Kelet Magyarország, 2020. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

2020-05-14 / 112. szám

KELET 2020. MÁJUS 14., CSÜTÖRTÖK Interjú Bodnár Gáspárral, a Fetivizig igazgatójával Heroikus küzdelmet vívtak az árral Hatalmas pusztítást végzett az évszázad árvize megyénkben. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG: Öt­ven éve sújtotta megyénket a szamosközi árvíz, amely az egész Tisza-völgyet érintő ka­tasztrófa nyitánya volt, s az évszázad árvizeként emlege­tik. A Tisza és mellékfolyóinak rendkívüli árvize pusztított megyénkben ötven évvel ez­előtt. Sokak emlékezetében valószínűleg élénken élnek még az események, akár érin­tett, helyi lakosként, rokon­ként, a védekezésben részt vevőként, a kitelepítetteket befogadóként, a bajbajutot­taknak adományokat felaján­lóként vagy kortársként élte át ezt az embert próbáló idő­szakot. Az addig feljegyzett árvizek közül mind hevesség, mind tartósság, mind pedig a tetőző értékek szempontjából rendkívüli árhullám vonult le akkor a Tiszán és mellékfo­lyóin - bocsátotta előre Bod­nár Gáspár, a Felső-Tisza-vi­­déki Vízügyi Igazgatóság (Fetivizig) igazgatója. Milyen előzményei voltak az árvíznek? Hidrometeorológiai szem­pontból a hosszú őszi száraz­ságot 1969-ben csapadékban gazdag tél, majd tavasz követ­te. A vízgyűjtőkben jelentős hótömeg halmozódott fel, és március első felében kisebb, majd a második felében már tekintélyes hóolvadá­­sos árhullám következett. Közvetlen előzményként újabb csapadékhullám jött május 12-13. között. Akkor egy nap alatt helyenként 150-180 milliméter esett az erdélyi vízgyűjtőn, ez a 2,5 milliárd köbméter víztömeg körülbelül a Balaton víztérfogatának felel meg. Mindezek rendkívüli helyzethez vezettek, hiszen az ismétlődő áradások miatt a telt medrek nem tudtak ki­ürülni, s az árhullámok egyre magasabb kezdeti szintről indultak. Hogyan védekeztek? A minden addigi rekordot megdöntő árhullám egy nap alatt érkezett megyénkbe, így nagyon rövid volt az időelő­nyünk. Az árhullám magas­sága a töltéskorona felett helyenként elérte a félméteres magasságot. A tetőző vízszint a Szamos határszelvényében a korábban mért legnagyobb vízszintet 159 centiméterrel haladta meg. A Szamoson és a Túron folyónként közel 22 ki­lométer hosszan védekeztek, nyúlgátakkal magasították a töltéseket. A felső-tiszai vé­dekezésben 180 kilométeren volt valamilyen beavatkozás, a védekezők csúcslétszá­ma meghaladta a 12 ezret. Szakembereink folyamatosan nagy erőkkel dolgoztak a töltésszakadásoknál, s azokat gyorsan el tudták zárni, majd a vízvisszavezetést is jól meg­oldották. A vízügyes kollégák irányításával példás összefo­gás valósult meg, a katonaság a kezdetektől a lakossággal együtt vett részt az eredmé­­­­nyes mentési munkálatokban. Mekkora károk keletkeztek megyénkben? A Tisza-Szamos-köz helyzetét - a nábrádi és tunyogmatolcsi gátszakadás mellett - döntően a Szamos romániai szakaszán történtek határozták meg, ugyanis a folyó jobb parti gátja több helyen átszakadt, és az országhatáron a víz beömlött a két folyó közébe. A magyar területen a gátsza­kadások következményeként a Tisza-Szamos-közben és a­­ Szamos-Kraszna-közben 437 I négyzetkilométer került víz alá. Az ár elöntött 43 telepü­­­­lést, több mint 35 ezer lakost kellett kimenekíteni, kitele­píteni. A kiömlött 390 millió köbméter vizet megfeszített munkával négy hét alatt sike­rült visszavezetni a folyókba. Az elöntött területen mintegy ötezer lakás - főleg vályogépü­letek - tönkrement, további négyezret pedig helyre kellett állítani. Komoly kár kelet­kezett a középületekben, ipari létesítményekben és az infrastruktúrában is. Jelentős háziállat-állomány pusztult el, s a vadállomány is megszen­vedte azt az időszakot. Mi jellemezte a helyreállítást, az újjáépítést? Elsődlegesen a fedél nélkül maradt családok számára biztosítottak ideiglenes elhe­lyezést és ingyenes étkezést. Elkészült 47 község rende­zési terve, 1970 júniusa és decembere között több mint 7500-an dolgoztak az újjá­építésen - több mint 70 ezer vagon építőanyagot szállítot­tak a helyszínre. Új lendületet kapott a megye közműves vízellátásának fejlesztése. Kiépült 21 településen az ivóvízhálózat, így 30 ezerrel emelkedett az ellátott lakosok száma, Fehérgyarmaton pedig csatornaművet és szennyvíz­­tisztítót építettek. Hogyan hatott mindez tér­ségünkben az árvízvédelmi fejlesztésekre? Az 1970-es katasztrófa után, annak tapasztalatai alapján nagyarányú árvízvédelmi fejlesztések indultak el me­gyénkben - intenzív ütemben. Ilyen volt a Szamos-Túr közi zárógát megépítése 32 kilomé­teren, a Szamos töltésfejlesz­tése közel 100 kilométeren és a Szamos-Kraszna közi tározó megépítése. Látványosan fej­lődött a távmérő rendszer, a hírközlés, az előrejelzés, most a Tisza-Túr közi tározó épül. Hogyan emlékeznek az ese­ményekre a koronavírus miatti veszélyhelyzet idején? A heroikus küzdelem emlé­kére szakmai tudományos emlékülést szervezett a Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, a Vízügyi Tudományos Tanács, az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság, a Fetivizig és a Magyar Hidro­lógiai Társaság május 14-ére, de a rendezvény a veszély­­helyzet miatt sajnos elmaradt. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a Felső-Tisza Híradó című szakmai kiadványunk különszámaként megjelen­tessük az előadást, amelyet dr. Szlávik Lajos professor emeritus, a Fetivizig egykori igazgatója készített. Mind a magam, mind a kollégáim nevében azt kívánom az utá­nunk jövő nemzedékeknek, szakembereknek és a folyók mentén élőknek, hogy ne kell­jen többé hasonló volumenű problémával szembesülniük. NÁDASI ZOLTÁN Fehérgyarmatot sem kímélte az ár Látogasson el hírportálunkra! SZON.hu Május 14-én a késő esti órákra a Sza­mos folyó Csenger-tunyogmatolcsi szakaszán tovább súlyosbodott a helyzet. A Szamos vízszintje 140 centiméterrel haladta meg az addig tapasztalt legnagyobb árszintet. 20 órakor jelentették a központi árvízvé­delmi ügyeletnek, hogy Komlódtótfalu határában a folyó utat talált a gáton, a víz nagy erővel Nagygéc és Komlódtót­falu irányába tör. Elrendelték egy loka­lizációs vonal kiépítését s az ezen belül lévő községek mélyebben fekvő terüle­teinek kiürítését a Szamos jobb part­ján. Ez az intézkedés Komlódtótfalut, Csengersimát, Csegöldöt, Jánkmajtist, Szamossályit, Szamosújlakot, Sza­­mosbecset és Szamostatárfalva egy részét érintette.________________ Május 15-ére virradóra rendkívül válságos helyzet alakult ki a Sza­mos mentén. A Túr mentén Garbolc, Kishódos és Nagyhódos egyes utcáit elöntötte a sebesen haladó ár. Pén­tekre virradóra gátszakadással tört a Csenger környéki falvakra a Szamos. Már az éjszakai órákban ezerötszáz árvízi mentőt vezényelt a helyszínre Mátészalkáról az árvédelmi munkála­tok vezérkara. Délelőtt és a kora reggeli órákban tizennégy-tizenhat veszélyez­tetett községből kezdték meg a men­tőbrigádok a lakosság áttelepítését. A kora délutáni órákban Mátészalkán több mint kétezer árvízkárosultat he­lyeztek el az iskolákban, majd a kör­nyező községekben is megkezdték az újabb csoportok elhelyezését. Délelőtt telefon érkezett Szamosbecsről, Nagy­­gécről és Császlóról: azonnali vízi vagy légi segítséget kértek a bajba jutott községek, ugyanis a Szamos teljesen elárasztotta ezeket a községeket, el­vágta őket a külvilágtól. Emberéletek százairól volt szó. A víz óránként növel­te birodalmát, néhol már a házak, fák közepe, teteje, magasabb dombok kis szigetei jelentették a pillanatnyi me­nekülést. _______________ Zuhogó esőben ereszkedtek le 11 óra 30 perckor az első helikopterek Csenger határában. Innen irányítot­ták őket Porcsalma térségébe, ahol a legelőn alakítottak ki helikopterállo­mást. Több száz helyi lakos, hatalmas tehergépkocsisor állt itt készenlét­ben, s volt tanúja az első helikopter visszaérkezésének a vízgyűrűbe zárt Szamosbecsről. Sorra érkezett a töb­bi helikopter Csegöldről, Nagygécről, 18-20 emberrel a fedélzetükön. A légi mentéssel egy időben a katonai műszaki alakulatok motor- és evezős csónakokkal közelítették meg a víztől elzárt embereket. Délután vasúton megérkeztek a kétéltű járművek is, hogy nagyobb erővel lássanak a vízi úton is a mentési munkákhoz.______ Megmozdult az egész ország az ár­víz sújtotta szatmári lakosság meg­segítése érdekében. A közeli megyék, városok, a főváros, sőt dunántúli szer­vek is technikai eszközökkel, gépkocsik százaival, élelmiszerekkel indultak a helyszínre és a legtöbb áttelepített lakost fogadó Mátészalkára. Egész nap folyamatosan érkeztek az élel­miszer-szállítmányok. A megye több száz falusi boltjából indultak gépko­csik konzervekkel, hideg élelemmel az áttelepített lakosság szálláshelyeire. A szatmári síkság harmincnál több köz­ségét érinti a Szamos, a Túr és a Tisza együttes áradása. A Szamos áradása 82 éves árvízi re­kordot döntött meg. A valószínűség­számítások szerint ilyen magas árhul­lám csak 500-1000 évenként egyszer fordul elő. A romániai területen kiáradt Szamos vize 400-500 méter széles sávokban tört át a magyar határon. Víz alá került Fehérgyarmat, benyomult a víz Cégénydányád, Szamosújlak, Sza­­mossályi, Nábrád, Panyola, Jánkmajtis, Csegöld községekbe. A kiáradt víz több mint 25 községet zárt el a közlekedés­től._________________ Az elvágott községekből helikopte­rek és csónakok, pontonok szállítot­ták a lakosságot. Több helikopter „légi­­hídján" ürítették ki Nagygéc, Csengersima, Komlódtótfalu, Szamosbecs és Szamos­tatárfalva lakóit. A víz több ezer épüle­tet döntött romba. Sok ezer önkéntes, valamint szovjet és magyar katonai ala­kulatok segítettek a kiürítésben. A maga­sabban fekvő községekbe telepítették át a veszélyeztetett falvak lakóit. Tarpa ha­tárában a gát mögötti területen felfakadt a víz, háromezren vettek részt a feltörő víz elfojtásában. Tivadar árvédelmi töltésé­nek mintegy 100 méteres szakaszán, a gulácsi Petőfi-tanyánál 100 méteres sza­kaszon buzgár keletkezett, de a felfakadó vizet sikerült körülzárni. Újabb 50 méte­res kaput nyitottak a Tisza bal parti gát­ján, s kiszélesítették a korábbi „kapukat” is, így összesen 250 méter széles nyíláson át vezetik vissza a vizet. Naponta 10 millió köbméter vizet vezetnek le az elöntött területekről, de további munkálatokkal 24 millió köbméterre növelhetik a teljesít­ményt. (Forrás: korabeli Kelet-Magyarország) Több ezer lakóház omlott össze

Next