Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-06 / 104. szám
2 TÖBB, MINT SZÁZEZER NYÍREGYHÁZI Lakcímük ismert Tudnivalók a bejelentkezésről Délelőttönként rendszerint zsúfolásig megtelik a Nyíregyházi Városi Tanácson a népesség-nyilvántartó csoport ügyfélforgalmi irodája. Tavaly közel 24 ezren fordultak meg itt lakcímbejelentés ügyében. Csendesebb napokon átlagosan 80—110-en keresik fel az irodát. Júniusban és szeptemberben — az iskolások ki- és bejelentkezése idején — nemritkán naponta 180—200 ügyféllel is foglalkozik a népesség-nyilvántartó csoport. Bejelentőlap — gyerekeknek is kevesen tudják, hogy a gyermekek bejelentéséhez egy külön, a 14 éven aluliak részére készített bejelentőlapot kell kitölteni. Nélkülözhetetlen az 1975-ben kiadott sárga színű igazolólap is — melyet egyébként a személyi igazolványban kell tartani — mivel ez alapján veszik nyilvántartásba a bejelentkezőket. Az elveszített igazolólap helyett mindenki a lakóhelye szerinti tanácson kérhet másolatot — egy 10 forintos okmánybélyeg ellenében. Bejelentkezéskor hozni kell az úgynevezett kiutaló határozatot. Ha albérlő, családtag vagy vendég az új lakos, akkor a szállásadó aláírása, tanácsi bér-, illetve a szövetkezeti, valamint tanácsi kijelölésű OTP-lakás elfoglalásakor a vevőkijelölőhatározatra, míg tömblakásban a nyilvántartó aláírássára van szükség. Ha otthonát az OTP-től, vagy magánszemélytől vette a bejelentkező, ezt az adásvételi szerződéssel köteles igazolni. Nyíregyházán ez év január 1-én 102 ezer 800 állandó lakost tartottak nyilván. Az ideiglenes lakosok száma közel 10 ezer. Kétharmad részük albérlő, a többiek diák- illetve munkásszálláson laknak. A településen belüli mozgások között szép számmal szerepelnek az albérletváltozások — sokan 2—3 havonként költöznek új helyre. Gyakran módosul az állami gondozott gyerekek lakóhelye is. Állandó lakosként jelenleg 3 ezer apróság van bejelentve az intézetbe. Ideiglenes címváltozásaik évenként legalább 6 ezerre tehetők. Vagyis esztendőnként minden gyerek legalább kétszer mozog, hozzák-viszik őket a nevelőszülők. Nagy gondot jelent, hogy mikor 18 évesek lesznek, az intézet kijelentené őket , de új, állandó lakásra ezek a gyerekek nem számíthatnak. Többségük munkásszállóra kerül. Ide rendszeriint csak ideiglenes lakóként fogadják be őket, pedig állandó bejelentésre is lehetőség van. Esküvő után — a városba A városba költözők zöme azért keres Nyíregyházán lakást, mert itt vállalt munkát. Magas a letelepedő ifjú párok aránya is. Ha egy vidéki fiatal városival köt házasságot, rendszerint a városban raknak fészket. A bejelentkezést persze csak indokolt esetben fogadják el. Egy mátészalkai lányt például azért nem vettek a nyíregyházi állandó lakosok sorába, mert munkahelye továbbra is Mátészalkán volt... Ha valaki nem, a hivatalos címén lakik s ez a népességnyilvántartó csoport tudomására jut, felszólítják, hogy jelentse be lakcíme megváltozását. Amennyiben ezt elmulasztja a lakos, ügyét továbbítják a rendőrségre. Mulasztásáért 5 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják. Mező utcából Világos Ez év január 1-én több, mint 5 ezer emberrel gyarapodott a megyeszékhely, mikor Orosz Nyíregyházához csatolták. A két településen 48 utca viselt azonos nevet — például Kossuth, Széchenyi, Ady, Arany János. Iskola, Zrínyi, Mező utca. Helyettük többek közt az Emlék, Csengő, Ragyogó, Világos, Bodrogi, Szállási, Aranyhomok, Hold, Kies, Vidám, Gondos, Hamvas elnevezéseket vezették be. Ezeket az utcanévváltozásokat a tanácson nem szükséges külön bejelenteni, ugyanis a személyi szám kiadásával együtt bejegyzik a személyi igazolványba. Házi Zsuzsa IDÉNYKEZDET AZ IFIBEN Várják Zoránt „Lehet egy kérdéssel több?" — Farönkök a nézőtéren — Csütörtökön klubnap Már jóval nyitás előtt megkezdődött a sürgés- forgás a sóstói ifjúsági parkban. Társadalmi munkás fiatalok százai dolgoztak azért, hogy idénykezdetre tisztán, rendesen fogadja látogatóit ú park. Tavaly a KÖJÁLL ki ki fogásolta, hogy nem áll rendelkezésre elegendő a mellékhelyiség. Az új mosdó azóta elkészült — a megyei tanács, társadal-mi szervek és az Állami Ifjúsági Bizottság anyagi segítségével. Sőt a SZÁÉV dolgozói — elsősorban a Petőfi Sándor Szocialista Brigád tagjai — jórészt társadalmi munkában építenek egy öltözőt is. A székeket átfestették, s így a nézőtéren lerakott farönkökkel együtt több, mint 700 ülőhely várja a vendégeket. Ettől jóval nagyobb számú látogatót, s akár több ezer fiatalt is fogadhat egyszerre a park. Egyelőre hetenként négy alkalommal tarta- nak programokat a park- ban este 18-tól 22 óráig. Kedden filmvetítés, szer- dán disco, szombaton és vasárnap pedig zenekarok, táncos estjei, illetve kon-j certprogramjai szórakoz- ■ tatják a közönséget. A műsor most sem lesz szegényebb a tavalyinál. Meghívták a Piramis, a P. Mobil, a Mini együttest. Júniusban várják a Skorpiót, a Generált, július utolsó hetében pedig — a park történetében először — a Lokomotiv GT-t. Egy szeptemberi koncert megtartására pedig a Fonográf együttes és Zorán is ígéretet tett. Havonként két alkalommal, szombaton vagy vasárnap mikor táncest szórakoztatja a fiatalokat a műsor szünetében — a televízióból ismert „Lehet egy kérdéssel több?’ sorozat mintájára félórás vetélkedőre hívják az érdeklődőket a játékcsarnokba. Szerepel a tervek közt, hogy csütörtökönként a városi művelődési központtal közösen nyíregyházi ifjúsági klubok kapják meg a házigazda szerepét az ifiben. A klubnapokon a vendéglátók egész estét betöltő programmal szórakoztatják majd a fiatalokat. Ezeken az estéken neves előadóművészek — többek közt Cseh Tamás, Boros Lajos, Hacki Tamás és az Ex Antiquis együttes — lépnek föl. Ezek a programok nem zártkörűek. (h) KELET-MAGYARORSZÁG Sólymáról készél a sóstói vízicsúszda Jön a széllovas, fészkel a hattyú Tizennyolc csónak, négy vízibicikli és két hattyú várta a május elsejei nyitáskor Sóstón a vízisport kedvelőit és a sétálókat, s működni kezdett a tavi szökőkút is. Azonban a strandszezon listája még korántsem teljes. Újabb meglepetések is váratnak magukra a hidegstrandon és a csónakázótavon. Később „színezik meg” ugyanis a szökőkutat, és készül el a nagy műanyag vízicsúszda, amelyet a második negyedévben szállít a solymári termelőszövetkezet. Szervezik és kellő számú jelentkező esetén meg is rendezik a széllovasok versenyét. A széllovas vízisportot itt még nem űzik, de a Balatonon már kezd meghonosodni. Kelléke egy könnyen mozgatható, kis vitorlával ellátott, vizen úszó deszka, amelyet állva irányít a versenyzői Igen nagy ügyességet és jó egyensúlyérzéket igénylő sport. Aki nem vigyáz, gyakran „befürdik” vele. A június elsején nyitó hidegstrand legye, hogy helyreállt a víz biológiai egyensúlya, a másik tóé pedig a két hattyú, amelynek mindaddig nem sok kedve volt a maradáshoz, amíg házat nem építettek nekik. Vették is a lapot, fészket raktak, s kezdenek „gyanúsan” viselkedni. Úgy tetszik, nem akarnak visszaélni a szociálpolitikai kedvezményekkel. A most már igazán letelepedett hattyúpár igen békés természetű. Szeretik a csendet és az embereket. Ha valaki séta közben megáll a tó partján, odaúsznak egészen közel, s még az ennivalót is elfogadják. Sajnos, mert ez sem nekik, sem a tó vizének nem használ. Sokkal jobban tennék a látogatók, ha nem etetnék őket, mert bőven kapnak nekik megfelelő élelmet a gondozóktól. A hattyúk jelenléte mérsékletet, önfegyelmet vár a vízisport kedvelőitől is. rá PEZSDITÓVÍZ Készül a pezsditó ivóvíz a Nyírkémia Vállalat nyíregyházi szikvízüzemében. ötvenéves tűzoltó-egyesület Fél évszázados fennállását ünnepelte április 28-án a sényői önkéntes tűzoltó-egyesület. Az ünnepségre meghívták az egyesület még élő alapító tagjait is. A BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága jubileumi dísztárgyat ajándékozott a sényői tűzoltóknak, és két önkéntes dicséretet, pénzjutalmat is kapott az országos parancsnoktól. A három alapító tag aranykoszorús szolgálati érmetkapott az ötvenéves szolgálatért, hárman pedig harmincéves szolgálati érmet vehettek át. A dísztárgyat, a jutalmakat, érmeket Humicskó István tűzoltó őrnagy, a megyei parancsnokságképviselője adta át. 1979. május 6. Tündérrózsák a Csarondán Szervezetten mutatják be Bereg természeti értékeit Gyarapodtak az utóbbi években megyénk természetvédelmi területei. Ke-zelésükre, bemutatásukra a távlati program készül. A jövőben javítják az együttműködést a természetvédelem és az idegenforgalom intézményei között — a nagyközönség javára. Mindezek a Felső- Tisza-vidéki Intéző Bizottság legutóbbi ülésén hangzottak el, ahol egyebek között ismertették a természetvédelem terveit is. A megye legjelentősebb természetvédelmi területe a szatmár-beregi tájvédelmi körzet, amelynek létrehozását több éves feltáró munka előzte meg. Célja a szatmár-beregi táj legjellemzőbb tulajdonságainak megőrzése, a táj mesterséges és természetes alkotóelemeinek egyensúlyban tartása. Kialakításnál elsősorban a természetes jellegű területeket vették figyelembe : erdők, rétek, mocsarak, nádasok, lápok, árterek, s csak kismértékben foglal magába intenzíven hasznosítható területeket. Rendeltetése elsősorban a természeti értékek különleges védelme mellett a turizmus, az idegenforgalom, a felüdülés és az ismeretterjesztés. A jövőben bemutatóhelyeket, tanösvényeket, mintaterületeket alakítanak ki ezen a tájon. Ezek elsősorban az üdülési centrumok közelében lesznek, ilyen például a Tisza—Túr torkolatánál lévő ártéri terület. A cégénydányádi parkban túravezetést terveznek, a penyigei fás legelőn pihenőhelyet létesítenek. A csarodai műemlék református templom mellett kirándulóközpontot alakítanak ki, ahonnan jó kilátás van a Csaronda-patak tündérrózsás vízfelületére. Egy-két év múlva a csengersimai magas vezetésű útról (amely egyben gát) a kialakulóban lévő madárrezervátumra kiváló megfigyelő lehetőség lesz. Tizenhárom éve történt, hogy a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet egy sertéstelep építésére határozta el magát. Szétnéztek az országban, s úgy gondolták, hogy a legalkalmasabb egy bábolnai rendszerű kombinát építése lenne. 1968. augusztus 24-én megkötötték a szerződést: Bábolna vállalta, hogy saját tervei alapján leszállít Nyíregyházára 350 anyakoca és 3 ezer hízott sertés elhelyezésére alkalmas telep épületelemeit, anyagait és berendezéseit. A kombinát felépítését a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat vállalta, velük 1969. május 12-én kötötte meg a tsz a szerződést. Bábolna szállított, a SZÁÉV épített, a Ságvári Tsz pedig fizetett, s 1970. július 15-én megtörtént a telep műszaki átadása. Nagy dolog volt ez akkor, nemcsak a Ságváriban, hanem a megyében is. Nemcsak azért, mert 60 millióba került, hanem azért is, mert ez volt az első, korszerűnek ígérkező állattenyésztő telep Szabolcs- Szatmárban. A tsz benépesítette a kombinátot, de alig telt el három hónap, kiderült, hogy valami nincs rendben. A hatszáz köbméteres ciszternába egy ideig bele tudták vezetni a trágyalét, de kivenni már nem sikerült belőle, s azóta is nyúlgátakkal védekeznek, ha egy kis eső esik a környéken. A trágyalétisztító az első télen befagyott, s alkalmatlanná vált rendeltetésének ellátására, s mindez még csak a kezdetet jelentette. Két év múlva tönkrementek a tetőszerkezet úgynevezett H-tartós, a tető- és oldalszigetelés és a sorozatos javítások ellenére sem működött az etetőberendezés. A tetőszerkezet állapota annyira megromlott, hogy a városi tanács életveszélyesnek nyilvánította, s ki kellett telepíteni belőlük a sertéseket. A termelőszövetkezet levelezésbe kezdett a Bábolnai Állami Gazdasággal, de minthogy nem jutottak egyezségre, bírósághoz fordultak, hiszen a gazdaság által szállított szerkezetek mondták fel a szolgálatot. A SZÁÉV hozzálátott a kombinát födémcseréjéhez, de ekkor már nem az alkalmatlannak bizonyult H-tartókat, hanem vasgerendákat raktak a tetőszerkezetbe. Azt viszont nem tudták, ki fizeti majd ki a munkájuk értékét. A gazdasági bíróság 1976. január 5-én részítéletet hozott, amelyben csak az etetőberendezés sorsát rendezte. Ebben 1 millió 522 ezer forint, és öt évre visszamenőleg évi tizenöt százalékos kamatának megfizetésére kötelezte a bábolnai gazdaságot, és előírta, hogy az etetőberendezést a hozzá tartozó silótartályokkal és hordócsigákkal együtt 30 napon belül szerelje le és szállítsa el. Míg az első per folyt, a SZÁÉV befejezte a tetőszerkezet cseréjét és elkészült az oldalfalak szigetelésével is. Továbbra is kérdés volt azonban, ki fizeti ki a munka értékét. A bíróság 1977 szeptemberében Bábolnát 4 millió körüli, a tsz-t pedig 70 ezer forint, és a szakértői költségek megfizetésére kötelezte. Az ítéletet mindenki megfellebbezte. A tsz azért, mert vétlen volt, Bábolna azért, mert nem akart fizetni, a SZÁÉV pedig — ki tudja, milyen meggondolásból — azért, hogy ne Bábolna, hanem a Ságvári Tsz fizessen. A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet, új eljárásra utasította a megyei bíróságot. Az új ítélet 1978. december 1-én megszületett. E szerint Bábolna fizet a SZÉV-nek 4 millió 364 ezer forintot és két évre visszamenőleg ennek évi 15 százalékos kamatát, a Ságvári Tsznek pedig értékcsökkenés miatt 24 ezer forintot, továbbá közel 11 ezer forint perköltséget, és 176 ezer forint illetéket. Az ítéletet a Bábolnai Állami Gazdaság és a SZÁÉV ismét megfellebbezte, így a gazdasági per ismét a Legfelsőbb Bíróság elé került. Ott megszületett a végleges döntés, mely szerint a Bábolnai Állami Gazdaság 4 millió 165 ezer forintot fizet a SZÁÉV-nek, 200 ezerrel kevesebbet, mint amit a megyei bíróság megítélt (mert nem volt szakszerű az oldalfalak szigetelése). Bábolnát terheli mind az első, mind a másodfokú illeték, ők fizetik a szakértői díjakat is. A több, mint egy évtizede tartó ügy végre lezárult. Hogy ennyi ideig tartott, annak a nagyvállalat, a bábolnai kombinát lezsersége, a kisebb lekezelése, az erőfölény biztos tudata lehet az oka. Most ez nem vált be. Fizetniük kell, s az időhúzás miatt nemcsak a kár értékét, az öt és fél milliót, hanem a kamatokkal együtt nyolcmilliónál is többet. Balogh József Erőfölény tíz évig Egy gazdasági per tanulságai