Kelet-Magyarország, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-15 / 12. szám
t. plcsp KOMMENTÁR Hamai randevú Ez a randevú a huszonnegyedik órában jött létre. Pénteken, 14-én már hazaszállították Angliába a Máltán állomásozó brit erők hozzátartozóinak utolsó csoportját. Szombaton, 15-én járt volna le Dom Mintoff máltai miniszterelnök ultimátuma: Nagy-Britannia ürítse ki teljesen máltai haditengerészeti támaszpontjait. S ekkor történt valami. Pénteken a déli órákban London bejelentette: Lord Carrington hadügyminiszter Rómába utazott, hogy Mintoffal tárgyaljon. Mintoff valettai hírek szerint, előbb Colombóval és Moréval, Itália miniszterelnökével és külügyminiszterével tanácskozott. Érdekesebbé teszi a dolgot, hogy a Mintoff—Carringtontalálkozó neve négyszemközti — részt vesz azon egy harmadik fél is: Joseph Luns, a NATO főtitkára. Ha azt mondjuk, harmadik, nyilvánvalóan mögé érünk egy láthatatlan negyediket is: az Egyesült Államokat. Mert bizonyos, hogy Luns — aki, mint most kiderült, a héten már titokban találkozott Heath brit miniszterelnökkel és, mint még nem derült ugyan ki, de nagyon valószínűen tanácskozott Washington valamelyik befolyásos képviselőjével is —, amikor a NATO nevében ajánlja fel majd a római randevún, hogy kiegyenlíti Máltában a Mintoff által benyújtott számlának azt a részét amelyet London már nem óhajt megfizetni, akkor nemcsak a NATO, de az USA nevében is beszél. Mert nem egyszerűen csak a NATO-nak, hanem elsősorban az Egyesült Államoknak — amely a közel-keleti helyzet alakulása következtében már amúgy is érzékeny veszteségeket szenvedett a Földközi-tenger medencéjében — annyira érdeke, hogy a további veszteségeket megakadályozza, vagy legalábbis késleltesse. Tehát: az USA- nak még sokkal fontosabb, mint Nagy-Britanniának, hogy Máltán továbbra is megmaradjon a brit, illetve a NATO- (s ezen keresztül az amerikai) jelenlét, még ha ez az eddiginél jóval nagyobb anyagi áldozatokba kerül is, minthogy Mintoff borsos Számlát nyújtott be. Rómában pénteken nyilván a számla összegén kezdtek el tárgyalni, alkudozni. Hírek szerint a Málta által eredetileg kért 18 millió font sterling és az Anglia által megajánlott 11,5 millió helyett valahol a középben egyeznek meg, talán 13 millióban úgy, hogy az angolok által vállalt 9,5 millión felüli összeget a NATO, azáz elsősorban az USA fizetné. Elképzelhető, hogy Rómában létrejön egy ilyest, vagy ehhez hasonló megegyezés. De még ebben az esetben is valószínűtlen, hogy Anglia és a NATO máltai szerepe változatlan marad. Ahhoz a Mintoff-kormány már túl messzire ment a máltai függetlenségi politika útján. SALT Pénteken két ülést tartottak Bécsben a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról. Délelőtt a tanácskozások iegkezdése óta a 110. plenáris munkaülésre került sor, míg délután a szakértőkből álló munkacsoport technikai kérdésekről tanácskozott. A sajtóközpontban a plenáris ülésről annyit közöltek, hogy a szovjet és az arreatív delegáció két és fél órán át tárgyalt ,,hatékony szellemben”. Amikor az újságírók az iránt érdeklődtek, milyen a megbeszélők légköre, az amerikai küldötség szóvivője a tárgyalások légkörét kedvezőnek és jónak nevezte. TW kr KiAGYAR rtR« • \& Szadat újkormányt alakít Szadat elnök csütörtöki beszéde világossá tette, hogy a következő időszak követelményei szükségessé teszik az egyiptomi kormány átalakítását. Az Al Ahram értesülése szerint az államfő már kiválasztotta az új miniszterelnök személyét, de a kialakult gyakorlatnak megfelelően előbb az Arab Szocialista Unió Központi Bizottsága elé terjeszti javaslatát, mivel ez a testület tartozik felelősséggel a miniszterelnök kinevezéséért. Az Al Ahram megjegyzi, hogy Szadat elnöknek továbbra is szüksége van Iz Mahmud Favzi tapasztalataira, ezért a jelenlegi kormányfő ezután is az elnökhöz közel álló magas pozícióban marad. Az Al Ahrath értesülését követően az egyiptomi fővárosban hírek terjedtek el a kormányváltozásnál várható személycserékről. A UPI politikai forrásokból úgy értesült, hogy Mahmud Favzi miniszterelnök helyét a 20 évvel fiatalabb Aziz Szidki bánya-, és olajipari miniszter veszi át. E források szerint az is lehetséges, hogy Mahmud Riad külügyminiszter az ENSZ-be kerül, ahol Egyiptom fődelegátusa lesz. Favzi a hírek szerint alelnöki tisztséget kap és várható, hogy Abdel Szalam el-Zajjat, az ASZO KB első titkára is bekerül az új kormányba. Duy Tr'nhevere Gromikóhoz Nguyen Duy trlísh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztere levelet intézett Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterhez és abban Vietnam népe és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya nevében köszönetet mond a Szovjetuniónak, mert elítélte a VDK területe ellen végrehajtott amerikai tömeges légitámadásokat és támogatja a vietnami nép harcát. „Az igazságnak ez a hangja, amely óriási lelkesítő erő a vietnami nép számára, segít elhárítani a VDK szuverenitására, és biztonságára törő Egyesült Államok bűnös akcióit — olvasható a levélben. Mint a VDK külügyminisztere hangsúlyozza: a vietnami nép folytatja a harcot az amerikai agresszió ellen, a nemzet megmentéséért. Ezt az eltökélt szándékot nem ingathatják meg sem durva erővel, sérti bűnös manőverekkel. Véget ért az afroázsiai értekezlet Csütörtökön a késő esti órákban Kairóban befejezte munkáját az afroázsiai népek szolidaritási Szervezetének ötödik konferenciája. A tanácskozáson több, mint 80 delegáció vett részt a két kontinens országainak és nemzetközi szervezeteknek a képviseletében. Abdel Szalam el-Zajjat, a konferenciaelnöke, az egyiptomi küldöttség vezetője, az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának első titkára köszöntötte a résztvevőket a konferencia munkájának sikeres befejezése alkalmából. Az egyiptomi nép és az ASZÚ Központi Bizottsága nevében köszönetet mondott azért, ho°y az afrikai és ázsiai országok a konferencia színhelyéül Kairót választották. „A szolidaritási mozgalom nem könnyű, de dicső utat tett még — mondotta — ennek során több ázsiai és afrikai nép kivívta függetlenségét. Ezek az évek az imperialistaellenes front összeforrása jegyében teltek. A front jelenleg döntő támadásban áll az imperializmus, a gyarmati rendszer és az újgyarmatosítás ellen.” Ghánában nyugalom van A csütörtöki ghánai hatalomátvételt irányító katonatiszti csoport az akkor megalakított Nemzeti Felszabadítási Tanácsból pénteken héttagú végrehajtó bizottságot nevezett ki, amelynek feladata a kormányfői teendők ellátása. A testület egyetlen polgári tagja a főügyész. Az erről szóló bejelentést az új kormány vezetője, Achampong alezredes tette a ghanai rádióban. Egyidejűleg megnevezte azt a hét magas rangú katonatisztet is, akik ezentúl az egyes körzetek vezetői lesznek. Kofi Busha volt miniszterelnök, akit távollétében fosztottak meg tisztségétől, pénteken reggel a BBC rádiótársaság valamennyi adásában üzenetet intézett országa népéhez és ebben felszólította a ghánaiakat, ne engedjék, hogy „ez a szégyenfolt megmaradjon Ghánán” és „a hadsereg egy kis csoportja magával rántsa az országot”. A politikus biztosította híveit, hogy hamarosan ismét hallat magáról, terveiről azonban semmit sem mondott. 1972. januárját. ----- - Pillantás Afrikára 6t •Szervusztok, kongóiak .*** A Kongói Népi Köztársaságba érkezésünk harmadik napján delegációnk két belföldi külön repülőgépen elutazik a Brazzaville-től az Atlanti-óceán irányában 200 kilométerre fekvő, 15 ezer lakosú Jacob városka határába. A táj olyan, mint a mi dunántúli dombos vidékünk, s végül hegyvonulatokkal körülhatárolt síkság, következik, amelyen — a repülőgépről jól látni — széles dűlőutakkal négyszögletűekre szabdalt, zöldellő parcellák sorakoznak egymás mellett. A repülőtér amolyan mezei létesítmény. A fel-, illetve leszálláshoz szükséges pálya betonját ledöngölt vörösagyagos föld helyettesíti. Ám ez nem akadályozza meg a kitűnő pilótákat abban, hogy zökkenőmentesen „rakják” földre a két gépet. A váróterem: néhány faoszlop, s rajtuk cukornád szárából készült „zsúptető.” Felnőttek tömege, s tornamutatványokkal kedveskedő úttörők fogadnak bennünket. Ezt követően autókon nekivágunk a kaye-i cukornád- és földimogyoró-ültetvények dűlőútjainak. Kilométerekre a lakott helységektől cukornád kunyhója előtt feszes vigyázzban áll egy, a zakóját három kitüntetéssel dekorált idős kongói férfi, s katonásan tiszteleg delegációnknak. (Kitüntetéseit valószínűleg a függetlenségi harcokban való helytállásáért kapta, s most talán ő az egyik hatalmas ültetvényparcella felügyelője.) Rekkedő hőségben öszszesen 64 kilométer utat te Szüsik még autóinkon, miközben meglátogatjuk az ültetvények két cukorgyárát, s egy földimogyoró-olajat sajtoló üzemet. Szakembereink szerint utóbbiban állítják elő a világ egyik legjobb minőségű étolaját. Előző írásomban említettem, hogy a francia tőke milyen jelentős szerepet játszik még a kongói gazdasági életben. Ez az említett három üzemben annyiban észlelhető, hogy több francia mérnök is dolgozik bennük. A szakemberek gárdájának tagjai között azonban már vannak kongóiak is. A nyugati tőke jelenléte még inkább észlelhető a saját kórházzal is rendelkező halle-i káliumgyárban, ahová — egészen a gyár területére — az óceáni kikötővárosból, Pointe Noire-ból két kocsiból álló különvonaton érkezünk. Az 1100 munkást foglalkoztató gyárat francia tőkések és a Világbank kölcsönéből hét esztendeje 100 millió dollárért építették. Évente 430 ezer tonna, háromféle szemcséjű káliumot állítanak itt elő. E mennyiségből a Nemzetközi Kádisó Kartell közreműködésével 420 ezer tonnát exportálnak. Hogy hová? A tőkésszervezet ténykedése egyelőre nehezen ellenőrizhető. A gyár igazgatója azonban már külföldi ceméteret végzett kongói, a főmérnök, s vagy tucatnyi mérnök viszont még francia. Tavalyelőtt mintegy 200 honfitársuk dolgozott itt alacsonyabb beosztásban, de azóta csökkent a számuk. A hazájukba visszatértek helyét NDK-beli és kongói „középkáderek” foglalták el , ami szintén nem lényegtelen: a kormány kötelezte a tőkések szakembereit, hogy foglalkozzanak az üzem kongói munkásainak szervezett formában történő szakoktatásával is. A 86 hektárnyi területen berendezett, évente 3 millió tonnás áruforgalmi lebonyolító Pointe Noirie-i kikötő igazgatóságában már a kongóiak vannak túlsúlyban. Egyikük, egy körülbelül 25 esztendős elegáns fiatalember lelkesen tájékoztat bennünket arról, hogy nemsokára hozzáfognak a kikötő területének bővítéséhez. A többi közt halfeldolgozó üzemet is létesítenek rajta. A nyugati tőke tehát bár jelen van a Kongói Néni köztársaság gazdasági életében, évről évre csökkentik a befolyását — a szodot .A országok egyre növekvő segítségével is. Amikor brazzaville-i szállodánkból a hazánkba visszahozó repülőgéphez indulunk, a csillebérci úttörőtáborban járt leányka ismét csak így búcsúzik tőlünk: „Szervusztok, magyarok!” Szívből mondjuk neki, ts üdvözlésképpen a függetlenségével jól sáfárkodó derék népének is: „Szervusztok, kongóiak ! Tarján István Vége A Pentagon állatai Delfin, denevér, sirály, had célokra Az amerikai katonai vezetés már három évtizede próbálja sajátos célokra felhasználni sok állat ösztöneit, szokásait — írja I. Lityinyeckij, a műszaki tudományok kandidátusa, a Krasznaja Zvezdában, a szovjet hadsereg lapjában. A cikk szerzője leírja, hogy a Pentagon idomítói miképpen tanították a fókákat és a sirályokat a tengeralattjárók felfedezésére. Denevéreket próbáltak kiképezni az „ellenség” településeinek felgyújtására, olyan módon, hogy miniatürizált gyújtóbombákkal szerelték fel őket. Az Egyesült Államok elnöke külön dekrétummal kétrillió dollárt biztosított e „titkos fegyver” megteremtésére. A „denevérművelet” azonban — ahogyan nevezték — dicstelenül ért véget, amikor az egyik állatka felgyújtotta az amerikai támaszpontot. Az amerikai katonai szakértők különösen nagy reményeket fűznek a delfinekhez. A haditengerészet szakértőinek véleménye szerint a robbanóanyaggal felszerelt delfin felfedezheti az ellenség tengeralattjáróját és nekiütközve felrobbanthatja azt. „A delfin haditengerészeti iskola munkáját — csakúgy, mint egész létezését — az utóbbi időkig szigorú titokban tartották — írja Lityinyeckij. A New York Daily News című lap saigoni tudósítójának közleményéből azonban kiderült, hogy a Dél-Vietnam térségében állomásozó amerikai haditengerészeti egységek felhasználják a barna delfineket víz alatti felderítésre. A különleges „kiképzésben” részesült állatok — a tudósító szavai szerint — részét képezik annak a titkos haditengerészeti kísérletnek, amelynek célja: felmérni, hogy a barna delfineket milyen mértékben lehet hasznosítani egy háborúban”. Nehéz megmondani, hogy milyen sikeresnek bizonyul a delfinek háborús felhasználásának gondolata, írja a Cikk szerzője. Megbízható forrásokból szerzett értesülések szerint azonban az amerikai katonák megsegítésére hamarosan szkunkszokat küldenek Vietnamba. E „fegyver” híveinek mély meggyőződése szerint a szkunkszokkal elképesztő hatást lehet elérni. Arról van szó, hogy ezeknek a görvényszerű állatoknak a mirigyváladéka elviselhetetlen bűzt áraszt. C. D. Lang amerikai kongresszusi képviselő (demokrata párti, Maryland állam) az International Herald Tribune című lapban az alábbiakban fogalmazta meg ezeknek az állatoknak a harci feladatát: a szkunkszokra azért van szükség, hogy felkutassák a vietnamiak föld alatti rejtekhelyeit „a felszínre kényszerítsék őket, ahol a katonák agyonlövik majd a kommunistákat”. Ashley Montague, a neves angol tudós „az erkölcsi elkorcsosulás csúcsának” nevezte az amerikai szoldateszka ilyenfajta elgondolásait. „Nehéz lenne ehhez bármit hozzáfűzni” — írja Lityinyeckij. Kürti András: 25. Surrogó lesz, az űrhajó aljából leereszkedik a csúzda, legördül rajta a labda, egyet pattan és már fent is van a gömb tetején. Az áttetsző burkolaton, ezúttal vannak fényben, sokkal tisztábban rajzolódnak ki a pöttöm Űrhajós kontúrjai, mint az éjszaka. Körbeforgatja a fejét ,s mintha integetne. Nincs az a rendező, aki hatásosabb „belépőt” fundálhatott volna ki! Amikor a közönség fészkelődik, egyesek már-már szedelőzködnek, azt hiszik hogy elmarad a híres külföldi terorista vendégszereplése: a várva várt művész a színre lép, üdvözli a nagyérdeműt. — KISREGÉNY — A meglepetés felkiáltásai, taps, ováció, dolgozni kezdenek az operatőrök, csattognak a zárak a fényképezőgépeken, sebesen előkerülnek a már zsebre dugott jegyzetfüzetek, riportermagnók. Ji és félszemmel mindenki Koprára is néz, az ő száját is lesi, és ne szalasszon egy szótagocskát sem abból, amit ez a nem földi lény üzen. Hol van már a korábbi gyanakvás, tamáskodás, hitetlenség?! És újabb fordulat! Mert Kopra arcáról gyorsan lehervad az Öröm, ami Hax megjelenésekor ragyogott fel. — Azt mondja — kezdi halkan —, illetve azt gondolja, hogy nagyon rövidre kell fognia ezt az első látogatást. Nem adhat információkat, hogyan élnek ők a negyediken, a Marson. Nincs rá idő, lehetőség. Szomorú. Valami műszere romlott el, vagy mi, nem értem pontosan .. Viszsza kell térnie .. Holnap indul.. Amikor a Nap a fejünk felett lesz .. Tehát délben. És ez a mostani az utolsó alkalom arra is, hogy kilőhet az űrhajóból, de most sem tartózkodhat soká idekint, sőt még azzal az energiával is lehetőleg takarékoskodnia kell, amit a gondolatátvitel mechanizmusa emészt fel... Úgy véli azonban, így is sikerültnek mondható az útja: boldog, hogy magas értelmi színvonalú, barátságos és jó szándékú lényeket talált a harmadikon, mármint nálunk, a Földön. A lényeg az, hogy sikeresen megtörtént a kapcsolat felvétele, remélhetőleg nem lesz akadálya a közeljövőben a rendszeres érintkezésnek, hogy minél jobban megismerjék egymást a két bolygó lakói. — Kérdezze meg — szól a kormánybiztos —, nem lehetnénk-e segítségére, hogy megjavítsa azt a műszert? Kopra feszülten figyelt, aztán megrázta a fejét. — Nem tudja, hogy érithetünk-e neki, vagy sem. Csak vázlatos képe van az itteni tudomány és technika helyzetéről. Ugyanis... hm... én közöltem vele ,ha egyet és mást a lexikonokból, lehet, nem a leglényegesebb dolgokat Szóval — nem kockáztathat. Viszont volna egy ajánlata Bár az egyik fajta energiával spórolnia kell egy másik fajtából fölöslege van... Valami vetítést szeretne... Igen, igen, médjában áll, hogy sugározzon pár perces műsort innen a harmadikról a negyedikre... Néni, nemcsak a negyedikre... Az ő egyik holdjuk mesterséges égitest, hatalmas reléállomás, a világűr még távolabbi csillagai felé is továbbíthatnák az adást... Valamire ilyesmire gondol .. Aha, ez a műsoridőre vonatkozik... Három perc ., és .. és... A tolmács most zavarba jön, körülnéz, Josuah Gasson akad meg a szeme. Hirtelen ötlettel odalép hozzá, leveszi homlokáról a tápadókorongöt és ráteszi az AFC tudósítójának a homlokára. Int. köv Zöliék az egybegyűltekkel az űrvendég következő kívánságát. Mert édes a bosszú! Gass, aki a labda megjelenése óta igencsak""Felhőtlenül érezte magát, igyekezett hátrább húzódni felszívódni a tömegben, piros lett, mint a pipacs, és akkorákat nyelt, mint egy óriás kígyó. (Folytatás