Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-01 / 127. szám
XLII. évfolyam, 127. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1985. június 1., szombat Tanácskozott az MSZBT elnöksége A Magyar—Szovjet Baráti Társaság ügyvezető elnöksége pénteken Apró Antal elnökletével ülést tartott. A testület megtárgyalta a mozgalomnak az utóbbi négy évben végzett nemzetközi tevékenységét, értékelte a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségével és a Szovjet—Magyar Baráti Társasággal megvalósított együttműködés tapasztalatait. Az ügyvezető elnökség elfogadta az MSZBT megalakulása 40. évfordulója alkalmából sorra kerülő rendezvénysorozat tervét. Választási gyűlések Pénteken tovább folytatódtak Szabolcs-Szatmár megyében az országgyűlési képviselőjelöltek választási gyűlései. Tiszadadán az 5-ös számú választókerület két jelöltje Laskai Károly és Moravszki György ismertette választási programját a település lakóival. Legközelebb hétfőn tartanak újabb választási gyűléseket Szabolcs-Szatmár megyében. Ekkor Tiszaeszláron mutatkozik be az 5-ös számú választókerület két jelöltje délután 2 órától a pártházban rendezett választási gyűlésen. Napkoron a 8- as számú választókerület jelöltjei mondják el programbeszédüket este 7 órától a termelőszövetkezetben. A 9- es számú választókerület települései közül hétfőn Nyírbogát lesz a választási gyűlés színhelye, ahol a művelődési házban várják este 6 órára az érdeklődőket. Ófehértón délután 4 órakor kezdődik a választási gyűlés a művelődési házban, itt a 10- es számú választókerület két jelöltje ismerteti programját. L Miről ír a hétfői Kelet-Magyarország? Érdekek párharca címmel találjuk a hétfői Kelet- Magyarországban azt a riportot, amely bemutatja, milyen érvek és ellenérvek közepette igyekeznek megválasztani a vállalati tanácsot a Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnál. A Hét embere rovatban Mozsik Lászlóval ismerkedhetünk meg, aki a napokban úgy érkezett haza Szabolcsba, mint az ország legjobb ifjú ács szakmunkása. Állítólag Nyíregyháza környékén 100 forintért lehet építési telekhez jutni. Mi igaz ebből? — erre válaszol a városi KISZ-bizottság egyik munkatársa. Napkorról látja a Balatont címmel érdekes riportot olvashatunk a megyénkben lévő meteorológiai obszervatórium életéről. Merre tart a nyíregyházi Venus-szobor? — erre a kérdésre válaszol az az információ, amely a nyíregyházi Zrínyi Hóna út átépítéséről számol be. Ifjúság, érzelem a szexológus szemével. Ez a címe annak az érdekes beszélgetésnek, amelyben a neves orvos, dr. Veress Pál válaszol az újságíró kérdéseire. Természetesen ezúttal is kétoldalas sportösszeállítást találnak az olvasók a hétfői Kelet-Magyarországban, ahol az eredmények mellett arról is hírt adunk, hogy miként fedeztek fel egy új barlangot a Bükkben a nyíregyházi barlangkutatók.u MWtMm Amikor a hátrány előny... (2. oldal) Hétvégi melléklet (5—12. oldal. Pedagógusnapi ünnepség a megyei tanácson Pénteken pedagógusnapi ünnepséget tartottak a megyei tanácson, ahol a művelődési miniszter által adományozott kitüntetéseket adtak át a megye közoktatásáért kiemelkedő munkát végzőknek. Az ünnepségen László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese méltatta a megyében dolgozó pedagógusok munkásságát, mondott köszönetet az eddigi sikeres tevékenységért. Utalt azokra a fontos társadalompolitikai követelményekre, amelyeket a párt kongresszusa az iskolák elé állított. Kiemelte többek között a szocialista erkölcsi, eszmei értékek erősítését az iskolai nevelő-oktató munkában, a politikai, világnézeti tisztánlátás megalapozásában. Szólt a megye közoktatásában elért eredményekről, a tárgyi és személyi feltételek kedvező alakulásáról és a további tennivalókról. Czirják Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője ugyancsak elismerését és köszönetét fejezte ki a nevelőknek, a kitüntetett oktatási dolgozóknak, akeik közül többen egy egész életút eredményeinek elismeréseként kapták a magas kitüntetést. Ezután átadták a megyei tanács által alapított „Túri Sándor Díjakat”, melyben dr. Barota Mihály nyíregyházi nyugdíjas pedagógus, dr. Honfi Ferenc, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola docense és Siket Mihály, a Hodászi Általános Iskola nyugdíjas pedagógusa részesült. Ismertették a legmagasabb szakmai elismerésben részesített nevelőket. Apáczai Csere János Díjat kapott Tóth Imre, a nyírbogdányi Kazinczy Ferenc Általános Iskola vezetője, szakfelügyelője, aki a kitüntetést a fővárosban vette át hason A kitüntetett nevelők egy csoportja a megyei ünnepségen. Jóan azzal a kilenc szabolcsi nevelővel, akik Kiváló Pedagógus kitüntetést kaptak. A megyében az idei pedagógusnap alkalmából 234-en kapták meg a „Kiváló Munkáért” kitüntetést és 149-en vették át a Miniszteri Dicséretet. Pedagógusnapi ünnepségeket tartottak a városokban is, ahol a megyei eseményhez hasonlóan átadták a miniszteri kitüntetéseket, dicséretet és jutalmakat. (A kitüntetettek névsorát lapunk 4. oldalán közöljük.) ee ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága — Varga Gyula első titkár elnökletével — pénteken ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és a vitában felszólalt Kovács Jenő, a Központi Bizottság osztályvezetőhelyettese és Szandtner Iván, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Ugyancsak jelen volt az ülésen Lakosi Kálmán, a Központi Bizottság munkatársa. A megyei pártbizottság először egyperces néma felállással adózott a közelmúltban elhunyt Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság volt gazdaságpolitikai osztályvezetője emlékének. Ezután a testület Bánóczi Gyula, a megyei pártzottság titkára előterjesztésében vitatta meg az ifjúság társadalmi helyzetéről, a párt ezzel kapcsolatos megyei feladatairól szóló jelentést. A napirend vitájában felszólaltak: László Béla, Hajdú Sándor, Soltészné Pádár Ilona, Hegymegi István, Gőcze István, Gyúró Imre, Gubik János, Vincze Jánosné, Imre László. (E témáról lapunk 4. oldalán részletesen beszámolunk.) Ezt követően Gyuricska Kálmán, a megyei pártbizottság titkára az MSZMP Központi Bizottsága 1985. április 29-i értékelése alapján tájékoztatta a megyei pártbizottság tagjait a népgazdaság, ezen belül megyénk gazdaságának helyzetéről, az idei első négy hónap tapasztalatairól. E napirendnél a megyei pártbizottság megállapította: az idei évnek kiemelkedő jelentősége van a VI. ötéves terv eredményes befejezésében, a következő tervidőszak megalapozásában. Ezért is érdemel megkülönböztetett figyelmet, hogy az esztendő első négy hónapja során mind az iparban, mind a mezőgazdaságban kedvezőtlen jelenségek tapasztalhatók. Ezt mutatja többek között, hogy a termelés hatékonysága kisebb mértékben emelkedett a tervezettnél, hogy a kemény tél okozta károk és az energiakorlátozások következtében jelentős kiesések voltak a termelésben. Szabolcs-Szatmár megyében — annak ellenére, hogy az év első napjaiban még kedvező volt a kép , hasonló a helyzet, mint másutt az országban. Megyénk iparában, építőiparában egyrészt a kapacitások kitöltése, az energiakorlátozás, az anyag- és az alkatrészhiány tovább nehezítette a helyzetet. Itt is gond, hogy az energiafelhasználás meghaladja a termelés növelését. Építőiparunkban a rendkívüli hideg, majd ezt követően a hiányos anyagellátás, vasúti szállítási problémák gátolják a munkát, az elmaradások pótlását. Mindezen túl tapasztalható a szerződéses fegyelem lazulása, a termékek minőségének romlása az építőiparban. A megyei pártbizottság ezek alapján úgy foglalt állást: Szabolcs-Szatmárban is arra van szükség, hogy társadalmi összefogással, jobb munkaszervezéssel, az eszközök átcsoportosításával még nagyobb erőket mozgósítsunk a munka eredményességének javítására, a hiányok pótlására. A pártszervek és a pártalapszervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek összehangolt kezdeményezésével mindenütt a kialakult helyzetnek megfelelően törekedjenek a munkakollektívák az észszerű takarékosságra, a tartalékok feltárására, a munkafegyelem erősítésére, a munka még szakszerűbb megszervezésére. Különösen nagy feladatok várnak mezőgazdasági üzemeinkre az ár- és belvízkárok enyhítésében, abban, hogy megfelelően hasznosítsák a ma még belvizes területeket. A megyei pártbizottság meg van győződve róla, hogy megyénk dolgozói megértik a kialakult helyzetet és minden munkahelyen megteszik a szükséges intézkedéseket azért, hogy a kieséseket pótoljuk, s az 1985. évi gazdasági céljainkat teljesítsük. Megnyílt az ünnepi könyvhét Pénteken már kora reggel megkezdődtek a sátorépítési munkák a nyíregyházi Zrínyi Ilona sétálóutcában. Költöztek ki a könyvek a Kossuth téri könyvesboltból. Már a megnyitó előtt, szinte a kirakodás közben jöttek a vásárlók, hogy az új könyvek között válogassanak. Megélénkült a könyvesbolt forgalma is, ami önmagában mutatja, hogy az ünnepi könyvhét hazánkban ma már olyan esemény, ahogy azt szellemi atyja, Supka Géza valamikor 1927-ben elképzelte. A délután 3 órakor kezdődött ünnepi megnyitó , melyen részt vett többek között Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, — beszédében Tóth László, a megyei pártbizottság munkatársa arról szólt: Supka Géza, a Literatúra egykori szerkesztője azzal bocsátotta szárnyra a könyv ünnepének gondolatát, hogy teremtse meg országszerte — a legkisebb faluban éppúgy, mint a városokban — a könyv szeretetét. Két évvelkésőbb — folytatta — Budapesten, a Nemzeti Színház előtt felállították az első könyvsátrakat, s az elsőt követte a többi. A harmincas évek derekától ez az évente visszatérő esemény mindinkább az élő irodalom ünnepe, az élőé és többnyire a haladóé. Ezt a szép hagyományt kell folytatnunk ma is. A megnyitóünnepségen két budapesti íróvendég is részt vett. Kunszabó Ferenc, aki megyénkben, született, Nyírpazonyban és kiváló szociográfiáiról és regényeiről ismert, valamint Zsoldos Péter, a tudományos-fantasztikus irodalom nemzetközileg is elismert nagy magyar művelője. Jelen voltak az ünnepségen a megyei írócsoport tagjai is, akiknek a Tiszta szívvel című sorozatban megjelent kötetei a könyvsátrakban is hallhatók. A több száz fős közönség által figyelemmel kísért ünnepségen Tilless Ágnes előadóművész Kölcsey Parainesiséből olvasott fel részletet és az ifjúsági fúvószenekar, valamint a „nagylemezes” Dongó együttes működött közre. Az érdeklődők száma, a sátrak előtt álló vásárlók sora azt bizonyítja, hogy Supka Géza (akinek szintén könyve jelent meg az ünnepre) hajdani felhívása mára igazi és lelkesítő mozgalommá vált, egyre többen érzik át a könyv, az irodalom jelentőségét. Tudják „országszerte — a legkisebb faluban éppúgy, mint a városokban —, hogy a könyv az emberiség emlékezete és horizontjának kitágítója ... Időben és térben való tájékozódásunk lehetőségeit nyújtja meg szinte korlátlanul. Visszatekinthetünk vele a múltba, távoli világrészekre repíthet el és a jövőt is előrevetíti.” Az ünnepi könyvhét megnyitója Nyíregyházán. * Ut rfiíif,rítií !