Kelet-Magyarország, 1993. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-16 / 39. szám
1993. február 16., kedd HAZAI HOLMI Gyógyszergyártó labor a nyírségi homokon Drága a rezsi, a vegyszer, az új üzem talán olcsóbb lesz Tóth Kornélia Nyíregyháza (KN) . A világszínvonalat emlegették az utóbbi évtizedek hazai sikerágazatában, a gyógyszeriparban. Termékeinkről úgy tudta a közvélemény, hogy jók, keresettek, korszerűek. Aztán több készítményről kiderült, hogy kullog az élvonal után, már nem is használják. A politikai rendszerváltozást követő gazdasági átrendeződés a gyógyszeripart sem kerülte el. Az alapanyag feldolgozásától a fogyasztóig hosszú láncolaton jut el a gyógyító termék. Fontos láncszem a sorban a gyógyszertári központ, amely az utóbbi években szinte kizárólag a vagyonátadás huzavonája miatt került az érdeklődés homlokterébe. Magánpatikusok is rendelhetnek Annál üdítőbb színfoltnak lehettek tanúi azok a szakmabeliek , patikusok, a Népjóléti Minisztérium, az Országos Gyógyszerészeti Intézet, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a kórházak vezetői — akik eljöttek a napokban a megyei gyógyszertári központ új laborjának az átadására. Amint az lenni szokott, a meghívott vendégeket kalauzolták a gyógyszertári központ vezetői, Kovács Bertalan igazgató, Buscher László laborvezető a szemre is igen tetszetős gyógyszergyártó központban. Az 1080 négyzetméternyi labor 78 helyiséget jelent és a csúcstechnológia előírásai alapján történt a beruházás minden mozzanata. Manapság 120 millió forintos vállalati beruházásról ritkán adhatunk hírt, ezért is öröm ez az esemény. No és azért, hogy a megye gyógyszerellátása lényegesen javulhat a működésüktől. Ugyanis a magánpatikusok is rendelhetnek tőlük, szépen összeállított csomagban adják át a kért termékeket. Az pedig már az asszisztenseknek jelent külön örömet, hogy sok szakmabeli irigyli most őket a szupermodern munkakörülményekért. Nem mindegy, hogy valaki a szakmáját eldugott sufniban vagy a legmodernebb munkafeltételek közepette gyakorolhatja. Ez bizonyára jótékonyan érezteti hatását az eredményekben és a dolgozók hangulatában, ami újabb szakmai sikerek forrása. Akár kábítószert is vizsgálnak Az analitikai laborban Gergely Ágnes laborvezető avat be a Shimadzu japán számítógép által vezérelt folyamatokba. Tőle hallottuk: a napi kívánalmaknak is megbízhatóan tehetnek eleget a csúcstechnológia révén. Például bármilyen kis mennyiségű mintából megállapíthatják, hogy milyen kábítószert és milyen arányban tartalmaz hatóanyagokat. Ugyanezt deríthetik ki a permetszermaradékról, a gyógynövényekről. Vizsgálhatnak gyanúra okot adó élelmiszert, toxikus anyagokat is. Mindezeket a vizsgálatokat külső megrendelők igényei alapján is elvégzik. Rákényszerülnek a jövedelmet adó tevékenység kiszélesítésére, mert a rezsi és a vegyszerek igen drágák, s akkor működhetnek az alapszakmában nyugodtan, ha az anyagiakat is megtermelik mellette. A gyógyszer-előállítást is veszélyesnek gondolja a közvélemény. Bizonyára nem véletlen, hogy a labor közelében lévő egyik ház gazdája pereli a megyeszékhely önkormányzatát az építési engedély kiadásáért, mert fél az esetleges robbanástól, vagy vegyianyag-szennyeződéstől. Eddig nem sikerült nyernie. A perről az igazgató fontosnak tartotta elmondani: akkor vétettek a beruházás elindítói, amikor nem tájékoztatták a környéken élőket, hogy milyen elgondolás, milyen technológia alapján mit építenek itt. Bár mióta Kovács Bertalan vezeti a gyógyszertári központot, igyekszik a legszélesebb közvéleményt is hitelesen tájékoztatni a falakon belül folyó tevékenységről. Nemzetközi elismertetés Ezt pedig az jellemzi a legpontosabban, hogy versenyt futnak az idővel a legtökéletesebb minőségért. Feltett szándéka a gyógyszertári központnak, hogy az itt gyártott termékek nemzetközi elismertetését, akkreditálását is kezdeményezik a szakmai fórumokon. Még az idegennek is imponálnak a biztonságot sugalló szigorú szabályok: kettős zsilipen át lehet bejutni a laborba, minden helyiséghez önálló vizesblokk tartozik, a keresztszennyeződések megakadályozására sajátos módszert alkalmaznak. S ami a jövőbeli terveiket illeti: olcsóbban szeretnének előállítani a gyógyászatban, intézetekben és otthon használatos szereket, hogy az alacsonyabb beszerzési ár és a kiváló minőség miatt hozzájuk forduljanak a partnerek. Vizsgálat az analitikai laborban Balázs Attila felvétele Angol nyelv az ének órán Pedagógus Ausztráliából a nyíregyházi diákok között Nyíregyháza (KMM. Magyar László) — Míg számunkra megszokott, a mindennapi életünk szerves része Kodály Zoltán munkássága, zenei nevelési módszere, addig a távoli földrészek pedagógusainak feltárandó kincstárat jelent nagy zeneszerzőnk neve. Nagyon sokan még hazánkba is elutaznak, hogy minél jobban megismerkedjenek munkáival. Közéjük tartozik Ian Harrison is, aki Ausztráliában él. A napokban a Kodály Zoltán Általános Iskola vendégeként látogatott Nyíregyházára Ian Harrison professzor, aki hazájában a Kodály Zenei Nevelési Társaság elnöke, valamint az Ausztrál Zenetanárok Tanácsának vezetőségi tagja. — Szabó Dénes karnaggyal és a Cantemus kórussal még 1988-ban találkoztam Ausztráliában egy fesztiválon — meséli Ian Harrison. — Az iskolám diákjai látták vendégül a Cantemust, s természetesen mi szerveztük a melbourne-i programot is. Nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek között is meleg barátság alakult ki, így amikor csak tehetem, eljövök Nyíregyházára. Harmadik alkalommal vagyok most itt. □ Milyennek látja a két ország zenei nevelését? — Nem udvariasságból mondom, a magyar nevelést a legjobbnak tartom, ez már szinte a „csúcsok csúcsa”. Ausztráliában nincsenek jól képzett tanárok, a kormány és az állam nem hisz a zenei nevelés fontosságában. Ugyanakkor vannak jó hangszeres tanítási programjaink. Van azért néhány iskola, amely kiemelkedő zenei eredményt tud felmutatni, de nem olyan jók, mint a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola. □ Hogyan került kapcsolatba a Kodály-módszerrel? — Az egyetemi éveimben találkoztam Kodály cikkeivel és egynemű karra írt műveivel. Ezek a művek nagyon jók. Később, amikor az Ausztrál Fiúkórust vezettem, Japánban több darabot is bemutattunk: Vejnemöjnen muzsikája, László király, Angyalok és pásztorok, Cigány-sirató. 1977-ben Kodály Nyári Iskolát szerveztek Melbourne-ben, azon is részt vettem, mert min dent meg akartam tudni Ko dályról. Az ott tanító szakemberek — Szabó Helga, Kokas Klára, Nemes Klára —, beszéltek rá arra, hogy menjek Kecskemétre tanulni. A következő évben a feleségemmel s 4 fiatal gyermekemmel — a 7, 5, 2 évessel és a 8 hónapossal —, eljöttünk Magyarországra, s itt töltöttünk egy évet. □ A mostani látogatása során az énekórákon egy ausztrál népdalra tanította a diákokat... — Úgy gondoltam, ha már itt vagyok, megtanítok nekik egy dalt. Nagyon fogékonyak a zene iránt ezek a fiatalok. Ian Harrison zongorán kíséri a diákok énekét Szekeres Tibor felvétele Kelet-Magyarország Százhangú zenekar... Kovács Éva Timber legyen a talpán, és aki a mai gazdasági viszonyok között kiigazodik, aki ha nem is mindig, de többnyire tudja, mikor mi a helyes. Ezen töprengek azóta, mióta az úgynevezett privatizációs hiteljegy bevezetéséről olvastam egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat. Az egyik fél azt állította, no végre, ez az, amitől a jelen helyzetben előbbrelépést remélhetünk, s próbálta velem, újságolvasóval elhitetni azt is, hogy a módszer segítségével szinte egyetlen fillér nélkül tulajdonossá lehetek. Mire a dolgok ilyetén alakulásán épp örvendezni kezdtem volna, jött egy másik újság, egy másik nyilatkozó, aki az eddigieknek a fordítottjáról, mondhatni, szöges ellentétéről győzködte a kedves olvasót. Számokkal és adatokkal megtűzdelve azt próbálta bebizonyítani, szamárság az egész, nem volt józan, aki kitalálta. Hogyan is lehetett volna — hangzik az érvelés — hiszen a módszer „mindössze” arra jó, hogy ingyen és bérmentve elkótyavetyélje, kiárusítsa az országot, a magyar üzemeket és vállalatokat.. Idáig jutottam az ismeretszerzésben, s rövid töprengés után feladtam. Úgy döntöttem, nem való ez nekem, különben is, törje a fejét a problémán az, akit inkább jól, mint rosszul, megfizetnek érte. Túl voltam már a dolgon, amikor a televízióban Makovecz Imre véleményét hallottam. Egy épülőfélben lévő budapesti házzal kapcsolatos riportban azt mondta: bármily szép is az épület, veszélyben a befejezés, mert a ház építtetői, különféle nyugati bankok és cégek nem pénzelik az ügyet tovább, kivonulnak a „bizonytalan, szétesni készülő piacról”. Makovecz szerint nincs ebben semmi különös, a nyugati tőke csak azt teszi, amit minden normális tőke tenni szokott. Odamegy, ahol stabil gazdasági hátteret talál, ahol azt kapja az építkezés befejezése idején is, amit neki annak elkezdésekor ígértek, s addig marad, amíg pénzét biztonságban tudhatja, amíg egyértelmű viszonyok tapasztalhatók. Bármily szomorú is, úgy látszik, Magyarország ma nem ez a hely, nálunk most minden jószándék ellenére valami egészen más történik. Érthető hát, hogy az alighogy megjött, igen áhított, „normálisan" működő tőke máris búcsúzik. Nekünk, magyaroknak ismét csak a tanulság marad: ha egy bandában zenélünk, a közös cél érdekében a sokféle, százhangú cincogás helyett hasznosabb lenne egy nótát játszani. Ha lehet, még addig, amíg a közönség lassan, de határozott, biztos lépésekkel el nem hagyja a termet... Módosult a bérleti díj Záhony (KM) . Az első félévi üléstervet is megvitatta a napokban a záhonyi képviselő-testület, s végül döntött arról, hogy mely témákat akarja majd megtárgyalni. A képviselők többek között foglalkoznak majd az 1993. évi költségvetéssel, a piactartást szabályozó rendelettel, a lakásértékesítési rendelettel, vizsgálják majd a távhőszolgáltatás, az oktatás, a költségvetési üzem helyzetét, az idegenforgalom alakulását és feltételrendszerét, elemzik a tűzoltó-parancsnokság munkáját és a háziorvosi szolgálat tapasztalatait. A testület módosította a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját is. Eddig ugyanis havonta négyzetméterenként 3 ezer forint volt a bérleti díj, azonban ez túl magasnak bizonyult. A képviselők úgy döntöttek, hogy az új bérleti díj ezer forint legyen. Az uszoda üzemeltetési szerződése is szerepelt a napirendben, azonban ezt végül elvetették, egy későbbi időpontban vitatják majd meg. Ennek oka az volt, hogy csak a SZAVICSAV üzemeltetése szerepelt az előterjesztésben, a testület azonban több üzemeltetési javaslattal szeretne foglalkozni. Éneklő Magyarország Fehérgyarmat (ÉMMML) — A Fehérgyarmati Városi Vegyeskar támogatása érdekében hozta létre az „Éneklő Magyarország” Alapítványt négy éve a helyi Móricz Zsigmond Művelődési Központ. Az alapítvány 50 ezer forint alaptőkével indult, mozgótőkeként pedig az Áfész, illetve a város vállalatai nyújtottak támogatást a működtetéshez, a szerepeltetéshez, az utaztatáshoz. Mint Márton István, a kuratórium titkára, a művelődési központ igazgatója elmondta: a városi vegyeskar az alapítvány segítségével szerepelt három éve Franciaországban és Belgiumban, tavaly pedig Olaszországban. Az idén Görögország a cél. A vegyeskart 20 éve alapították az 1. Sz. Ének-Zene Általános Iskola pedagógusai, később azonban bővült a kör, s ma már különböző foglalkozású tagokat fog össze az éneklés szeretete. Az elmúlt években vezette az énekkart Baji László, Tárcai Zoltán, Szárazné Szabó Marianna, jelenleg pedig Iványi Tamás a 45 fős kórus karnagya. Március 6-án a művelődési központ és a vegyeskar szórakoztató műsort rendez, amelynek a bevétele az alapítványt gazdagítja. Az est során közreműködnek versenytáncosok, a debreceni színház művészei, s természetesen az énekkar is koncertet ad. A művészi programok után kezdődhet a tánc, a zenét a művelődési központ zenekara, a Horoscope együttes biztosítja.