Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-01 / 152. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG Megérkeztünk, a tábor gyönyörű, jók a programok, sok a szabad idő, járunk a strandra, van saját sportpályánk, jól érezzük magunkat, kár hogy hamar vége lesz. Ugye, ismerős a szöveg? Ilyeneket, hasonlókat írunk az üdülésről, kirándulásról küldött lapokra. A sóstói KISZ-tábor háromszáz lakója közül soknak ez volt az első: értesíteni az otthoniakat. Kedves zagyvaszántóiak! Barabás Zita vagyok a budapesti élelmiszeripari szakközépiskolából. Most fejeztem be az első osztályt, s legnagyobb meglepetésemre a kollégiumi diáktanács titkárának választottak, így kerültem Nyíregyházára, a vezetőképző táborba. Sohasem jártam erre, nagyon tetszik a város sajátos hangulata. Ezért döntöttem úgy, hogy a, tetszés szerint választható délutáni foglalkozások közül arra jelentkezem, amelyiken sok városismerkedő séta szerepel. Főleg az irodalmi emlékek, a város művészeti élete érdekel. Az eddigi programok közül a legjobban a városi művelődési központ meglátogatása tetszett. Nem csak a Kohánkiállítást néztük meg, hanem beszélgettünk a művészetek kapcsolatáról, a képekről, a versekről. A többit szóban mondom majd el, mert sajnos, néhány nap, s már készülődünk is haza. , Kedves szentendreiek! Pataky Gyula vagyok, a Bánky Donát szakmunkásképző intézetből. Érettségi után úgy döntöttem, hogy szakmát tanulok. Autó-villamossági műszerész leszek. Az iskola szervező titkáraként kerültem erre a vidékre, ahol először járok. Úgy gondoltam, lesz sok , szabadré időm, elláttam magam könyvekkel. Verseket is hoztam, mert ezek a kedvenceim. Egy Horatiust és egy Weöres-kötetet. A kulturális és művészeti önképzőkörben, amelyre az első napon jelentkeztem mintha csak nekem találták volna ki a témákat. Hogyan kell olvasni? Mit olvassunk? Különösen az ragadott meg, hogy mennyire hasonlóak vagyunk mi, itt összegyűlt fiatalok. Akik ebbe a csoportba jelentkeztek, mind elmondták a foglalkozásokon, hogy valami belső kényszer, feszültség diktálja az embernek, ismerjen meg mind többet a környező világból. Számomra ezt az ismerkedést a könyvek könynyítik meg. Ha ősszel kezdődik az új tanév, s beszámolok társaimnak a sóstói élményekről, nem felejtem el, milyen szavak estek az olvasás hasznáról. Kedves mezőnyárádiak és mezőcsáti gimnazisták! Nyeste Terézia vagyok, a kollégiumi diáktanács titkára. A társaim, akik jól ismernek, tudják, hogy elsősorban a történelem érdekel. Erre az útra is ilyen témájú könyveket hoztam magammal. Most a napóleoni császárság korát tanulmányozom, de ne aggódjatok, nem, felejtettem el a versmondást sem. Itt a táborban módom is van a gyakorlásra. Találkoztunk például Bory Zsolt költővel, aki a versek szépségéről, ritmusáról, nyelvezetéről beszélt. A ritkán használt szavakat az értelmező szótár segítségével mutatta be, s éppen rám bízta a szótár ismertetését. Nagyon örültem, ismernem kell a szótárakat, hiszen tudjátk, orosz-történelem szakra jelentkezem majd. Most, hogy Nyíregyházával is megismerkedtem, úgy döntöttem, erre a főiskolára kérem felvételemet. ★ Kedves beregsurányiak! Biztosan sokan emlékeznek még rám, bár a fővárosban tanulok szakmát. Víz- és gázszerelő leszek, a nevem Simon András. Az iskola után világot akartam látni, ezért jöttem ilyen messzire. Nem bántam meg, mert a gyógyszervegyészeti gyárban lehetőségem lesz a továbbtanulásra. Volt aki meglepődött a csoportban, amikor a kultúra és művészet iránt érdeklődök közé jelentkeztem. Pedig ez nem véletlen. Egyszer hallottam, hogy egy átlagos emberélet alatt húszezer könyvet lehet elolvasni, megfelelő tempóval. Akkor én roppant irigy lettem a nagytudású emberekre. Ha egy perc szabad időm van, olvasok. Minden érdekel. A szépirodalom, a versek, a technikai szakkönyvek, a tudományos-fantasztikus témák. Úgy érzem, alapvető tulajdonsága az embernek, hogy mindenki a szépet akarja tudni, látni, átélni. Ezt találom én a könyvekben. Néhány vallomásból természetesen nem derül ki a tábor egészének programja. De e képzelt leveleknek nem is ez volt a céljuk. Mint ahogy a rendeltetési hely megnevezése sem jelenti valamennyi címzettet. Baraksó Erzsébet Képzelt levelek a sóstói KISZ-táborból BARABÁS ZITA „Mindenki a szépet akarja..." NYESTE TERÉZIA SIMON ANDRÁS PATAY GYULA KfiÜlHl gf|| kenyerem .1' Friss üzenet Kiadatlan József Attila-versek Újabb Kossuth-levél Egy-egy újabb dokumentum, fénykép irodalmunk nagyjairól — becses emlék. Sok emlék együtt — köztük József Attila kiadatlan versei — nagy-nagy érték az irodalomtörténet számára. Hogy pontosan milyen nagy, azt még az irodalmárok sem tudják. Éppen csak számba vették azt az érdekes gyűjteményt, amelyet dr. Árva Józsefné, Espersit Mária apja hagyatékából ajánlott fel nemrég a Petőfi Irodalmi Múzeumnak. Dr. Espersit János, az irodalmat kedvelő hajdani ügyvéd, a hódmezővásárhelyi művésztelep patrónusa gyakran fogadta házában és anyagilag is támogatta korának jeles költőit, íróit, művészeit. Különösen József Attilával és Juhász Gyulával volt szoros barátságban, de kapcsolatban állt Móra Ferenccel, Kosztolányi Dezsővel és másokkal is. Gazdag hagyatékát érthető érdeklődéssel fogadták tehát a múzeum tudományos munkatársai. A sokféle irat közt Espersit János naplóját például, az 58 oldalnyi kéziratot, amely önmagában is érdekes dokumentum, bizonyos tekintetben a korabeli társadalmi, irodalmi élet krónikája is. A fényképek zöme, a többi közt József Attila nagyméretű portréja, Etus és Attila, úgyszintén Attila, Mama és Etus fényképe 1923-ból, az évek során megjelent lapokban, folyóiratokban. Viszont, Etus fényképe, az Attilának, Makóra küldött levéllel, vagy az Espersit Jánosnak dedikált József Attila-kép, az Ide újra a szeretet jön című vers eddig ismeretlen volt számunkra. A hagyaték legértékesebb darabjai József Attila nem publikált versei. Többek közt az 1923. január 21-én keltezett és aláírt A sírás nekem nem kenyerem, Itt a garasok fénye maradandóbb. Ha nem veszik észbe, no és az Espersit Cacának 1924. január 28-án írt levél, benne a Nyár volt és a Kedvesem című versek. Mindegyik izgalmas élmény az olvasónak és az irodalmárnak, a költő életéről vall fél évszázad távlatából. De, a Szépség koldusa, a Nem én kiáltok, a Kozmosz éneke és a többi jól ismert vers, kötet is, a szerző javításaival, aláírásával újdonságként hat. És Juhász Gyula, Móra Ferenc sorai Espersit Jánoshoz, Babits Mihály és a költőtársak sorai Juhász Gyulához, Kosztolányi, Oláh Gábor, Szabolcska Mihály, Balázs Béla üdvözlőlapjai, levelei, a Juhász Gyuláról, műveiről írt cikkek, a hozzá intézett levelek, a neki dedikált könyvek — mintegy 100 kötet mind-mind egy-egy friss üzenet. A lírai írások közt prózai dokumentumok is akadnak. Például Juhász Gyula szállodaszámlája, amelyet Espersit Gyula fizetett ki és hogy, hogy nem, egy Kossuth-levél. Banacconéban íródott, 1374. augusztus elsején. Kossuth Lajos Csanády Sándor képviselőnek válaszolva ,fejti ki véleményét a függetlenségi párt programjáról. A megsárgult lapokat átolvasni, tüzetesen tanulmányozni nem kis feladat, viszont új adatok, vonatkozásos éj összefüggések felfedezését ígéri a kutatóknak. Kés, nyél nélkül? Lehetséges, amint van kétnyelű kés is. Csakhogy sem egyik, sem másik nem mindennapi dolog. Azaz, hogy ... A napokban gyalut szerettem volna vásárolni. A kiszolgáló elém tett egyet. Kés nélkül valót. — És a kés? — A kést külön áruljuk! — hangzott a válasz. — Adjon hozzá. — Sajnálom, gyalukésünk nincs. Hiánycikk! Kiderült, hogy a gyalugyárból kés nélkül kapja a kereskedelem a gyalutesteket. Mi történik ezután? Egy gyalu vásárlásához két nap szükséges — a legszerencsésebb esetben! Egyik nap megvásárolom a gyalutestet, a másik napon elindulok gyalukést keresni. Boldog lehetek, ha találok! És mi történik akkor, ha a kés nem egészen jól pászol bele a gyalutestbe (mert ugyebár a randevújuk sikerére nincs biztosíték)? Megigazítja a gyalugyár? Nem! Igazíttassa meg a vevő kedvére és saját költségére, ha gyalu kellett neki! 1975. július 1. Szabolcsi résztvevőkkel ötévi szünet után, augusztus 29-én ismét megnyitja kapuit az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. A 68. vásár a régi helyen, de megújított környezetben, 35 hektáros területen várja a látogatókat, hogy bemutassa a mezőgazdaság fejlődését, felsorakoztassa a legújabb eredményeket, valamint a kiállítással egy időben megrendezésre kerülő AGROMASEXPO ’75 nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari gép- és műszerkiállításon megismertesse a legújabb gépeket. A szabolcsi üzemekben, termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban is készülnek már a kiállásra. A szakemberek jelentkeztek a kétnapos szakmai programokra és üzemi bemutatókra, több gazdaság pedig mint kiállító vesz részt. A növénytermesztés és a kertészet fejlődését 343 gazdaság és kutatóintézet terményeiből mutatják be. Közülük 18 termelőszövetkezet és hét állami gazdaság Szabolcs-Szatmár megyei. Felerészben a növénytermelés, fele részben a kertészet eredményeit tárják az ország elé. Országos méretekben is kiemelkedő például és biztosan az érdeklődő szakemberek elismerését váltja ki — a Nyírlugosi Állami Gazdaság hektáronkénti 440 mázsás almatermése. Az állattenyésztési eredménybemutatók elsősorban a nagyüzemi szakosított telepek eredményeit, tenyésztési törekvéseit mutatják be. A megyéből egy állami gazdaság a szarvasmarha-termelés, öt termelőszövetkezet a sertés- és két tsz a juhtenyésztés szabolcsi eredményeit reprezentálja. A legkiválóbb eredményeket elérő gazdaságok ezúttal is versenyeznek a nagydíjért, arany-, ezüst- és bronzérem, és elismerő oklevél elnyeréséért. A legtöbbször díjat nyert üzemek pedig elnyerhetik a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, vándordíjait. Ezek közül ■ h egy 1970 óta szabolcsi tulajdonban van, a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyerte. A mezőgazdasági kiállításon a szomszédos szocialista országok is bemutatják legújabb eredményeiket, kapcsolatukat a magyar mezőgazdasággal. Rajtuk kívül kilenc nem szocialista ország is ott lesz a kiállítók közt. Az augusztus 29-től szeptember 14-ig nyitva tartó vásár mindennap gazdag programmal várja a látogatókat. A MÁV ezúttal is 33 százalékos kedvezményt ad a vásárra utazóknak. L. B. Elkészült a mnm canácnunki .•Ál a Ki ■*vEUMtff Négy díjat kapott két szabolcsi tervező — Kulcsár Attila és Márton István — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács által meghirdetett „Nyírségi családi lakóház” című országos tervpályázaton. A díjnyertes munkákból június 26-án kiállítás nyílt Nyíregyházán a technika házában. A megnyitót főleg szakmai közönség előtt tartották. A tervpályázatot Plesz Antal, a miskolci tervezővállalat Ybl-díjas tervezője ismertette, a vitavezető Kathy Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem lakóépülettervezési tanszékének adjunktusa volt. A pályázat elérte célját. Olyan alkotások kerültek le a tervezőasztalokról, amelyek a megye építészeti hagyományait, a lakosság növekvő igényeit figyelembe vették és számoltak a telekgazdálkodási szempontokkal is. Olyan szerkezeteket alkalmaztak, amelyek a kereskedelemben kaphatók, s úgy tervezték, hogy azokat házi kivitelezésben is meg lehessen valósítani. Fontos követelmény volt, hogy a lakóházak bővíthetők legyenek és több generáció együttélésére alkalmasak. A bíráló bizottság véleménye szerint a pályaművek közepesek voltak, de a díjazottak alapul szolgálnak a megyei családi ház tervsorozat kidolgozásához. Gazdaságtalannak azokat tekintették, amelyek bonyolultak, nehezen megépíthetők voltak és az építés folyamatos ütemezésének nem feleltek meg. A bemutatott anyag a családi ház gyűjteményben kap majd helyet, az ország különböző tájairól készültek mellett, s hozzáférhető lesz a tanácsok építési osztályainál. A változatos és különféle igényeket kielégítő tervek összefoglalójával tulajdonképpen elkészült a nyírségi „szabásminta”, csupán ezek megfelelő elhelyezése marad a feladat. Az értékes kiállítás június 29-ig tekinthető meg a technika házában. A bemutató az Építőipari Tudományos Egyesület helyi csoportjának munkáját dicséri. „Szabásminta” családi lakóház építéséhez. A kiállítás vonzza az érdeklődőket. Képünkön: Az első látogatók. (G. B. felvétele)