Kelet-Magyarország, 1976. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

2 Egy szerződés jubileumán Erősítsük kapcsolatainkat AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA, miközben aláhúzta a szocialista országok együttműködésének sokoldalú szélesítésén munkálkodva a szocializmus világrendszere egységének és összeforrottságának erősítését, kitűzte a további feladatot is a szocialista táboron belüli tudományos és kulturális kapcso­latok erősítésére. Az Ungvári Állami Egyetemen már megerősödött hagyo­mány a külföldi országok főiskoláival létrehozott barátság és együttműködés mélyítése. Ilyenformán régi barátság fűzi ösz­­sze az Ungvári Állami Egyetem és a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola kollektíváit is. Tíz évvel ezelőtt, 1966-ban született meg az intézménye­ink közötti barátsági és együttműködési szerződés. Ennek az egyezménynek az aláírása fontos lépés volt a Szovjetunió fel­sőoktatási intézményei s a külföldi oktatási és tudományos kutatóintézetek közötti együttműködés elmélyítésében. A nyíregyházi főiskolával megkötött szerződés után a tan­székek egész sora írt alá szerződést a baráti intézmény meg­felelő tanszékeivel. Figyelmet érdemel a kapcsolatoknak az a formája, ami­kor intézményeink tudósokat cserélnek egy egész előadáscik­lus és speciálkollégiumok megtartására. Hallgatóink kedve­zően nyilatkoztak a magyar szakemberek, Deme László pro­fesszor, Hajdú Péter, a MTA levelező tagja, Bárczi Géza aka­démikus előadásairól. Különelőadásokat tartottak hallgatósá­gunknak a nyíregyházi tanárképző főiskola docense, Bachát László, Hetey András és mások. AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN TARTÓZKODÓ külföldi szak­emberek programjában helyet kap a tanszékek oktatóinak oktató-nevelő és tudományos-módszertani munkájával, vala­mint a város és a terület nevezetességeivel való ismerkedés, a helytörténeti és művészeti múzeumok megtekintése, találko­zók a munkásokkal, kolhozparasztokkal, a tanuló fiatalság­gal, kiváló tudósokkal, a szocialista munka hőseivel, tudomá­nyos és oktatási intézmények, valamint haladó tapasztalatokat bemutató kiállítások megtekintése. A külföldi szakemberek találkozhatnak újságírókkal, rá­dió- és tv-riporterekkel, a „Kárpátok” Köztársasági Kiadó munkatársaival stb. így például egyetemünkön való tartóz­kodásának befejezéseként Hajdú Péter professzor, a MTA le­velező tagja interjút adott a területi televíziónak, s a területi lapban megjelent cikkében többek között megjegyezte: „Az ungvári egyetem kapcsolatai Magyarország felsőoktatási in­tézményeivel hagyományosan jók. Remélem, hogy a tanszé­keink közötti együttműködés a jövőben még intenzívebb lesz, s ez hasznára válik országaink szakemberképzésének.” Előadások és tapasztalatcsere céljából testvérintézmé­nyünkbe látogattak tudományos munkatársaink, G. M. Rosko, P. N. Lizanyec, P. M. Gugyivok professzorok, V. A. Doboj ta­nársegéd és mások, akik tudományos munkájuk mellett elő­adásokat tartottak „Országunk tudományos és kulturális ered­ményeiről”. A FŐISKOLÁK KOLLEKTÍVÁI KÖZÖTTI KAPCSO­LATOK erősítésében fontos helyet kap az állami és nemzeti ünnepeinkről való közös megemlékezés. Ilyen alkalmakból, mint ahogy ez szokásos, tudományos konferenciákat, üléssza­kokat szervezünk. Csak az Ungvári Állami Egyetemen 17 tu­dományos konferenciára került sor külföldi tudósok részvé­telével. A legmagasabb tudományos szinten, nagy lelkesedés­től kísérve folytak le azok a konferenciák, amelyeket a Nagy Október 50. évfordulója, V. I. Lenin születésének 100. évfor­dulója, Magyarország fasiszta-német megszállása alól a szov­jet hadsereg segítségével történt felszabadulásának 25. év­fordulója, kommunista és munkáspártok moszkvai tanácsko­zásának második és ötödik évfordulója, az 1941—1945-ös Nagy Honvédő Háború győzelmének 30. évfordulója s más ünnepek alkalmától tartottunk. A győzelem napja 30. évfordulójának ünnepségeire a nyíregyházi főiskolára utazott V. Ju. Galla docens, a pártbi­zottság titkára és Tokarjeva Sz. J., a Komszomol-bizottság titkára. A szovjet népnek a Nagy Honvédő Háborúban ara­tott győzelme 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepsé­gekre intézményünk vendégei voltak Melich Jánosné, a nyír­egyházi főiskola főigazgató-helyettese, Kalydi József, a párt­­bizottság tagja és Hajdú Sándor KISZ-titkárhelyettes. AZ UNGVÁRI ÁLLAMI EGYETEM alapításának 30. év­fordulója alkalmából rendezett ünnepségünkön nagy szeretet­tel és örömmel fogadtuk vendégeink között a nyíregyházi ta­nárképző főiskola főigazgatóját, Margócsy Józsefet, s a párt­­bizottság titkárát, Gáspár Lászlót. A történelmi fejlődés mai szakaszában, melyet a szocia­lizmus és a kapitalista rendszer közötti harc kiéleződése jel­lemez, amikor a polgári ideológusok igyekeznek a szocialista országokban a fiatalabb és idősebb nemzedékek között a bi­zalmatlanság magját elhinteni — ebben a helyzetben elsődle­ges feladatunk a fiatalság proletár internacionalista érzései­nek kialakítása, nevelése. Az együttműködés új formája a testvérintézmények kö­zötti építőtáborok cseréje. Ezeknek az építőtáboroknak a lét­száma évről évre nő. Az eredményes tudományos és oktatási munkát szolgálja a nemzetközi könyvcsere is. Ezt a munkaterületet elsősorban az egyetem könyvtára biztosítja és bonyolítja le. A felsőoktatási intézmények munkájával való eredmé­nyesebb megismerkedés céljából az egyetem rendszeresen cse­rél fotókiállítási anyagot a test­vérin­tézményekkel. A táblá­zatok mutatói, a számok, sok-sok fénykép mesélnek a főis­kolákon folyó tudományos és oktató-nevelő munkáról. Az együttműködés egyik formája az Ungvári Állami Egyetem és a magyar felsőoktatási intézmények között a spe­ciális sporttáborokban töltött közös pihenés céljából szerve­zett hallgató- és diákcsere. A TUDOMÁNYOS, TERMELÉSI, KULTURÁLIS KAP­CSOLATOK fontos szerephez jutnak a népek egymáshoz való közeledésében. Nemcsak a termelési feladatok sikeres megva­lósítása érdekében fontos ez, hanem a testvéri szellemben, a szocialista internacionalizmus lenini eszméje szellemében történő kollektív nevelés szempontjából is. Ennek egyik pél­dája az egyetemi kollektíva, s a magyar testvérintézmény, a nyíregyházi tanárképző főiskola kapcsolata. Kapcsolataink­ban, mint egy vízcseppben, a szabad és boldog életet építő népek viszonyának új típusa tükröződik. R. Romanyuk, az Ungvári Állami Egyetem külügyi kapcsolatok osztályának vezetője KELET-MAGYARORSZÁG Nagy forgalmat bonyolít le az Utasellátó záhonyi étterme, ahol naponta 300 —350 adag ebédet főznek. Az étterem dolgozói a Petőfi szocialista bri­gádban dolgoznak. A szakácsok munkájának elismerése, hogy M­egyesi Imre főszakács a közeljövőben Berlinbe utazik, s fél évig a nyugat-euró­pai étkezőkocsikon gondoskodik a vendégek ellátásáról. Képünkön a fő­szakács irányításával mérik az adagot. (Elek Emil felvétele) Hírünk az országban Népszabadság Néhány évvel a napi száz­ezer liter tej feldolgozására képes nyíregyházi után, most tavasszal Mátészalkán is tejporgyár épül, amelynek a kapacitása kétszer ekkora lesz. Szabolcs-Szatmárban tavaly 102 millió liter tejet fejtek le. Az országos intéz­kedések, a határozatok hatá­sára, és a megyei párt- és ta­nácsi szervek törődésének eredményeként az állami gaz­daságokban az utóbbi időben 35 százalékkal nőtt a terme­lés. A háztájiból — amely a megyei termelés 60 százalé­kát adja — az eddiginél 14 százalékkal kerül több tej a begyűjtő helyekre. (március 11.) Magyar Mezőgazdaság Az elmúlt év végén jelent meg , a MÉM, a MEDOSZ és a TOT felhívása az országos tejtermelőversenyre. Sza­­bolcs-Szatmár megye mező­­gazdasági üzemei, a háztáji, és egyéni állattartók, a ver­senyfelhívást megértéssel fo­gadták, amit bizonyít, hogy kilenc termelőszövetkezet és egy állami gazdaság kivéte­lével a verseny valamelyik formájában valamennyi nagy­üzem részt vett. Az egy te­hénre jutó tejtermelés növe­lésében, a 200-on felül állo­mánnyal rendelkező állami gazdaságok közül hat, 1660 tehénnel, a termelőszövetke­zetek közül huszonkilenc 9132 tehénnel nevezett be a ver­senybe. A 100—200 darab közötti tehéntartó termelő­szövetkezetek közül 2954 te­hénnel 25 tsz vesz részt. A 100 darabon aluli tehénlét­számmal rendelkező 18 ter­melőszövetkezet 1019 tehén­nel a megyei versenyben vesz részt. Az első versenyformá­hoz összesen 75 gazdaság 14 765 tehénnel csatlakozott. (március 3.) Magyar Hírlap Mátészalka ott fekszik, ahol a Nyírség homokbuckái, a szatmári síkság, a Kraszna és a Szamos menti földházak, a Bereg hagyományokban gazdag tája ölelkezik. Az it­teni királyi birtokból két ki­csiny település nevét 1322- ben Mathe, 1367-ben Mathe­­zalka, 1368-ban Zalkamathe alakban írják az egykori ok­levelek. A városjogot 1381- ben nyerte el, majd önren­delkezési jogot kapott, 1408- ban pedig mezővárosi rangra emelkedik. Ide telepítette gyáregységét a MOM. A Szat­­már Bútorgyár új üzeme 1974 nyarán kezdte meg a termelést, a Budapesti Fi­nomkötöttáru Gyár konfekció üzemének építését 1973-ra fe­jezik be. Az állami tangaz­daság hazánk egyik legna­gyobb almatermelő üzeme. (március 6.) Népszava A Szabolcs-Szatmár me­gyei Pályaválasztási Tanács,­adó Intézet munkájának ve­zérlő elve: „Megfelelő em­bert, a megfelelő helyre”. Az intézet célja: a megye min­den gyermekét képességének, rátermettségének, tehetségé­nek ismeretében eligazítani, alternatívákat biztosítva szá­mukra. Hároméves tevékeny­ségük azonban már azt is lát­tatja, hogy mennyire szerte­ágazó, összetett feladat meg­oldására vállalkozott 11 szak­ember és három mellékfog­­lalkozású dolgozó. Havonta 6—8 alkalommal találkoznak gyerekekkel és szülőkkel — mellé írásos propagandamun­kát is derekasan végeznek. (március 3.) Szabad Föld Ha a képletet nagyon le­egyszerűsítjük, akkor Sza­bolcs-Szatmár megye agrár­földrajzi szempontból három önálló földrészre osztható. Nyugaton elfogadható minő­ségű öntéstalajok növényter­mesztéssel, középütt a nyír­ségi homok­kertészkedéssel, keleten pedig a szatmári jó földek állattenyésztéssel. Dr. Tar Imre, a Szabolcs-Szat­­már megyei pártbizottság el­ső titkára mondta: " A ter­melőszövetkezeti gazdálko­dásban a termeléscentrikus szemlélet érvényesüljön, mert ez fejezi ki leginkább a nép­­gazdasági érdeket. Az önálló gazdálkodás körülményei között, a nyereségre való tö­rekvésben nagyon is szüksé­ges, hogy a területi szövet­ség továbbra is ellássa ér­­dekvédelmi tevékenységét. (március 7.) A Balaton-part nyári programja Elkészült a Balaton-part nyári programja. A válasz­téka gazdagabb a tavalyinál. Május végétől a szeptember 11-ig tartó 110 napos fő­idényben mintegy 360 kul­turális és szórakoztató ren­dezvényt tartanak a tó üdü­lővidékének nyaralótelepein. A komolyzene híveit idén 65 hangversenyre hívják. A keszthelyi zenei hetek al­kalmából 13 koncert­et tar­tanak, míg Tihanybí­r. és Kő­röshegyen együttesen­­ 25 or­gonahangversenyre kerül sor. „Régi muzsika — mai muzsikusok” címmel 17 to­vábbi hangversenyt rendez­nek a déli parton. Régi igénynek tesznek ele­­get a színházi program bő­vítésével. A nagyobb üdülő­telepeken összesen 13 elő­adást tart a Vígszínház, a kaposvári Csíky Gergely, a Déryné és a 25. Színház. Két tucatra tehető a nyári program különleges rendez­vényeinek, találkozóinak és fesztiváljainak a száma. A balatoni program része az or­szágos kamarazenei fesztivál, amelyet júniusban Vesz­­­prémben tartanak, továbbá a balatoni és a Georgikon nyári egyetem. Máris nagy érdeklődés előzi meg a 151. balatonfüredi Anna-bált, a keszthelyi nemzetiségi fesz­tivált, a buzsáki búcsút és a szövetkezeti néptáncfesz­tivált. • 1976. április 1. Vissza­vonták... Több működési engedéllyel rendelkező, munkája mellett lakossági szolgáltatást végző dolgozó kapott az utóbbi he­tekben vállalatától levelet, amelyben közlik vele: a mun­kaügyi miniszter ez év január 31-én kiadott rendelete értel­mében az ipargyakorlás enge­délyezéséhez adott hozzájáru­lást visszavonják. A rendelet a másodállások és mellékfoglalkozások szabályo­zására, a sokhelyütt elburján­zott, időnként indokolatlan foglalkoztatások felülvizsgála­tára, csökkentésére született, s mivel a rendelet a­­ kihirdetés napján —­ január 31-én — ér­vénybe lépett, a vállalatok hoz­záláttak a munkához. Néhol azonban — minde­n bizonnyal a rendelet félreértelmezése mi­att — olyan következtetésre jutottak, hogy a munkaviszo­nyuk mellett, munkaidejük le­járta után önálló iparosként dolgozók engedélyét is vissza­vonták. Természetesen nem minde­nütt tették ezt, így a megyé­ben korábban kiadott 600 mű­ködési engedélyes kisiparosré­teg túlnyomó többsége tovább­ra is dolgozhat. A lakossági szolgáltatás javítására létreho­zott, az ipartörvényen alapuló ipargyakorlás ugyanis sem másodállásnak, sem mellék­­foglalkozásnak nem minősíthe­tő. Megyénk kis településeinek lakossági javító-szolgáltató gondjai, illetve annak megoldá­sa politikai kérdéssé vált, így ennek fejlesztése, színvonala­sabbá tétele fontos feladat az V. ötéves tervben is. E kis településekre ugyanis kevesen, vagy egyáltalán nem kérnek iparengedélyt, a szolgáltatás megoldása a működési enge­délyt kérő és kapó iparosokra vár. Érvényes ez a tendencia sok szakmában még Nyíregy­házára, a megye többi városá­ra is, különösen azokban a szakmákban, ahol csökkent, de nem szűnt meg a lakosság igé­nye a javítótevékenység iránt. A rendelet — miként azt be­vezetőjében megfogalmazták — a dolgozók hatékony foglalkoz­tatásának feltételeit, a munka­idő jobb kihasználását tartja fontosnak, s ezért intézkedik arról, hogy a vállalatok felada­taikat saját dolgozóikkal lássák el, s munkaerejét mindenki el­sősorban saját munkahelyén hasznosítsa. Helyes hát a ko­rábban adott másodállások, mellékfoglalkozások helyzeté­nek felülvizsgálata, indokolt esetben a visszavonása, de nem helyes, sőt kifejezetten káros a lakosságnak dolgozó működési engedéllyel ellátott iparosok létszámának csökken­tése néhol csak azért, hogy kimondhassák: „mi felülvizs­gáltuk, mi meg is szüntettük/* Szigort a valóban indokolt esetekben kell tanúsítani, s nem azok esetében, akikre nem is vonatkozik a rendelet. (balogh) FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT A CSARODAI TEMPLOM Beküldte: B. L.

Next