Kelet, 1907 (19. (32.) évfolyam, 1-15. szám)
1907-05-20 / 5. szám
KELET élt és dolgozott a katedrán és a profán élet minden más pozíciójában. * Dr. Glaner Gyula szikszói ügyvéd és földbirtokos e hó 5-ikén hirtelen elhunyt. A megboldogult képzett ügyvéd és kiváló ember volt, akit áldott jó kedélye és nemes szíve révén mindenki tisztelt, becsült és szeretett. Példás boldogságban élt hozzá méltó nejével, a társadalmi és közélet fejlesztéséért sokat áldozott, praktikus érzékkel tevékenyen részt vett a közügyek intézésében és humánus fölfogásával, emberies érzésével és általában önzetlen köztevékenységével méltányló elismerést biztosított magának mindenfelé. Emlékét barátai és tisztelői mindenütt kegyeletes érzéssel fogják tiszteletben tartani. Férfikorának delén költözött az igaz világosságból — az eperjesi páholynak volt tagja — az örök világosság körébe. A frissen hántolt ravatalnál láncban vettek tőle búcsút a testvérek, akiknek nevében Ge 1l éri Mór t. meleg szavakban áldozott az elköltözött nemes emlékének. * Alsólelóci és jeszenicei Tarnóczy Gusztáv, volt országgyűlési képviselő, gépgyáros május 12-én hetvenkét éves korában meghalt Budapesten. A halottat Alsó-Lelócra vitték s ott a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Tarnóczy Gusztáv a nyitramegyei Lelóc községben született. Mint egészen fiatal ember tiszteletbeli főjegyzője lett Nyitra vármegyének. 1872-ben, mint a Deák-párt jelöltjét megválasztották Szakolcán országgyűlési képviselővé ; később átlépett a balközépre, majd pedig a fúzió alkalmával a szabadelvű párt tagja lett. E pártnak mindenkoron rendületlen támogatója volt és több ízben exponálta magát érte. Néhány évig kimaradt a Házból, de 1887-ben a szenici választókerület újra a parlamentbe küldte, ahol pártonkívüli programmal foglalt helyet. Nemsokára ezután végleg kimaradt a Házból. Tarnóczy már az ötvenes évek óta élénk közgazdasági tevékenységet fejtett ki. A Külső Váci-úton a régi sörgyár épületében szivattyúgyárat alapított és épített. A gyárvállalat nem sikerült, likvidált. Ettől kezdve rohamosan hanyatlott Tarnóczy szerencsecsillaga , de ő mégis lankadatlan buzgalommal dolgozott, lapot vásárolt, de minden fáradsága meddő maradt. A szabadkőművességnek hazánkban való meghonosítása idején a „Hungária,, páholyba vétette föl magát, de a szövetségben sem volt állhatatos. * Hutter Tivadar szappangyárost, e hó 14-ikén váratlanul költözött az örök keletbe Hutter Tivadart, aki gazdag ember, néhány hó előtt fájdalmas csapás érte : öreg testvérét, akivel együtt lakott a váciköruti házában s aki neki, az agglegénynek egyetlen gondozója volt, éppen a háza előtt agyongázolta egy villamos kocsi. Hutter Tivadar azóta rideg magányban élt, búskomorrá lett s a bánat egy keserves pillanatában kioltotta életét. A boldogult a „Régi Hívek“ páholyba 1872. október 21-ikén vétetett föl, tehát a legrégibb gárdához tartozott. 34 évet töltött mint szolgálatkész közlegény a kir. művészet szolgálatában. Külföldi szemle. — A szabadkőművesség a Svájcban. Érdekes adatokat tartalmaz az „Alpina“ svájci Nagypáholy 1905/6. évi jelentése. Ezek szerint a szabadkőművesség meghonosítására elsősorban oly tt. törekedtek, akik külföldön , Angol-, Francia-és Németországon járva, a kir. művészetet megszerették s otthon sem akarták nélkülözni. Megalkották tehát az első páholyokat. Hozzájuk elsősorban az úgynevezett előkelő családok tagjai és neves tudósok csatlakoztak, épúgy, mint az addig más országokban is szokott lenni. Az első páholyok voltak: Genf 1736, Lausanne 1739, Zürich 1740, Neuenburg 1743, Basel 1744, Bern 1750, stb. Ezek a páholyok mély gyökeret nem verhettek ; tagjaik leginkább külföldiek voltak, kiknek a Svájcz nem volt állandó tartózkodási helyük. A hatóságok sem igen jó szemmel nézték a szabadkőművességet — főleg a genfi 157