Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-17 / 220. szám
Építkezés Tiszavasváriban Jó ütemben halad a Tiszavasvári Alkaloida Gyár építkezése. A 160 mázsás főpillérek beemelését nagy daruk segítségével végzik az építők. Fotó: Hammel József Ahol a legjobb téli alma terem ■i^" n ■■■■■.. ' i m Három nagy díj f Nyírkátán trondos munka a termeléstől a csomagolásig (Munkatársunktól) Ahol a nagy díj és aranyérem „terem", Nyírkáta. A határa homok, megkötője az akác, az almáskertek viszont dús termést adnak. A nyírkátai alma az ott élő emberek szorgalmának országhatárokon túlra is hírvivője. A Rákóczi Termelőszövetkezet ízes, zamatos gyümölcsével, amely külalakra is szép, 1959-ben vett először részt kiállításon. Ez az első bemutatkozás mindjárt a lehető legnagyobb sikert hozta.. A bemutatott téli alma nagydíjat nyert. Azóta nincs kiállítás kátai alma nélkül. A tsz ma már három nagydíjjal és két aranyéremmel dicsekedhet. A legfrissebb siker: most a mezőgazdasági kiállításra és vásárra 18 fajta almát küldtek, s az őszi érésnek aranyérmet, a téliek nagydíjat kaptak. Hogy mi a titka az ismétlődően jó eredményeknek, Ardai László tsz-elnök és Cseh Sándor főkertész szerint nehéz meghatározni. A tsz gyümölcsöskertje 450 hold, abból 82 hold termő. A kertet állandó jelleggel 40 ember gondozza, a gépesítés foka közepes, hét erőgép, hét permetező. A gyümölcsösre, mert a gazdaság jövedelmének legfőbb forrása, nagy gondot fordítanak. Az egyenletes hozam érdekében alkalmazzák a terméstszabályozó metszést, s nyár folyamán nem történhet meg, hogy ne optimális időben permetezzenek. A gondos munka számokkal érzékeltethető. Az elmúlt évben értékesítésnélnégy forintos átlagárat határoztak meg, 55 vagonos termésre számítva. 93 vagon almát szedtek és átlag5,00 forinttal értékesítették, így a tervezett 2 millió 200 ezer forint helyett 4 millió 880 ezer forintra alakult a bevétel. A terület ugyanaz, 82 hold. Az értékesítési átlagárat most is négy forintba határozták meg, de már 80 vagonos terméssel. Ahogy a termés mutatta, a mennyiség 100 vagonon is felül lesz, s a jó minőség után az értékesítési átlagár 5 forint. Ez ebben az évben 1 millió 200 ezer forint pluszt hoz a tervezetten felül. És ami még a nyírkátai Rákóczi Termelőszövetkezet almájánál nagy szó, 90 százalékában exportminőségű. Nem érdemtelen megemlíteni, hogy a jó eredményt jóval országos, megyei önköltség átlaga alatt érik el. Egy mázsa alma előállításának költsége 155 forint, míg a megyei átlag 200—250 forint között van, sőt a környező gazdaságok átlagosan 230 forintos önköltséggel dolgoznak. A nyírkátaiak, csak úgy mint a megyében mindenütt, almát szüretelnek. Ebben a szüretben is van egyéni, sajátos, ami a sikernek szintén forrása. Másutt is alkalmazzák a közszedést, de hátán egy fa termését ha kell, hat szakaszban is szedik. A többszakos szedés minőségjavító, az exportarányt növeli. A magas átlagértékesítési árnak ez a magyarázata, valamint az, hogy a válogatásra, csomagolásra legalább olyan gondot fordítanak, mint az alma termelésére. Szabolcs-Szatmár megye szép sikerrel szerepelt az idei mezőgazdasági kiállításon és vásáron. Ezt több aranyérem jelzi, nagydíjat azonban a nyírkátaiak szereztek. A termelőszövetkezet tagjai ennek nem csupán azért örülnek, mert munkájuk legnagyobb fokú elismerése, hanem azért is, mert a nagydíjjal egy szuper permetezőt kaptak. A jövő évi termelésnél már ez a gép komoly segítséget jelent majd. Ugyanis a termelőszövetkezet tagságának komoly elhatározása, hogy jövőre tovább növelik a minőséget, az exportarányt, csökkentik az önköltséget. Ez minden bizonnyal sikerül, mert Nyírkátán a jó eredmény nagymértékben az emberekre és nem a véletlenre van bízva. Megkezdték a rizs aratását Megkezdték a rizs aratását a fehérgyarmati járásban, ahol a termelőszövetkezetek 1200 holdon termelik a sok munkát igénylő, fontos növényt. Az idő most kedvezett, így a sonkádi Új Élet Termelőszövetkezetben már be is fejezték az aratást, végzik a cséplést. A tiszabecsi Új Élet Tsz-ben hét végére 80 holdon végeztek az aratással. Hétfőtől valamennyi termelőszövetkezetben általánossá válik az aratás, s a korábbi évektől eltérően a munka gyors lesz, mert a betakarítást mindenütt gépek végzik. Jó a termés is. Járási átlagban 14—17 mázsás átlagtermést várnak. mié »otrri*/it ternQirm« • XXIV. ÉVFOLYAM 220. SZÁMÁRA: 80 fillér 1967. SZEPTEMBER 17. VASÁRNAP Péter János vezetésével elutazott a magyar ENSZ-küldöttség A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa jóváhagyta az ENSZ-közgyűlés XXII. ülésszakán résztvevő magyar küldöttség összetételét. A küldöttség vezetője Péter János külügyminiszter, tagjai: Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Csatorday Károly nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ- képviselője, Beck János nagykövet, Bakonyi-Sebestyén Endre nagykövet, hazánk állandó képviselője az ENSZ genfi irodája mellett és Lőrincz Tamás főosztályvezető. A küldöttség tagjainak első csoportja Péter János külügyminiszter vezetésével szombaton reggel elutazott New Yorkba. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Hírmagyarázónk írja: " Különleges körülmények között nyílik meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének híressé vált és sok vihart látott üvegpalotájában az ENSZ XXII. rendes közgyűlése. Különlegesnek lehet tekinteni e helyzetet mindenekelőtt azért, mert a nemzetközi életben a megszokottnál is több súlyos probléma zsúfolódott össze. Az ENSZ XXI. közgyűlését elsősorban a leszerelés az európai biztonság és a német kérdés, valamint a világszervezet belső kérdései foglalkoztatták. Mindezt pedig beárnyékolta a vietnami háború. A XXI. ülésszak befejezése óta az óhajok és illúziók nem vitték közelebb a világot a megoldáshoz. Mindenekelőtt azért nem mert az amerikai politikában egyre inkább a katonai ultrák, a „héják"* akarata érvényesül. A XXI. ülésszak után az izraeli támadás már egy rendkívüli ENSZ- ülésszak témája volt. Ez a rendkívüli ülésszak lényegében eredménytelenül zárult. Közben az arab országok számos értekezleten egyeztették álláspontjukat, s követelésükre egy nappal a mostani rendes ülésszak megnyitása előtt ismét egy rendkívüli ENSZ-közgyűlés napirendjére tűzték a közel-keleti kérdést. Miután ebben az esetben az ENSZ-et elsődlegesen érintő kérdésről van szó, a rendkívüli ülésszak 24 órás tanácskozás után „átalakul” az Egyesült Nemzetek XXII. rendes közgyűlésévé. A közel-keleti helyzet ily módon magának a XXII. közgyűlésnek lesz egyik legfontosabb napirendi pontja. Természetesen még vázlatos jóslatokba sem lehet bocsátkozni a várhatóan éles közel-keleti vita kimenetelével kapcsolatban. A szocialista országok álláspontja világos: minden rendezés elengedhetetlen kezdő lépése csakis az arab területeket megszállva tartó izraeli erők visszavonása lehet. Ehhez még azt lehet hozzáfűzni, hogy a khartoumi arab csúcsértekezlet határozatainak tanúsága szerint — Algéria és Szíria kivételével — az összes arab országok a válság politikai megoldására összpontosítják erőfeszítéseiket. Ilyen körülmények között feltételezhető, hogy az ENSZ ülésszakon legalább egy későbbi megoldás elvi alapjait sikerül felvázolni. Az előző ülésszakhoz hasonlóan az ENSZ belső szervezeti kérdései a XXII. közgyűlésen is jelentős szerepet kapnak. Ezek a belső problémák (elsősorban az úgynevezett ENSZ békefenntartó erők kérdése) ugyancsak rövid rendkívüli ülésszak napirendjén szerepeltek 1987 tavaszán. E rendkívüli ülésszak világossá tette, hogy csak látszólag szervezeti , valójában elsőrendű politikai kérdésekről van szó. A vita lényege: a szocialista országok azt követelik, hogy csakis a Biztonsági Tanács határozatai alapján, tehát a nagyhatalmak egyhangú döntésével lehessen megbízást adni a világszervezet békefenntartó erőinek bevetésére. Ezzel a szocialista diplomácia a harmadik világ bonyolult és nehéz helyzetben lévő államainak elemi érdekeit védi. A Biztonsági Tanács jogkörének megóvása lehetetlenné teszi ugyanis, hogy az újgyarmatosítás különböző akcióit a világszervezet lobogójával álcázzák. A jelek szerint az oly nehéz helyzetben tanácskozó XXII. ülésszak a leszerelés és az ezzel összefüggő nemzetközi biztonsági problémák területén érhet el leginkább értékes és közvetlen gyakorlati jelentőségű előrehaladást. Már a XXI. ülésszak egyik számottevő eredménye volt a világűr békés felhasználásáról szóló határozat elfogadása. Azóta a genfi leszerelési konferencián az ellenőrzés kérdéseivel foglalkozó 3. cikkely kivételével sikerült közös szovjet—amerikai szövegezést beterjeszteni az atomfegyverek továbbterjedését akadályozó nemzetközi megegyezéssel kapcsolatban. Az atomsorompó-egyezmény tehát egyetlen, bár lényeges cikkely kivételével készen áll. Remélhető, hogy az ENSZ-közgyűlés vitái során az egyezmény ügye tovább halad előre a teljes megvalósulás felé. Az ellenőrzéssel foglalkozó 3. cikkely vitája mindenekelőtt Nyugat-Németország atométvágyát tükrözi. Bonni állt ugyanis azoknak az államoknak élére, amelyek nem akarják elfogadni a Bécsiben székelő, atomenergia-ügynökség ellenőrző szerepét az atomsorompóegyezmény végrehajtásában. A XXII. ülésszaknak nagy szerep juthat abban, hogy ezt a bonni ellenállást letörje. A szocialista országok diplomáciája mindenesetre arra hívja majd fel a világ figyelmét, hogy a leszerelés és az európai biztonság problémáinak még részleges megoldása is elképzelhetetlen, ha Bonnt nem kényszerítik reváns- és atomigényeinek nyílt feladására. Amer marsall öngyilkos lett Kairó (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint az Egyesült Arab Köztársaságban megdöbbentést keltett Amer marsall, volt egyiptomi alelnök halálhíre. Az egyiptomi lapok szombaton a szokásos vörös helyett fekete címbetűkkel jelentek meg és valamennyi közli Amer marsall fekete gyászkeretes fényképét. Az AFP szerint az egész egyiptomi fővárosban nyugalom uralkodik. Csupán a város központjában történt, egy kisebb incidens, ahol mintegy kétszáz főnyi tömeg gyűlt össze, tüntetve az Amer vezette meghiúsított államcsíny-kísérlet ellen. A legújabb jelentések arról számolnak be, hogy Amer marsall halála előtt már három ízben kísérelt meg öngyilkosságot. A félhivatalosnak számító Al Ahram című kairói lap a következőkben rekonstruálja Amer marsall halálának körülményeit: Amer marsall már június 8-án, az izraeli válság kirobbanása után néhány nappal kísérletet tett arra, hogy önkezével véget vessen életének. Nasszer elnök erről értesülve azonnal a marsall rezidenciájára sietett és az egész éjszakát mellette töltötte. Amer marsallt, a meghiúsított államcsíny-kísérletet követően, a hónap elején helyezték háziőrizetbe. Szerdán lakhelyén Favzi tábornok, az egyiptomi haderők új parancsnoka és Riad tábornok vezérkari főnök kereste fel, idézést hozva magukkal, amely felszólítja Amer marsallt, hogy a meghiúsított államcsíny-kísérlettel kapcsolatban kihallgatáson jelenjék meg. Az Al Ahram szerint a két tábornok Amer marsallt feldúlt állapotban találta. Az idézés átvétele után a fürdőszobájába sietett, ahonnan néhány perc múlva tért vissza. Rövid idő múlva arckifejezése megváltozott és látogatóinak a következőket mondotta: „megmérgeztem magam, hogy véget vessek mindennek”. Rövid rábeszélés után beleegyezett, hogy orvosi kezelés alá vesse magát. Mihelyt állapota valamelyest jobbra fordult, a marsallt egy Kairó környéki villába szállították. A villában találták meg csütörtökön este önkívületi állapotban. Röviddel ezt követően meghalt. Az Al Ahram azt is közli, hogy Amer több méregtablettát, valószínűleg Cianidot hordott magánál. Hírügynökségi jelentések arról adnak hírt, hogy Amer marsallt szülővárosában, a felső-egyiptomi Isztal várossában temették el. A temetésen jelen volt Anvar Szaadat, az egyiptomi nemzeti gyűlés elnöke is. Folytatás a 2. oldalról