Kelet-Magyarország, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-24 / 251. szám
VnfS PROlEttaJAIrEUYElOUETEKf Samu. évfolyam ssi. szab ÄRA I FORINT »71. OKTÓBER 24, VASÄRNAP A gazdasági aktívaértekezlet jól szolgálta céljainkat A miniszterelnök összefoglalója A kormány által összehívott pénteki gazdasági aktívaértekezleten Fock Jenőnek, a kormány elnökének beszámolóját vita követte. A vitában felszólalt Sellő Dénes, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár vezérigazgatója, Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója, dr. Somló György, a Vegyiműveket Tervező Vállalat igazgatója, Láng Géza, a Medicor Művek vezérigazgatója, Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, Bertus Pál, a fábiánsebestyéni Kinizsi Termelőszövetkezet elnöke, Gál László, a SZOT titkára, Horváth László, az Országos Gumiipari Vállalat vezérigazgatója, Zala Júlia, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója, Csató László, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója, Horváth János, a nyíregyháza Ságvári Tsz elnöke, Pataki János, a XI. kerületi pártbizottság első titkára, Érdi Tamás, a 21. számú Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Huszár Andor, a Tiszai Vegyi Kombinát igazgatója, Végh Józsefné, a Pamutfonóipari Vállalat vezérigazgatója, Szenes Endre, a LIGNIMPEX igazgatója, Karlik Nándor, a Kohó- és Gépipari Minisztérium pártbizottságának titkára, Dobos György, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója, Balázs György, a Középületépítő Vállalat igazgatója Pongrácz Istvánná, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szolnoki feltáró és kutató üzemének szakszervezeti titkára, Garam József, a Figyelő főszerkesztője és Csépányi Sándor, az Ózdi Kohászati Üzemek Vezérigazgatója. A felszólalások Valamennyi felszólaló helyeselte az aktívaértekezlet összehívását, üdvözölve a beszámoló őszinte hangját, az eredmények és a problémák reális értékelését. A felszólalók többsége a beruházások területén tapasztalható feszültségekkel foglalkozott. A TVK, a Vegyiműveket Tervező Vállalat, az Ózdi Kohászati Üzemek és több más vállalat igazgatója arról szólt, hogy a beruházási kapacitásokhoz viszonyított túlzott kereslet miatt drágulnak az építkezések, szétaprózódnak az erők, évekig elhúzódnak a beruházások. Több hozzászóló a kormánytól is hatékony intézkedéseket kért az erőinkhez mérten túlzott „beruházási étvágy” megfékezéséhez, mint mondották, jobb szervezéssel szinte mindenütt meggyorsíthatják a folyamatban levő beruházásokat. Az Ózdi Kohászati Üzemek ismert nagy építkezésén mintegy két évvel csökkentették az előkészületi időt. Ez azonban csupán a teendő egyik fele. Ugyanennek a vállalatnak a vezérigazgatója szerint a beruházások hatékonysága és gazdaságossága erőteljesen növelhető, ha korlátozzák a tervezők „fantáziáját”, ha az új létesítményeknél a gazdaságosságot helyezik előtérbe. — Közhely, hogy a holnap gazdaságát a mai beruházások határozzák meg — mondotta Somló György. — Alapvető követelmény viszont, hogy a beruházásokat hatékonyan, s gyorsan végezzük. E témához Huszár Andor hozzáfűzte, hogy lényegesen javítani lehet a beruházási helyzeten, ha a beruházásokkal kapcsolatos döntéseikért az üzemek vezetői fokozott felelősséget vállalnak, s az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítanak a beruházások előkészítésére. Gál László és több más felszólaló rámutatott, hogy a beruházási feszültségekből vezethető le a népgazdaság jó néhány egyéb problémája, köztük a külkereskedelmi mérleg és a költségvetés hiánya. E jelenség veszélyeztetheti a mai kedvező fogyasztási színvonalat, életszínvonal-politikánk ,megvalósítását is. Többen javasolták, hogy nélkülözhető beruházásokat ne kezdjenek el 1972-ben, ehelyett használják ki jobban a már meglévő kapacitásokat. A gépek egy része ugyanis — köztük a közelmúltban nyugatról importált legmodernebb berendezések is — kihasználatlan. A SZOT titkára megjegyezte, megfelelő bérpolitikával is ösztönözni kell arra, hogy valamenynyi gép kezeléséhez, valamennyi építkezéshez legyen elegendő munkaerő. Többen szóvá tették a túlzott importot. Kovács Sándor véleménye szerint gyakran láthatunk a kirakatokban olyan nyugatról behozott árukat, amelyek hiányt nem pótolnak, reális szükségletet nem elégítenek ki, sőt valójában versenyt sem jelentenek a hasonló hazai termékek számára. Zala Júlia megállapította, hogy a tőkésországokból származó fogyasztási cikkek teljes tőkésimportunknak csak kis részét alkotják, a nagyobb probléma a tőkés anyagimport nagymértékű növekedése, amit iparunk szerkezetének változása sem indokolt Egységes vélemény alakult ki az értekezleten annak megítélésében, hogy a gazdasági mechanizmus jelentős eredményeket hozott, s a hibákat a reform keretei között, ismert gazdaságpolitikai céljainknak megfelelően kell minél előbb kijavítani. A gazdaságkutató intézet igazgatója rámutatott, hogy a gazdasági reform bevezetése óta eltelt négy év alatt évente rendszeresen 5—6—7 százalékkal nőtt a lakosság fogyasztása, ami egyértelműen pozitív jelenségnek tekinthető. Az idén előreláthatólag 8 százalékkal emelkedik a nemzeti jövedelem, ez ugyancsak figyelemre méltó eredmény, s a nemzetközi összehasonlítást is elbírja. Pulai Miklós a szabályozók következetesebb érvényesítésére hívta fel a figyelmet. Ez az elv — mint mondotta — pénzintézeteinkre is vonatkozik. A Magyar Nemzeti Bankban is előfordult, hogy túlzott engedékenységgel a szabályozókat néha a vállalati igényekhez igazították, és nem a vállalat vette tudomásul, hogy a hitelpolitikai intézkedések rá is vonatkoznak. Mint mondottta, a jogszabályokat mindenkire határozottan és megalkuvás nélkül kell alkalmazni. Sokan sürgették a munka jobb összehangolását, a vállalatok közötti és a vállalatokon belüli kooperáció megszilárdítását. Hangsúlyozták, hogy valamennyi szinten felelőssé kell tenni a vezetőket a hozzájuk tartozó terület munkájáért. Érdi Tamás szóvá tette, hogy ha valamely vállalatnál egy vezető különösebb fegyelmezetlenséget nem követ el, „csupán” gyengén dolgozik, akár nyugdíjazásáig is vezető pozícióban maradhat. Hangsúlyozta, hogy a vezetőktől nemcsak a gyenge, hanem a közepesen jó munka is kevés, ha a vállalat érdeke fokozott erőfeszítéseket, jelentősebb kezdeményezéseket követel. Többen arra hívták fel a tárcák vezetőinek figyelmét, hogy ők is határozottabban éljenek felügyeleti jogaikkal. Ha ezt elmulasztják, a vállalatok, sőt a népgazdaság életében is komoly zavarok támadhatnak. A termelés gazdaságosságéról A felszólalók többsége a termelés gazdaságosságának kérdéseivel is foglalkozott. Az Országos Gumiipari Vállalat vezérigazgatójának véleménye szerint a hatékonyság növelésének legcélravezetőbb módja a gyártmánystruktúra megváltoztatása. E véleményt osztotta a Beloiannisz-gyár, a Medicor Művek, a Pamutfonóipari Vállalat vezetője is. A KGM párttitkára a minisztérium egyik felméréséről számolt be, amely azt elemezte, hogy a meglévő eszközökkel hogyan lehetne gazdaságosabban termelni, zöld utat adva a gazdaságosan előállítható termékek fokozott gyártásához. A Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója a termelés vertikumának kialakításában, vagyis az egymáshoz kapcsolódó üzemek szerves együttműködésében látja a hatékonyság növelésének egyik fontos eszközét. Az értekezlet egyik központi témája volt a munkaGál László, Karlik Nándor, éstöbb más felszólaló hangsúlyozta, hogy nehézségeink elhárításához, a szilárd fegyelem megteremtéséhez elengedhetetlen a kollektívákban rejlő segítőkészség felhasználása, a munkahelyi demokratizmus kibontakoztatása. A kohó- és gépiparban immár 33 vállalatnál vezették be az úgynevezett „dolgozz hibátlanul” munkarendszert, ami a kollektívák valamennyi tagjának jó együttműködésén, a hibák okainak alapos elemzésén és felszámolásán alapszik. A vitában mint elengedhetetlen követelményt hangsúlyozták a felszólalók azt is, hogy a gazdasági vezetők minden poszton egységesen értékeljék a gazdasági életben meglévő hibák okait, és még inkább egységesek legyenek ezeknek az okoknak felszámolásában. A felszólalók véleménye szerint a mostani aktívaértekezlet is közelebb vitte a vezetőket ennek a szemléletnek a kialakításához. Az aktíva tanulságait Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke foglalta össze. (Folytatás a 2. oldalon) erőhelyzet elemzése, ezenbelül annak a kérdésnek a vitája, hogy milyen módon lehetne csökkenteni az indokolatlan munkaerőmozgást. Néhány felszólaló adminisztratív intézkedéseket tartana szükségesnek. A felszólalók többségének, mint például Érdi Tamásnak az a véleménye, hogy a dolgozók nagyobb megbecsülésével lehet megszilárdítani a törzsgárdát Véleménye szerint valamennyi vállalatnak öszsze kell fognia ahhoz, hogy a munkahelyét könnyelműen otthagyó dolgozó másutt se kapjon nagyobb bért, nagyobb megbecsülést. E kérdéssel kapcsolatban dr. Somló György, a munkafegyelem és az anyagi érdekeltség kölcsönhatását elemezte. Dobos György, Szenes Endre és egész sor más gazdasági vezető elemezte külkereskedelmi mérlegünk helyzetét, kiemelve az export fokozásának jelentőségét. A LIGNIMPEX különösen a szocialista országok gazdasági integrációjában lát újabb nagy lehetőséget külkereskedelmi forgalmának további fellendüléséhez, gazdaságosságának fokozásához. Több más vállalat vezetője arról szólt, hogy a nyugat piacokon tapasztalható gazdasági lanyhulás ellenére — főleg a nemzetközi kooperáció kiépítésével — tovább akarják szilárdítani pozícióikat. A vállalatok többsége azonban mindenekelőtt a szocialista piac bővülésével számol külkereskedelmi terveinek kidolgozásakor. Növekszik a lakosság fogyasztása Egységes végrehajtást LAPUNK TARTALMÁBÓL ’ Eredmények és gondok a tanyavilágban II. oldal) Apróságok . . . ) a város ügyeiből Vasárnapi melléklet (d. oldalt (7. S., 9. cédál) (1i. oldal) Sport Franciaország várja Brezsnyevet (Párizsi különtudósítás) A francia főváros várja Leonyid Brezsnyevet. Kormánykörökben és üzleti körökben, a lakosság körében, a francia sajtóban, rádióban és televízióban egyaránt érdeklődéssel, örömmel és jóakarattal néznek a látogatás elé. Georges Pompidou francia köztársasági elnök kijelentette: Franciaországban nagy jelentőséget tulajdonítanak a szovjet—francia kapcsolatok fejlődésének. Leonyid Brezsnyev esedékes látogatásával kapcsolatban az elnök hangsúlyozta, hogy ő a maga részéről rendkívül nagy érdeklődéssel tekint a szovjet vendégekkel folytatandó tárgyalások elé. A tárgyalások iránti nagy érdeklődést a kormány tagjai is osztják. Leo Hamon miniszterelnöki államtitkár véleménye szerint a magas színtű tárgyalásokon olyan időszerű kérdések kerülnek napirendre, mint a feszültség általános enyhítése, az európai biztonsági és együttműködési tanácskozás összehívása, a közel-keleti válság és az Indokínában kialakult helyzet rendezése, a leszerelés. Az Elysée-palota szóvivője amikor szovjet újságírókkal beszélgetett, a többi között így fogalmazta meg elképzeléseit: a tárgyalások kétségkívül enyhítik a nemzetközi feszültséget, s előmozdítják a különböző társadalmi rendszerű országok közötti bizalom és együttműködés légkörének kialakulását. Az APN tudósítóinak adott nyilatkozatában Jean De Broglie, a nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke megjegyezte: örülünk Leonyid Brezsnyev látogatásának. A látogatás rendkívül időszerű, hiszen sok európai (Folytatás a 2. oldalon) Furceva asszony Budapesten J. A. Furcevának, a Szovjetunió művelődésügyi miniszterének vezetésével szombaton délelőtt szovjet küldöttség érkezett Budapestre. A delegációt, amely részt vesz a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság VIII. ülésén, a Ferihegyi repülőtéren Wert Pál művelődésügyi miniszter fogadta. Ott volt a Művelődésügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium számos vezető munkatársa, s jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Dr. Tímár Mátyás az NDK-ba utazott Dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese a magyar NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, a bizottság X. ülésszakára szombaton a Német Demokratikus Köztársaságba utazott. Tímár Mátyás tárgyalásokat folytat Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettessel, a bizottság német tagozatának elnökével a két országot érintő gazdasági együttműködés kérdéseiről. A bizottság soron következő ülésén többek között napirendre kerülnek az 1971/75. évi hosszú lejáratú külkereskedelmi szerződés, a közúti gépjárműgyártás területén folytatott együttműködés és a könnyűipari együttműködés kérdése. Az ülésszak tárgyalásain részt vesz: dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának helyettes elnöke is. A Ferihegyi repülőtéren az elutazásnál megjelent dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter és dr. Szita János miniszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának titkára. Jelen volt dr. Herbert Plaske, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Koszigin folytatja kanadai körútját A Kanadában időző Koszigin szovjet miniszterelnök pénteken országjáró körútjának második állomására, Vancouverbe érkezett. Vancouver Kanada legnagyobb csendes-óceáni kikötővárosa, brit Kolumbia tartomány ipari, kereskedelmi és pénzügyi központja. „Rokonságban” van egy szovjet kikötővel , testvérvárosa Ogyeszszának. A kanadai légierő Boeing —707 mintájú repülőgépéből kiszálló Koszigint a Vancouveri repülőtéren William Bennett tartományi miniszterelnök, Campbell Vancouvert polgármester és más hivatalos személyiségek fogadták. Koszigin este a híres profi jégkorongcsapat, a Montreal Canadiens egyik mérkőzését tekintette meg. Hétfőn érkezik hazánkba Otto Winzer Otto Winzer, a Német De hétfőn érkezik hivatalos demokratikus Köztársaság kül-ráti látogatásra Magyar Br -ügyminisztere Péter János számra, külügyminiszter meghívására.