 vállalati újítási előadónak bevonásával Néplap-csütörtököt tartottunk. Az újítási előadók elmondották, hogy a vállalati dolgozók között jó visszhangja van a módosított újítási rendeletnek, — ami abban is megmutatkozik, hogy az utóbbi hónapban feltűnően növekedett az újítások száma.— Nagy kincs van rájuk bízva. Nekik kell elsősorban harcolni azért, hogy megfelelő propagandával felkeltsék a dolgozók érdeklődését és mozgósítsák őket újításokra. Nekik kell elsősorban beszélgetni olyan régi újítókkal, akik valami oknál fogva az utóbbi időben elhanyagolták az újításokat. Nekik kell biztosítani, hogy az újítási rendeletben foglalt jogokat maradéktalanul élvezhessék az újítók, s hogy az újítás bevezetésével járókötelességeket úgy az újítók, mint a bevezetésre kötelezett dolgozók legjobb tudásukkal és igyekezetükkel teljesítsék. RIBÓCZI PÁL ÚJÍTÁSI FELELŐS TAPASZTALATAI Az újítási megbízottak tapasztalatcsere értekezletén Ribóczi Pál elvtárs, a dohányfermentáló gyár újítási előadója tartott értékes előadást a piódosított újítási rendekről, majd elmondotta tapasztalatait. — Statisztikát készítettem, és az azt mutatja, hogy vállalatunknál negyedévenként átlagosan 75— 80 újítási javaslatot adtak be a dolgozók. Ebből tízet, tizenötöt elfogadtunk. Amelyek sürgősek voltak és nem okoztak különösebb problémát — be is vezettük a vállalatnál. A rendelet megjelenése óta a dolgozók egy hónap alatt 59 újítási javaslatot nyújtottak be, ezek közül 41-et be is vezettünk. Vállalatunknaksok tíz- és százezer forint megtakarítást jelentenek az újítások és a dolgozók is több ezer forintot kaptak jó javaslataikért. Persze, nem megy simán az újítások bevezetésének intézése. Harcolni kell az újítási elő-adóknak! A beadott újítást, javaslatot az újítás tárgyának megjelölésével három, napig kifüggesszük közszemlére, majd véleményezésre kerül sor. Három napon belül kell elkészíteni a véleményezést, ám a véleményező hajlamos arra, hogy halogassa az újítás véleményezését. Ha nem noszogatjuk, késik a javaslat. A véleményezett újítási javaslat elbírálására két hét van adva. Az igazgatók általában kisebbújítások elbírálását a főmérnökökre bízzák, akik bizony elfoglalt emberek. Sokszor meg kell keresni őket, hogy elbírálják az újításokat. Nehezebb dolgunk van ilyen ügyben az igazgatóval, akinek gyakran értekezlete van. A nyomába kell járni, hogy döntsön az újítás felett. Rendszerint az igazgató a jelentősebb újítások bevezetésére írásbeli utasítást ad, és a bevezetést halogató felelős elvtársat felelősségre is vonja. Ekkor jön a nehezebb dolog: az újítási előadónak harcolni kell az újítás megvalósításához szükséges anyag biztosításáért. Tehát mindaddig, míg az újítás meg nem valósul, segíteni kell az újítási előadónak. Ha az újító látja, hogy javaslatát gyorsan elbírálják, és be is vezetik, nagyobb lesz a bizalma és újabb újításokon töri a fejét. (Folytatjuk.) A fehérgyamicst téglagyár 130.5 százalékra teljesítette szeptemberi tervét Triff József jelentette, hogy a téglagyár a szeptembber havi nyerstéglagyártási tervet szeptember 30-ig 140.4 százalékra, az égetési tervet pedig 120.6 százalékra teljesítette, a tervhez viszonyítva 2 százalékkal kevesebb létszámmal. A termelési tervet átlagosan 130,5 százalékra teljesítették. A VI. Békekölcsönjegyzésben is jó példát mutattak a téglagyári dolgozók. „NÉPBOLT A NÉPÉ“ Felhívjuk a kedves vásárlóink figyelmét, hogy őszi, téli ruházati és iparcikk szükségleteiket Kisvárdán Mátészalkán és Nyírbátorban lévő szaküzleteinkben minden igényt kielégítő választékban megvásárolhatják. KÉRJÜK, KERESSÉK FEL Árudáinkat: vállalatok, HIVATALOK, FIGYELEM1 Megkezdtük a vidéki írógépek, számológépek karbantartási szerződéskötését. A leszerződött gépeket a helyszínen javítjuk. KÉRJÉK ajánlatunkat! Nyíregyházi Finommechanikai és Gépjavító Vállalat, Nyíregyháza, Dózsa György utca 15. sz. Telefon: 34-85.