Kelet-Magyarország, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-23 / 171. szám
A szerelem arcai Budapest (MTI) — Andrew-Lloyd Webber: Aspects of Love című darabjának magyarországi bemutatóját július végén tartják a Madách Kamara Színházban. A szerelem arcai immáron a harmadik Webber musical, amelyet Szirtes Tamás rendezésében ismerhet meg a hazai közönség. Az újságírók hétfőn szem- és fültanúi lehettek a próba egy részének a nagy Madách Erzsébet körúti házi színpadán. A darab London, New York, Toronto és Sidney után érkezett Budapestre. A szinte operaénekesi tudást követelő szereplők névsora meghallgatást követően alakult ki. A rendkívüli művészi igénybevétel tette indokolttá azt is, hogy a félszáz előadást párhuzamos szereposztásban játsszák folyamatosan szeptember végéig-Rose szerepét Székelyhidi Hajnalka — Igó Éva, George-ot Harsányi Frigyes — Póka Balázs énekli-játssza. Alexet Budi Tibor főiskolai hallgató, illetőleg Homonnay Zsolt alakítja. Giuliettaként Varga Klári, illetőleg Xantus Barbara lép színpadra. Jennyként Bíró Eszter, valamint Tunyogi Bernadett mutatkozik be. Marcelt felváltva formálja meg Kautzky Armand és Bognár Zsolt. A szerelemben, és ennek következtében bonyodalmakban egyaránt bővelkedő — Franciarországban és Itáliában játszódó — történet színpadképeinek tervezője Vayer Tamás. A kétrészes musical jelmezeit Felkai Anikó készítette. A Szerelem arcai budapesti életre hívóinak reményei szerint Sir Andrew- Lloyd Webbert is személyesen köszönthetik a július 26-i magyarországi premieren a Madách Kamara Színházban. A hó és a csirke Mizser Lajos Nyíregyháza — A szélhámosságra hajlamos személyt szoktuk hóhányónak nevezni. Ám felvetődik a kérdés: miért éppen a szegény téli idénymunkásokat bélyegezzük meg, vagy miért éppen rájuk kenjük? Igaz, maga a szó összetettnek látszik. A látszat azonban, mint nagyon sokszor, itt is csal. Ez a szó csak 1946-tól adatolható, tehát egy fél évszázados múltja van. Feltehetően ismerhették — legalábbis bűnöző körökben — előbbről is. Abban mindenki egyetért, hogy az argóból vált köznyelvi szóvá. Két megfejtési kísérletről tudunk. Az egyik szerint a cigány hohano (hazudós, csaló, szélhámos) szó népetimológiás átvétele. Ezt megkönnyítette, hogy volt hasonló hangalakú magyar szó. A másik nézet szerint német eredetű, mégpedig úgynevezett tükörszó. A német argóban a Schneeschaufler a fehérneműtolvajok megnevezése. Ha azonban szó szerint fordítjuk, akkor ez a jelentése: hólapátoló. Igen valószínű, hogy párhuzamos átvételről van szó, azaz mindkét nyelv szerepet játszott. A csirkefogó egy évszázaddal korábbi, s abban is eltér az előzőtől, hogy ez valóban összetett szó. Legfeljebb az nem világos, hogy a háziszárnyasok közül miért éppen a csirkét választották ki, bár van egy csibész szavunk is. Itt már német segítség játszott szerepet. Tudniillik a Handelfanger (csirkefogó) kifejezést fordítottuk le magyarra. Az István... ...a király című produkcióval július 27-én megkezdődik a Mandala Nyár ’96 című rendezvénysorozat a nyíregyházi Szabadtéri Színpadon. A Mandala Dalszínház előadása szombaton és vasárnap is látható. A Bodrog... ...és környéke címmel jelent meg Boros László kandidátus, főiskolai tanár tudományos ismeretterjesztő könyve, amely elsősorban a földrajztanároknak és a Bodrogköz tájait járó turistáknak nyújt igen sok információt. (KM) A Nyírbátori... ...Zenei Napok rendezvénysorozatában szerdán Vaján, a Vay Ádám Múzeumban hangzik fel koncert 19.30- kor. Fellép a Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor művésztanárainak kamaraegyüttese. (KM) Kállai Ferenc mondja Politikamentesítő Ha a hírek felizgatnak, kinézek a zöldbe és megnyugszom. Kiskegyed, 1993. december 7. Harcos szolgák A színház mindig kicsit ellenzéki, bár benne a színész szervilis. Kurír, 1994. augusztus 28. Választások után Azt szeretném, ha az MDF és a többiek most megmutatnák, milyen ellenzéket szerettek volna négy évvel ezelőtt. Kurír, 1994. augusztus Hajrá Nézze, én pontosan tudom, hogy ez az ország MTKFradi meccsből áll. 168 Óra, 1994. december Botrányosdi A magánéletemben nem vagyok elég zajos, ezért soha nem lesz zseni. MTV, 1995. november 19. KULTÚRA 770. JUHLO Z.J., KCUU Világvégvári várjáték — várban Görgey Gábor: Fejek Ferdinándnak című darabjának bemutatója Kisvárdán Minya Károly Kisvárda — Mint minden évben, az idén nyáron is bemutatja előadását a határon túli színészekből válogatott társulat a Magyar Televízió és a kisvárdai Várszínház közös produkciójaként. Az elmúlt évben az 1848 utáni időszak délibáb Magyarországát láthattuk, Békés Pál New Buda darabját. Az idén augusztus 2-3-4-én is történelmi kor elevenedik meg, a törökvilág Görgey Gábor Fejek Ferdinándnak című komédiájában. Az előadás dramaturgját s egyben rendezőjét, Bodolay Gézát darabválasztásról kérdeztem. — Úgy tűnik Kisvárdán a kortárs magyar szerző műve előnyben van, s ez örvendetes. Hogyan esett erre a darabra a választás? — Megkérdezték, hogy volna-e kedvem ezt megrendezni. S mivel valamikor tizenegynéhány éve, amikor kezdtem a pályámat, éppen ment ez Szegeden, elég jól ismertem. Kíváncsi voltam, vajon tudok-e belőle valami egészen mást kihozni, mint ami akkor volt, s néhányszori elolvasás után úgy tűnt, hogy igen... A darab egészen más arcát mutathatja most, mint akkor, de úgy hiszem, ez természetes minden opusnál. Ilyen értelemben nem is feltétlen kortárs darab, hiszen 1974-ben fejezte be Görgey Gábor. Nagyon érdekes kihívás, hogy vajon egy huszonegynéhány éves darab, ami akkor nyilván tökéletesen párhuzamban volt azzal a történelmi-politikai helyzettel, amelyiket a nézők és a szerző egyként éltek meg, ma meg tud-e úgy szólalni, hogy ezek a kis hétköznapi aktualitások ne zavarjanak bennünket. Úgy tűnik, hogy erre van esélyünk. CJÉrdekes, hogy nemrég pályázatot írtak ki az Egri csillagok folytatására. Egy kissé tekinthető ez is annak, csak éppen a fonákjáról. — Erre őszintén szólva nem is gondoltam, bár kétségtelen Dobó Katicát megemlítik a darabban. Számunkra ez a történet nem is annyira a törökökről szól, sokkal inkább a világvégvárról. — Ez egy végvári történet, ide nem jönnek a törökök, és ezért elégedetlenek a zsoldosok, a katonák, nem történik semmi. Nyilvánvaló, hogy az 56 utáni Kádár-korszak egyfajta látlelete volt ez a darab annak idején. Ma viszont sikerült ezt a világvéget eléggé kozmikussá tenni, s különösen így, hogy a szomszédban valóban lövöldöznek, amiről a darabban csak szó van, hogy oda bezzeg nem mennek a törökök. Mindezekkel együtt úgy gondolom, hogy ez a darab ma is fel tudja mutatni a világnak azt a fajta abszurd idiotizmusát, amit ha akarom, nagyon mulatságos is lehet. Az északkelet-magyarországi színházkedvelők Nyíregyházán láthattak egy viszonylag hagyományos Sári bírót az ön rendezésében, a Tangót és a kisvárdai fesztiválon a kassaiak előadásában egy fricskaoperettet, a Mágnás Miskát. A díszletből és a kellékekből ítélve ez sem lesz egy szokványos előadás. — Mi az hogy szokványos? Én eleve a fogalmat tagadom, mert melyik hagyomány? A dédapáink voltak az első avantgárdok, Duchamp pontosan a dédapám lehetne, egyáltalán az összes izmus egy rendkívül régi dolog. Úgy gondolom, nem valamiféle stílusoknak vagy elvárásoknak kell egy-egy előadásnak megfelelnie, hanem azt kell nekünk itt megtalálnunk ez alatt a pár hét alatt, hogy mi módon tud adott történetet úgy szólaltatni, hogy érdekes legyen. Ez az egyetlen cél és vágy. Itt Mira János díszlettervezőnek egy elég érdekes játszóteret sikerült létrehoznia, ahol az elmúlt évek, évtizedek számos rekvizituma van összehalmozva. — Miben más itt rendezni, azaz nyáron, szabad téren, határon túli színészeket? — Nagyon sok mindenben. Rendkívül ki vagyunk szolgáltatva az időjárásnak. Ha túl meleg van az se jó, ha ömlik az eső, az még rosszabb. Egy fokkal nehezebb, másrészt nagyobb lehetőségeket ad egy ilyen egészen őrült nagy tér. Egy kőszínházban nem lehetne egy ekkora tornyot felépíteni, téglából valódi falat. De nem is erről érdemes beszélni, sokkal inkább arról, hogy mekkora öröm az, hogy Kolozsvártól Újvidékig, Marosvásárhelytől Temesvárig, Kassától Komáromig vannak itt színészek, akik nemhogy nem rosszabbak, mint a honiak, hanem abszolút megállnák a helyüket bármelyik úgynevezett magyarországi színházban, és az a lelkesedés, ami bennük még vagy már megvan, nagyon komoly örömmé teszi ezt a munkát. A televízió is bemutatta a New Buda című produkciót, amelyet tavaly játszottak Kisvárdán Amatőr felvétel A csarodai toronyszoba rejtelmei Koroknay Gyula Csaroda — A régi levelezőlapok megszólalnak a falu keleti szélén, kissé távolabb az úttól áll egy teljesen jellegtelen épület. Egy iskola. Ha valaki elmegy előtte, nem hagy nyomot az emlékezetében. Nem ismeri a megyei műemléki topográfia sem. A századforduló táján pedig mint nevezetes épületet több kőnyomatos levelezőlap propagálta „Bay Ilona laka” felirattal. Történetesen Bay Ilona festményei után járva kerültem Csarodára Darvas Ivánhoz, akinek családi relikviái közül előkerült az említett levelezőlapokból egy, amely 1922-ből származik. Az évszám azért is feltűnő, mert a nagyasszony ekkor már kilenc éve elhunyt, az emléke azonban még élt. A levelezőlapon előtérben a park, középen egy kerek virágágyban alapzaton egy női mellszobor. Magát az udvarházat szemből látjuk, beüvegezett tornác 3-3 íve közt a középső bejáratot alacsony és lőréses torony alkotja. Ez nagyon elgondolkodtató. Éspedig azért, mert felidézi az egykori vásárosnaményi Lónyay-várkastély bejárati tornyát, melynek másik ismert analógiája a gyulai vár egyetlen bejárati tornya. Az esetleges középkori eredettel kapcsolatosan nyugtalanító az a körülmény is, hogy a település szélén fekszik. Milescalopier, Medici Katalinnak Báthory Istvánhoz küldött követe hazatérőben átutazott megyénk keleti részén, megállapította, hogy a nemesek udvarházai éppúgy, mint náluk odahaza Franciaországban, a falvak szélén állnak. Mindehhez járul még Mező Andrásnak az a nyírbogdányi adata, hogy Bogdányi János ecsedi kapitány végrendeletben említés történik egy bizonyos „felház”-ról. Ennek lenne Csarodán a toronyszoba az egyetlen dokumentálható esete? Darvas Ivánnak vannak más fényképei is a kúriáról. Egyiken látszik, hogy a tornyos bejárat kiugrása valamikor 1890- ben nem volt olyan erős, mint később, s ugyanakkor a tető szellőző nyílása fölött egy olyasmi kis faépítmény emelkedett, mint a fatornyok fiatornyai. Teljesen egyedi eset! Van fénykép a tornác belsejéről is. A gerenda mennyezete csak befelé támaszkodott fagyámokra, az ívek felé nem. Az építtető ízlésére vall, hogy a belső falakon négy mellszobor helyezkedett el alattuk keretbe foglalt feliratokkal. Közelebbi részletek azonban, sajnos nem kivehetők. Szerkezetileg az épület nagyon sok átalakításon ment át, de kivehető, hogy eredetileg is két traktusosnak épült. Ami azonban a legfontosabb, mint az a Nyírber felméréséből kitűnik, az eredeti falakból kevés, csak egy plusz formájú belső részlet maradt, ez 65 centiméter vastag. A tornác és a torony falvastagsága csak 51 centiméter. Ez pedig egy történelmi épületnek kevés. Ennek ismeretében el is búcsúzhatunk attól az ábrándtól, hogy az épület, bármilyen kellemes megjelenésű is volt, a régebbi századokra menne vissza. Vagyis a torony esetében az a hamisítás történt, mint általában historizmusnak nevezünk. Gondolhatunk Vaja esetére, ahol a történelmi stílusú reneszánsz ablakkereteket cserélik le neogótikus formával. Bay Ilona személye megmagyarázza az átalakítást. A tűnt idők nagyasszonya családfáján megtaláljuk a XVI. sz.-tól a hármas megye minden jelentős történelmi családjának valamelyik tagját. Több, mint ezer hold birtokosaként kivált hasonló helyzetű kortársai közül intelligenciájával, a kultúra sok területén elért sikereivel. Szépíró, történelmi író, festő. Thaly Kálmán barátja, mint ilyen ellensége az osztrák háznak, de nyarait divatos osztrák nyaraló helyeken tölti. Csarodán született 1837. szeptember 24-én, ott is halt meg 1913. május 15-én. Mireile Mathieu ötvenéves Párizs (MTI-Panoráma) — Edith Piaf újra köztünk van — mondogatták meghatódva a rádióhallgatók, amikor a hatvanas években első ízben csendült fel Mireille Mathieu tiszta, szép hangja. A konzervgyári segédmunkásból lett, rajongói által Mimi-nek nevezett, sanzonjaival és dalaival egyik napról a másikra népszerűvé vált művésznő július 22-én, hétfőn tölti be 50. életévét. A törékeny, mindössze 150 centiméter magas Mathieu 1964-ben tűnt fel szülővárosában, Avignonban egy énekversenyen Piaf Jezabel-jével. 1965. november 21-én szenzációszámba menő rajtot vett pályafutása, amikor az orleans-i szűz frizurájával lépett színpadra egy tévéshow-ban. Nem sokkal ezután már ott lehetett őt látni a show-műsorok Mekkájában, a párizsi Olympia színpadán. Az akkor 17 éves énekesnő első nagy sikert elért számának, a Mon Credo-nak lemeze néhány hét alatt egymillió példányban kelt el. Ezt követte a nemzetközi hírnév első amerikai turnéja során 1966- ban a New York-i Waldorf Astoria szállóban együtt lépett fel a francia sanzon nagy öregével, Maurice Chevalier-val. Már legalább 40 millió lemeze kelt el és nemzetközi sztárként ünnepült világszerte, de soha nem szabadult Edith Piaf árnyékától. Ámbár élete és karrierje egészen másképpen alakult, mint Piafé, a nemzetközi közönség számára Mimi lett Párizs új énekesmadara. És hogy miért nem lett gyermeke? Gyermeket szülni az ég ajándéka — nyilatkozta a dpának Mathieu, hozzátéve: nem tudta volna elképzelni, hogy koncertkörúton van, amikor a kicsi először felnevet vagy első lépéseit teszi. Szeretetét ezért unokahúgaira és unokaöccseire árasztja ki. Mireille Mathieu visszavonultan él egyik nővérével Párizs előkelő Neuilly negyedében. Je ne regrette rien (Nem bánok semmit) — válaszol Edith Piaf sanzonjának szavaival a gyakori kérdésre, hogy a magánéletében áldozatokat hozott-e. Valóságos mesét éltem át és a mesének még nincs vége — mondja. Ami pedig a jövőt illeti, a kívánsága az, hogy utolsó leheletéig énekelhessen, amint az Maurice Chevalier-nak megadatott.