Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-29 / 229. szám

2 Könyvpanasz Fizika kellene, az oroszt visszarúzzák Ilyen a mi formánk: az iskolakezdés sosem jár indulatok nélkül. Rosszul összeállított füzetcsomagokról, hiányzó tanszerekről és tankönyvekről, feleslegesen kifizetett tornafelszerelésekről szóltak és szólnak az édesanyák panaszai. Megpróbáltuk hát „felderíteni a frontokat". Először Kozsik Miklóstól, a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat megyei kirendeltségének vezetőjétől kértünk helyzetképet. Megváltozott füzetek — Ez a tanévkezdés úgy zajlott le, hogy nem beszélhetünk semmiféle csúcsforgalomról. Az emberek csak a legszükségesebbeket szerezték be tőlünk. (A cikkíró csendesen elmélázik: rendhagyó lett volna a nyíregyházi Bethlen Gábor utcai írószerben látott, több hétig tartó tumultus?) Hiánycikk a radír, a körző, a vonalzó, ugyanis ezek jelentősebb része a Cseh- és Szlovák Köztársaságból, illetve Kelet- Németországból érkezik. Éves szerződésünk nem teszi lehetővé a szezonra koncentrálást. Lemaradás mutatkozik a középiskolás füzetek szállításában is, pedig azok hazai termékek. A háttérben az áll, hogy szeptembertől a középfokú oktatási intézményekben nagyalakú irkákat kérnek Ilyenek lettek a dolgozatfüzetek is. A gyártók viszont még nem tudták kielégíteni a megváltozott igényeket. Nyettesétől kértünk felvilágosítást. A kínálat minden szempontból megfelelőnek bizonyult. A szülőkkel megeshet, hogy nem olyan színű dresszt, nadrágot vagy tornacipőt szereztek be, mint amilyet a gyerekük iskolája kér. Ilyen esetekben természetesen becseréljük a holmikat. Az iskolák háromféle színű tornaruha közül szoktak előírni egyet. Mi feketéből, kékből és pirosból is elegendőt tartunk. Tornacipőből vagy a fehéret, vagy a kéket követelik meg. Mindkét fajta kapható. Mi hír tankönyvügyben? Ennek megválaszolására Deák Péter, a nyíregyházi Váci Mihály Könyvesbolt vezetője illetékes. (Ő irányítja az általános és középiskolai tankönyvek helyi forgalmazását.) Sokat késtek a tankönyvek . Az elemistáknak a negyedik osztályos környezetismeret könyvre, a hetedikes és nyolcadikos történelem könyvre, és a nyolcadikos technika könyv A és B változatára kellett idáig várni. A gimnazisták ének-zene könyvei sem készültek el időre. Ezek ugyanis teljesen újak minden évfolyamon. Harmadikban pedig fizika könyv sincs. E legutóbbi kivételével minden hiánycikk megérkezett a napokban. Hamarosan ki is szállítjuk valamennyit. Egyébként mi egész évben árulunk tankönyveket. Most az iskolák által visszaküldött áru egy részét továbbküldjük a nagykereskedelmi raktárba, de a fennmaradó hányadból válogathatnak a hibás könyveiket cserélő és a feledékeny nebulók. Gyüre Ágnes Becserélik a sportfelszerelést A sportfelszerelés-készletről és a kereslet nagyságáról Glovács Ilonától, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat sport, hangszer, és munkaruházati boltjának vezetője Kelet-Magyarország Két éve még rá gondoltak a pedagógusok, ha bízni szerettek volna abban, hogy a magyar oktatási rendszer nem térhet ki a megújulás elől. Két éve még az egész országhangos volt a nevétől, mert a tiszta logikával, árnyalt megfogalmazásban közvetítette azok érdekeit, akiknek a számára az óvoda, az iskola nem puszta munkahely volt csupán, hanem a személyiségformálás klasszikus műhelye. Most is az egész ország hangos Beke Kata nevétől. De ebből már hiányzik a hit, a bizakodás. Inkább fáradt lemondás úszik a neve után. ő sem jobb a többinél. Bársonyszéket kapott, és azonnal megváltozott a véleménye. Lám, lám mit tesz, ha megváltoznak a szerepek? Beke Kata vérig sértette a magyar pedagógusokat. Azt mondta, ha elégedetlenek a helyzetükkel, akkor vállaljanak takarítást! Az egyetemi hallgatók meg félműveitek, ide vezetett a kontraszelekció! Felműveltek, mert félművelt pedagógusok tanították őket. Mentegetőzik. Beke Kata a rádióban, hogy nem egészen úgy gondolta, ahogy mondta. De már minden hiába! A könnyelműen megfogalmazott mondatok beivódtak az agyakba, és egy pillanat alatt elpusztították azt a hitet, amelyet az ellenzéki Beke Kata szerzett. Igaz, most már a kormányzópárt politikai államtitkára. A fehér kenyér nyomában Egyik olvasónk jelezte, hogy a 14,80-as fehér kenyér hiánycikknek számít manapság, pedig ez a legolcsóbb. Miért van ez? Várható-e változás? Erről kérdeztük Ribóczki Istvánt, a nyíregyházi 2. számú kenyérgyár vezetőjét, aki az okok hátteréről is beszélt. Elmondta, hogy naponta 320—350 mázsa kenyérre van igény, de számukra nem közömbös: a fajták közötti arány hogyan alakul. Annál inkább, mivel egyedül a fehér kenyér ára nem változott az áremeléskor. Pedig furcsának tartja azt, hogy amikor egy kiló Liszt ára 17 forint körül van, ennek a kenyérnek a kilója „csak" 14,80, így 5 forint veszteség keletkezik minden darabon. Nem vállalhatják fel, hogy emiatt a gyár veszteséges legyen, hiszen dolgozóiknak bért kell fizetni, ezért nem mindegy, hogy az arányok hogyan alakulnak. Korábban az össztermelésnek körülbelül 40 százalékát tette ki ez a fajta, most 60 százalékra lenne igény. Ezt két ok miatt nem elégíthetik ki. Egyrészt kétkilósból — ahogy a kereskedelem igényli — csak 60 mázsát tudnak előállítani, ez a termelési oldal. Másrészt az említett gazdasági okok miat nem tehetik meg. Nem vitatja, hogy van igény rá, de a 45 százalékos arány fölé nem kerülhetnek. Példaként a maszek pékeket hozta fel, akik ezt a fajtát nem sütik. Bár átérzik a kis keresetűek gondját, s tisztességtelen haszonhoz sem akarnak jutni, meg van kötve a kezük. Ám a minimális nyereségről nem mondhatnak le. Mi lehet a megoldás? Nem könnyű kérdés. Enyhíthet a gondon a fogyasztói igények változása, esetleg az, hogy az állam vállalja fel a kenyérfajta előállítási veszteségének dotálását. Bár félő, hogy mint általában, ennek az ügynek is mi, állampolgárok iszszuk meg a levét... K. D. Vizsgarendezés A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház soron következő darabját — amelyet augusztusban kezdtek el próbálni — egy temperamentumos fiatalember Vas Zoltán Iván végzős főiskolai hallgató rendez. A Miss Amerika című operett színpadra vitele a diplomamunkája lesz. (Elek Emil felvételei) 1990. szv.o .iber 29. Csorna József festőművész képeiből látható kiállítás a rakamazi nagyközségi könyvtárban október 17-ig. (Sulier Mária felvétele) Pákozd példája Órát vesz? — nyúlt a zsebébe, majd kiderítetlen rendeltetésű mütyüröket kínál hozzá. Húsz éve még karórát árult a szovjet katona, ma a fegyverétől szabadulna. Jólértesültek szerint a KGST-piacokon akár tankot is vehetne az érdeklődő. Mára összecsomagolják a felszerelést, kiköltöznek a lakásokból, vonalra ültetik a családtagjaikat és elköszönnek az ideiglenesen itt állomásozó szovjet déli hadseregcsoport tisztei, katonái. Ma már nem titkoljuk, hogy egy idegen hatalom elő- vagy utódvédjeiként őrködtek a szocializmus felett. Közös védelmi rendszerbe tartozó magyar társaiktól természetszerűleg az internacionalizmus mindenek felett való voltát követelték meg. Ám Kelet- Európát megrázkódtató forradalmi hullám szükségtelenné tette jelenlétüket a szövetségesnek mondott, ám sakkban tartott országokban, így érthető, hogy a nemzeti honvédség nem jöhetett létre eddig. A demokratikus társadalom építése viszont feltételezi, hogy eszmeiségében nemzeti vonásokat felmutató, létszámában csekélyebb, hagyományaiban a jeles történelmi elődök példáját követő fegyveres erő szülessen. Szükségleteink és anyagi lehetőségeink szabják meg a mértéket, milyen honvédségre bízzuk szuverenitásunk védelmét. Ma már nem titok, hány fiatalt soroznak be, hiszen azt tartjuk fontosnak: minél rövidebb időt töltsenek távol a családjuktól, a munkájuktól a kiskatonák. Megnyirbálják a tárca túlbürokratizált szervezetét. Annyi tisztet foglalkoztatnak, amenyit hatékonyan lehet és szükséges. Mind nagyobb arányban találunk orvosokat, közgazdászokat, jogászokat, mérnököket a felsőfokú katonai végzettséggel rendelkezők mellett a honvédségben. Az a törekvés, hogy a szakértelem, a hozzáférés kapjon elsőbbséget a honvédelmi kérdések megoldásában. A pákozdi győzelem emlékére ma is üdvözöljük a fegyveres erők és testületek hivatásos tagjait és polgári alkalmazottait, valamint mindenkit, akit ebből az alkalomból elismerésben részesítettek. Szolgálatuk jellege átalakulóban, a Magyar Köztársaság igényeihez igazodik. Tóth Kornélia Még egyszer a tiszavasvári robbanásról Kik kavarták meg a szert? A robbanás félelmetes volt. Nemcsak hangja és lángja miatt, hanem mert olyan anyagok gőze szállt a levegőbe, amely félelemmel töltött el sok ezer embert. Ehhez képest akár jelentéktelennek is ítélhető, hogy 11 millió forintos kár keletkezett. Az eset 1989. szeptember 20-án történt. Következményeként két embert — idős Steiner Károly hatelemis betanított munkást és Maczkó Zoltán nyolc osztályt végzett betanított munkást — elengedtek. Egy évvel az eset után ismét napirendre került az ügy, mert a Legfelsőbb Bíróság elnökének óvására mindkét vádlottat visszahelyezték. Idézzük fel az egy évvel ezelőtt történteket. 1989. szeptember 10-én a Tiszavasvári Alkaloida területére érkezett a Szovjetunióban feladott tartálykocsi Azon cirill betűkkel szerepelt tartalma, a „foszforoxiklorid". A tartálykocsit mérlegelés után — a vasúti pihenőbe vontatva — leállították. 1989. szeptember 17-én szintén cirill betűkkel érkezett egy tartálykocsi dimetilszulfát felirattal, a fuvarlevélen magyarul is ezt tüntették fel, a minőségi bizonyítvány viszont „dimetilfoszfitot” tartalmazott. A tartálypark művezetője ez alapján vezette rá a beérkező okmányokra is a dimetilszulfát megjelölését. Miután az anyag így ismeretlenné vált, azonosítás céljából analitikai vizsgálatot kért. A MEO telefonon közölte, hogy a minta dimetilfoszfittal azonos, ezért a beérkeztető füzetben az anyag nevét átjavította, a mérlegfüzetben azonban nem. 1989 szeptember 20-án reggel a tartálypark csoportvezetője ellenőrizte a beérkeztető füzetet és tapasztalta a javítást. Az anyagkeveredést megakadályozása végett a javított feliratot leragasztotta és a ragasztásra ráírta, hogy „dimetilfoszfit". A mérlegelési füzet adatát ő sem javította át. Kilenc óra után lefejtésre állították be a dimetilszulfát feliratú, de dimetilfoszfitot tartalmazó tartálykocsit. Maczkó Zoltán a mérlegfüzettel ellenőrizte a tartálykocsit és miután az anyag neve nem egyezett, visszaküldte és kérte a másikat. Molnár Károly tolatásvezető bár meggyőződött arról, hogy a dimetilszulfátos kocsiban dimetilfoszfit van, erről nem tájékoztatta Maczkó Zoltánt, hanem felhozta lefejtésre a foszforoxikloridot tartalmazó tartálykocsit. Még a délelőtt folyamán lefejtették az NSZK-ból érkezett sósavat, majd Steiger Károly egyedül a szovjet tartály lefejtéséhez látott. Amikor a lúgos tartály kármentőjében észlelte a dimetilfoszfitos tartályból a gáz kitörését, riasztotta a tűzoltókat, de a robbanást nem lehetett megakadályozni. A tényállásból egyértelműen megállapítható, hogy a bekövetkezett robbanást a dimetilfoszfit és a foszforoxiklorid keveredése okozta. A Legfelsőbb Bíróság megállapította: a tartálypark kezelőitől, a betanított munkásoktól, akiknek az a feladatuk, hogy a kapott utasításnak megfelelően a különféle vegyi anyagokat lefejtsék, nem várható el a lefejtésre beállított tartályban lévő anyag azonosítása. A hibás, nemtörődöm, hanyag és megfelelő szabályozás hiányában előállt, súlyos anyagi károsodást is előidéző robbanás bekövetkezéséért nem a két betanított munkás volt a felelős. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, Steiger Károlyt, állásába visszahelyezni rendelte. Maczkó Zoltán esetében a fegyelmi elbocsátást kimondó határozatot megváltoztatta 6 hónapi 500 forint bércsökkentésre ítélte. Azt most már tudjuk, hogy kik az ártatlanok. De kik a bűnösök ? (K.l.)