Keleti Ujság, 1919. november (2. évfolyam, 246-258. szám)
1919-11-04 / 246. szám
4. odal U&i&ril&site Kedd, 1919. november 4.^ Az osztrák koalíció programmja Bukarest, nov. 3 A „L’Orient" írja. Az „Arpelter Zeitung" és a „Reichspost", az osztrák kormány hivatalos lapjai közük azt a programmot, amely a pártok koalíciójának alakítására alapul szolgált. Ez a programm megállapítja, hogy minden vágyait, akár aranyból, akár ékszerekből, vagy idegen értékpapírokból áll, be kell jelenteni. A váltóárfolyam szilárdítására rövidesen egy bankot állítanak el, amelynek feladata lesz a bankjegyek kibocsátása s az idegenbeli kölcsönök ellenőrzése. A koalíció haladék nélkül foglalkoni fog az adóreform kérdésével. Az állmány tekintetében a pártok megjegyezték, hogy föderatív álamot alakítanak, amelybe Nyugatmagyarországot is felveszik. Az államszövetségben a törvénhozó hatalom a nemzetülést és a szövetségi tanácsot fogja illetni. A programm végül egy republkánus hadserg alapítását tervezi, mely sem lene egy poltikai párt eszköze, s nem cak a köztfsasági alkotmány védelmét szolgálati. A kormány kötelezi magát arra, hogy a saintgermaini békét lojálisan végrehajtja s a népszövetségi szerződéshez alkalmazkodni fog. A nézetiségi kisebbségek jogait tiszteletben kell tartani. Mindenütt, ahol kívánják, cseh iskolákat fognak feláltani. A szoializáló bizottság foglalkozi fog a katonai gyárak átalakításával. E bizottság elé tartozik a Habsburgok javaink likvidálása s az állam érdekeinek megóvásval ellenőrzése új kereskedelmi, vagy ipari vállalatok alapításának A szocializálás programmja, melyet régebben megállapítottak, érvényben marad, de konstatálják a koalícióba tömörült pártok, hogy a program megvalósítása főleg az állam pénzügyi helyzetétől és attól a hiteltől függ, amelyre számíthat Az újságok és a parlamenti körök kedvezően fogadják ezt a programmot. * ♦ Német és osztrák politikusok Paris. nov. 3 A „Daily Mail" közlése szerint a német és osztrák előkelőségek Londonba való meghívásának terve nem magától Parmoor lordtól indult ki, hanem az éhínség leküzdésére alakult ligától, amely Európa ínséget szenvedő népein akart segíteni nemzetiségre való tekintet nélkül. Ennek a ligának Parmoor lord az elnöke. Az angol kormány egyébként nem adott beutazási engedélyt valamennyi meghívott személyiségnek. A németek közül Bernatein, Brentano tanár, Kautsky, Oppenheimer tanár, az osztrákok közül Bauer Ottó, Ellenbogen és Wieger kaptak az Angliába való beutazásra engedélyt. Lloyd George nagy beszéde * * A takarékosságról és a leszerelésről — Mi lesz Törökországgal? — Anglia felhívása Amerikához — Karácsonyra a leszerelt katonák 98 százaléka kenyérhez jut A „Daily Chronicle" írja: Lloyd George egy a tiszteletére rendezett villészegelin tartott beszédében a következőket mondotta: Takarékoskodni! A „takarékosságról" akarok nénéhány szót szólni. Elsőorban is azt kell kérnem, hogy a termelés és a takarékosság kérdését ne tekintsék rivális kérdéseknek. Ezek nem hogy riválisok volnának, hanem ellenkezőleg kiegészítik egymást. Termelés nélkül nincs mivel tkarékoskodnunk, másfelől pedig bármennyit termelünk is, nem sokat jelent, ha elpazaroljuk a termést. Az állam természetszerűleg a legnagyobb pazarló neki kell példát mutani. És ezt a példát mindenkine követnie kell, míg a haza gazdasági helyzete biztos nem lesz. Akkor aztán majd kiki revízió alá veheti ideáit. Nem akarok e kérdés részleteibe bocsátkozni; a közkiadás vizsgálatára elsősorban az alsóház illetékes. Nyolcezermillió font államadósság Meg kell azonban már most mondanom, hogy nem állítom, hogy a kormány kidásainak óriási teletén semmi sem volt,mit ne lehetett volna jobban elintézni. Végzetes dolog volna ezt állítani. A nábbu egy nagy rögtönzés, ezt kell mindenekelőtt eszében tartania midenkinek. Mit jelent ez? Gondoljon csak mindenki a saját üzletére. Ha mind előzetes figelmeztetés nélkül az üzletet tizenötszörre nagyobbra kellene fejlesztniük, ha új embert kellene keresniük, hogy kezelje és vezesse vállalatukat, bizony történne néhány hiba itt, vagy ott. Az egyik ember hibázna itt, a másik meg amot. Az idő éle kérdés volt, háborúban az idő épp úgy életkérdés, mint betegségben. A régi idői nem térnek vissza. Az élemadósság 600 milió font sterlingről 7000 milra szökött. A katonaságot és tengerészetet jobban kell fizetni, mert snki sem érdemli ma jobban, mint ők. A közoktatás költségei se ervétteyen emelkedtek és e tisztvisőiet jobban kell fizetni. A 1 gnegy.-bb tudások a hadserg és a tengerészet kiadásai. Elegendő erőt kellett megtartanunk, hgy világos legyen az ellenség előtt, hogy ha nem irja alá a békeszerződést, vannak ezöt ,-s hogy kikényzeritsük alá rásni. Mily őrültség let volna a rettentő háború évei után, az emberi életben és kincsekben való rettntő kölekölés után, hogy mindezt eldobjuk magunk és azért hogy néhány százmilliót megtakartsuk akkor, mikor ár milliók ezreit költöttük el. Fennt kellett tartni a hadsereget, fennt kelett tartani a tengerészttét, mig a bészerződés al orva nem élt és amig világossá nem ett, hogy nemes k allírásról, hanem kikényszerítésről van szó. Még csak a török kérdés nehéz Csak egy nagyobb jelentőségű szerződés marad hátra: a Tolcsorazággal való. A török béke késik. Ezt azonban annak kell tulajdonítanunk, hogy nem dönthetük Törökorszég sorsa fölött, amíg nem tudjuk, hogy az Egyesült Államok részt vesznek-e — hogy is mondjam — az államokon kívül való civizálás terheiben. És ha az amerikai nagykövet ő excellenciája nem fog mrt"haragudni érte, örülök, hogy e késés elé ellítotam őket. Voltak az Egesült Államokban, akik azt mondták- „Nézzétek csak ezt a nagy brit birodalmat. Ahol csak tenyérnyi födre tehet szert, rögtön ott van." Felhívás Amerikához Azt hiszem, hogy most ezek is, vagy legalább is a többségük, el tudja képzelni, miről van szó. Megírtuk, hogy nagy civil terakciót vezetünk saját hazánk zárájára. Ezt a feladatot, ezt a keresést a gondviselés szabta ki újunk számára és férjük Anika saját vérünkből való embereit, csatlakozzanak hozzánk. Ha ők ezt nem teszik, nem tudom, mi lesz a török birodalom egyes részeivel. Mi nem vállalhatjuk magunkra az egészet, Franciaország nem vállalhaja magára az egészet és ezért azok, akik egy nagy zsarnokság árnyékában éltek századokon át al akik félelemtől reszketnek ebben a pillanatban, Amerikáha fordulnak és segítséget és védelmet kérnek. Remélem, nem fognak hiába kérni. Ezt várni szemtelenség volna egy britt miniszer részéről, ha nem vállalnánk mi is hasonló felelősséget magunkra, ha nem jutottunk volna el erőnk határaihoz. Addig azonban, míg Amerika el nem határozza magát, nem köthetünk békét és a török kérdés megoldása ennek a késedelmeskedésnek tudható be. Ez kiadásokat von maga után, de a meggondatlanság teőpontja volna a leszerelés, míg ez a probléma megoldást nem nyert. Addig is azonban ki akarom mutatni, hogy eddig mit tettünk. Nem maradnak kenyér nélkül a leszereltek - A győzelem napja óta a hadsereg, a tengerészet és a légi haderők négymillió emberét szereltük le. Óriási szám az és engedjék meg hangsúlyoznom, hogy nemcsak leszereltük e őket, hanem sikerült az ország gyárosának sejtjéte es ezen katonák 92 százalékot el is heheznünk 1919 év végén — jósolok, mert az év vége már nincsen messze — katonáink 98 százaléka fog tűzhelyeihez visszatér. Önkéntes hadseregünk lesz, de ez év végn valamennyit hazahihatják. Sokan vannak közülük Törökorságban és máshol Oroszországban nem, úgy, hogy nem sokára rém lesz behívói katona, ki haza nem tért és a kormány igy majd betöltője szem és betű szerint a legutóbbi választásokon vállalt kötelezettégért. Mig ez meg mm történik, a kiadások abnomáliák lesznek. A takarékosság azt jelenti, hogy törölték el minden fesleges és improdukiv kiadást. De rosszul értlmezett taktékosság volna a produkiv kiadásokat törölni !“ A szerb-román tárgyalások ukszesz, nov. 3 Belgrádból jelentik. A Davidovic-kormány jóakarata megértést és összeköttetést óhújt Romániával. A bén ellenét ügye a békés elvi,élés utján halad. A jugoszlávkormány elismerte, hogy a kérés, melyet a román kormány több ízben hangoztatot, alappal, dir. Davidovics a jugoszláv hatóságokat uasította, hogy ismerjék el a macedóniai román iskolák szabadságát. * * •Anghelescu pénzügyminiszter lemondása Bukarest, nov. 3 Az „Indreptarea" jelentése szerint Anghelescu pénzügyminiszter beadta lemondását. Anghelescu tudvalevőleg egy törvényjavaslatot készített, amely E kérdéssel kapcsolatosan differenciák merültek fel Vintila Bratianuval és ez vezetett Anghelescu lemondásához. * * Demokrácia, vagy diktátura ? Bukarest, nov. 1 A „Viitorul" írja Lyonból Stockholmban a szociáldemokraták nagy munkásgyűlést tartottak a baloldali szocialisták részvételével, melyen ezt a kérdést tárgyalták: Demokrácia, vagy diktátura ? A Brinting külügyminiszter beszédét lelkes tapssal fogadták. A baloldali szocialisták sikertelnül próbálkoztak ellenvetéseket tenni. A gyűlés túlnyomó többséggel fogadta el az alábbi határozati javaslatot: Egyedüli helyes és alkalmas út, amely a demokratikus eszmék megvalósulásához vezet: a szociáldmokrácia. Ezzel a bolseviki párt Stockholmban megbukott. Értesülési Tudomására hozom a közönségnek, hogy november hó 2.-ától kezdődőleg az utcán való közlekedést esti tíz óráig engedem meg. A nyilvános helyiségek 9 óra 30 perckor zárandók be. Színházi és mozi előadásoknak, valamint egyébb látványosságoknak helyük nincs. Az 5. számú rendelet többi pontjai érvényben maradnak. GARNIZOANA CLUJ. roniscariquis guvernal — Cluj is. 2314/1919. o. g Értesítés. Önként jelentkezők tudomására hozom, hogy folyó hó 5 én szerdán, külön vonat áll rendelkezésükre minden rányban. Üli igazolvány kiállítása végett jelentkezhetnek hétfőn és kedden aukzusra szállítható. Kény nép szükséges. Ölj, 1919. október hó 29 én. Dr. Ioan Boeriu. comisar guvernial.