Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-02 / 207. szám
Koszigin üzenete , Ajtai Miklós és V. Kirillin mondott beszédet Megnyílt a Szovjet tudomány és technika ötven éve című kiállítás A városligeti vásárváros tereléten, mintegy 30 000 négyzetméter térségen, nyolc pavilonban pénteken reggelre nyitásra készen állt a szovjet hatalom félévszázadának tudományos, technikai eredményeit bemutató jubileumi kiállítás. A megnyitón részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság póttagja, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Bíró József, dr. Horgos Gyula, Kiss Árpád, dr. Lévárdi Ferenc, Nagy Józsefné, dr. Trautmann Rezső, Veres József miniszterek, dr. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a magyar politikai, gazdasági, tudományos, kulturális élet számos vezető képviselője. Részt vettek az ünnepségen a kiállítás megnyitása alkalmából hazánkba érkezett szovjet kormányküldöttség tagjai. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, továbbá a budapesti diplomáciai képviseletek számos más vezetője és tagja. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után dr. Ajtai Miklós lépett az emelvényre. A kiállítás látogatói megismerkedhetnek a Szovjetuniónak a tudomány és technika különböző, területein elért vívmányaival, megláthatják, milyen hatalmas jelentőséget tulajdonít a mi országunk a tudománynak. Nyilvánvalóan a magyar tudósokat és szakembereket is érdeklik azok az új különleges tulajdonságokkal rendelkező anyagok, amelyeket a szovjet tudomány hozott létre, és amelyeket már széles körűen alkalmaznak a népgazdaság számos ágazatában. Bizonyára érdeklődéssel fogadják az energetika, a kvantumelektronika, az atommagfizika eredményeit A kiállításon láthatják a világ legnagyobb , 4 milió 100 ezer kilowatt teljesítményű vízi erőművének, a bratszki vízi erőműnek a makettjét. Bemutatjuk itt egy 2 400 000 kilowattos erőműnek, a novovoronyezsi és a bjelojarszki atomerőműnek és a világ első szállítható atomerőművének a makettjét, továbbá egy 2700 köbméteres kohókemence modelljét és az új technika sok más alkotását — Kedves elvtársak! — most különös jelentősége van annak, hogy országaink tudományos együttműködését tovább bővítsük. A mostani kiállítás elősegíti e feladat megoldását. Fock Jenő miniszterelnök és a kormány több tagja, és más közéleti személyiségek jelenlétében megnyílt a „Szovjet tudomány és technika 50 éve” kiállítás. Képünkön: Kirillin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese a megnyitáskor elvágja a kiállítás szalagját. Embert szolgáló csodálatos vívmányok Bevezetőben a magyar forradalmi munkás a paraszt kormány nevében üdvözölte a szovjet kormányküldöttséget és a megnyitó ünnepség többi résztvevőjét, majd rámutatott: a bemutatásra kerülő gazdag és sokrétű anyag természetesen csak jelképes ízelítő abból a hatalmas tárházból, amit a szovjet tudomány és technika az elmúlt fél évszázad alatt alkotott. Nehéz ennek a kiállításnak az anyagát átfogóan jellemezni. A szovjet nép, a szocialista ember, a szocialista tudomány és technika nagyszerű és eredményes harcát mutatja be a világűr végtelen térségeinek meghódításától az atom legkisebb részecskéi törvényeinek feltárásáig. A kiállítás egyben bemutatja, hogy az önmagában is lenyűgöző tudományos eredmény hogyan válik kézzel fogható, technikai valósággá. Láthatjuk a Vosztok űrhajót, a mesterséges holdakat, új, különleges rendeltetésű atomerőmű-típusokat, és az embert szolgáló technikai vívmányok ezer változatát. És a tudományos , és technikai eredmények jellege és egésze világosan mutatja nekünk a tartalmat és a célt, a szocialista humanizmust, azt, hogy mindez az emberért van, az embert szolgálja. A „Szovjet tudomány és technika 50 éve” kiállítás egyértelműen tükrözi, hogy a szovjet hatalom mélységesen felismerve a tudomány szerepét a társadalom fejlődésében, sikeresen valósítja meg a fejlődésnek ezt a törvényét a gyakorlatban. A Szovjetunió sok szempontból sajátos ország, sajátosak a viszonyai. A Szovjetunió az első hatalom a világon, amelynek céljai, törekvései, érdekei azonosak és egybeesnek a haladás, az emberiség szebb jövője, a béke, a szabadság eszméivel, céljaival. A most megnyíló kiállítás a szovjet hatalom 50. évfordulójának küszöbén híven tükrözi ezt — mondotta dr. Ajtai Miklós. Dr. Ajtai Miklós beszéde után Vlagyimir Kirillin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese üdvözölte a megnyitóünnepség részvevőit. Nagy jelentőségű kiállítás — Nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek a kiállításnak elsősorban azért, mert bizonysága és egyút-tal újabb tényezője a Szovjetunió és Magyarország eredményesen fejlődő együttműködésének, a népeink között erősödő politikai, gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatoknak — mondotta. — A kiállítás különös jelentőségét az adja, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának előestéjén nyitjuk meg XXIV. ÉVFOLYAM 207. SZÁMÁRA: 50 fillér 1961. SZEPTEMBER 2. SZOMBAT A szovjet miniszterelnök üzenete Ezután V. Kirillin felolvasta A. N. Kosziginnek a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének a kiállítás megnyitása alkalmából küldött üzenetét: „Kedves magyar barátaink! Tisztelt látogató közönség! Nagy megelégedésemre szolgál, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának nevében, valamint saját nevemben szívélyesen üdvözölhetem önöket a „Szovjet tudomány és technika ötven éve” című jubileumi kiállításon. Amidőn a kiállítást a Magyar Népköztársaság fővárosában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának küszöbén megnyitjuk, örömmel mutatjuk be magyar barátainknak a szovjet dolgozók, tudósok és szakemberek által a tudomány és technika fejlődése terén a szovjet hatalom évei alatt elért eredményeket. Meggyőződésünk, hogy a kiállítás elősegíti az országaink közötti tudományosműszaki együttműködés további fejlődését a szovjet és magyar nép testvéri barátságának tovább erősödését. Élve az alkalommal, kívánok önöknek boldogságot, jó egészséget, és további jelentős sikereket a szocializmus építésében Magyarországon." Vlagyimir Kirillin a következő szavakkal fejezte be beszédét: " Köszönetet szeretnék mondani a magyar elvtársaknak azért a nagy segítségért, amelyet a kiállítás megszervezéséhez nyújtottak. A szovjet kormány nevében a kiállítást megnyitottnak nyilvánítom. Ezután felcsendültek az Internacionálé hangjai, majd Vlagyimir Kirillin átvágta a kiállítás bejáratát jelképező piros-fehér-zöld színű szalagot, amelynél magyar ruhába öltözött leányok sorakoztak. A megnyitó beszédek elhangzása közben „kiegyenesedett” 45 fokos szögben felemelkedett a Vosztok hordozórakétája, rajta a 4725 kilós űrhajóval, amelylyel a szovjet tudomány és technika annak idején megkezdte a világűr meghódítását. A megnyitóünnepség után a vendégek körsétára indultak, hogy megtekintsék a kiállítás gazdag anyagát. A szovjet kormányküldöttség látogatása Fock Jenőnél „A szovjet tudomány és technika 50 éve” jubileumi kiállítás megnyitása alkalmából hazánkba érkezett szovjet kormányküldöttségen V. A. Kirillin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese, a delegáció vezetője, M. A. Lavrentyev, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke és B. B. Jegorov orvos-űrhajós, a Szovjetunió hőse, a küldöttség tagjai — pénteken délután látogatást tett Fock Jenőnél, a Minisztertanács elnökénél. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón részt vett Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese és Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, továbbá F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést, tartott. Megtárgyalta és elfogadta a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között megkötésre kerülő új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés tervezetét . . . ............... Az Elnöki Tanács határozatot hozott a tanácsi rendeletek felülvizsgálatára. Ezután honosítási, visszahonosítási és a magyar állampolgárság kötelékéből való elbocsátásra irányuló egyéni kérelmekről döntött. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Megkezdődött az építők szakszervezetének kongresszusa Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének 30. kongreszszusa pénteken megkezdte kétnapos munkáját az építők Dózsa György úti székházában. Csaknem 300 000 szervezett munkás képviseletében mintegy 380 választott küldött von mérleget az utóbbi négy és fél évben végzett szakszervezeti munkáról, s vitatja meg a további feladatokat Reszegi Ferenc, a szakszervezet elnöke nyitotta meg a kongresszust. Ezután Gyöngyösi István főtitkár egészítette ki szóbeli beszámolójával a szakszervezet központi vezetőségének írásos jelentését. Mindkét beszámoló rámutat az építő-, fa- és építőanyagipar gyors műszaki fejlődésére. A termelés növekedésének megfelelően az iparágban a beszámolási időszakban 12 százalékkal emelkedtek az átlagbérek. Az ÉVM vállalatoknál az egészségre ártalmas és a különösen nehéz fizikai munkakörökben végrehajtott részleges munkaidőcsökkentéssel majdnem 15 000 dolgozó tért át a rövidített, 42, 40, illetve 36 órás munkahétre. A beszámoló hangsúlyozza: a bérfejlesztés korábbi módszerének változása a szakszervezeti bizottságok munkamódszerének módosítását is megköveteli: a bérek növelésének megalapozására a többletnyereség megteremtését is szorgalmazniuk kell. A 44 órás munkahét fokozatos bevezetésének módját és formáit majd a vállalatok választják meg.. Az építőiparban, valamint a tégla-, cserép-, kő- és kavicsiparban, ahol a termelés alakulását még jelentősen befolyásolja az időjárás, kedvező lehet a különböző téli és nyári munkarend. A beszámoló, valamint a határozati javaslat felett pénteken délelőtt megkezdődött a vita. Méltó eredmények a mezőgazdasági versenyben Jövőre az alakuló tsz-szövetségek feladata lesz az értékelés A mezőgazdasági munkaverseny helyzetéről és a versenybizottságok munkájáról tanácskozott tegnap többek között a Hazafias Népfront megyei elnöksége. A tsz-ek termelési verseny mozgalma a megyében már mintegy másfél évtizedes múltra tekint vissza. Nagyobb lendülettel a szocialista munkaverseny az MSZMP VIII. kongresszusának tiszteletére bontakozott ki. A különböző kezdeményezések 1963. január 1-től kerültek országosan egységes keretek közé. Az egységes irányítás , bevezetése megyénkben is meghozta az eredményt. Míg 1962-ben még csak 54 szabolcs-szatmári tsz csatlakozott az országos versenymozgalomhoz, 1967-ben 223. Az utóbbiak részvétele egyben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára indított jubileumi versenyhez tartozás is jelenti. Megyénkből az elmúlt évben 34 tsz ért el országos helyezést a különböző kategóriákban. Közülük különösen kiemelkedik a nyíregyházi Ságvári Tsz, amely öt, és a szamosbecsi Dózsa Tsz, amely négy alkalommal ért el előkelő országos helyezést. A szocialista brigádmozgalom a korábbi versenyformákból indult ki és jutott ki a szocialista brigádverseny magasabb fokára. Erősségük, hogy nem valamiféle felhívás alapján alakultak megyénkben sem, hanem maguk a tsz-ek dolgozói kezdeményezték. Az idén már 250 brigád indult és dolgozik a szocialista cím elnyeréséért. A munkaversenyben elért szép eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult a megyei pártbizottság határozata, melynek nyomán a pártszervezetek irányításával a különböző tömegszervezetek is eredményesebben kapcsolódtak a versenyek szervezésébe, segítésébe. Többek között számos tapasztalatcserét szerveztek. A jövőben a szocialista munkaversennyel kapcsolatos feladatot hát a tsz területi követségek látják el A. B