Keleti Ujság, 1921. április (4. évfolyam, 63-79. szám)
1921-04-01 / 63. szám
Péntek, 1921. április 1. mumhm nisztertanács határozatáról hivatalos értesítést az államtitkárságok Kolozsvárra mind a mai napig nem kaptak. Tanasescu belügyi államtitkár tegnap éjjel Bukarestbe utazott, hogy a kormánytól erre vonatkozólag felvilágosítást nyerjen. Gróza Péter kinevezése tehát egyet jelent az államtitkárságok megmaradásának kérdésével és így egész Erdély közönsége, mely nemzetiségre való tekintet nélkül aggodalommal látta egyes bukaresti körök ezen törekvéseit, nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy ez a kinevezés megtörténik-e, vagy sem? A néppárt erdélyi képviselőinek akciójával párhuzamos, bár azzal semmi kapcsolatban nincs a föderáció erdélyi kérdésekben való állásfoglalása. A nyílt párost Vajda-Vojvoda adta ki: „Erdély az erdélyieké!“ Természetesen ez egyáltalán nem jelent szeparációt, de Maniuék leghatározottabban ragaszkodnak ahhoz a régi elvükhöz, hogy Erdélyt mindaddig, míg a parlamenti formában véghez vitt adminisztrációs és törvénybeli egységesítés meg nem történik, erdélyi hivatalnokok adminisztrálják és maga az egységesítés is abban a formában történjék meg, hogy a régi királyságbeli és az itteni törvényekből egy harmadikat— kor és a fejlődés követelményeinek megfelelőt — alkossanak. És ezért elítélik a régi királyságbeli rendszernek egyszerű rendeletekkel való átplántálását abba az erdélyi talajba, mely már magasabb kultúrájú adminisztrációra érett. Beavatott helyről nyert információnk szerint Gróza Péter dr. kinevezése mégis megtörténik és ezzel az erdélyi képviselők álláspontja mégis csak elfogadásra talál. Kánly exkirály kalandja a miniszterelnök autóján jutott BessSagnostre — Horthy JaeS* vartas&meMaw&litetta — Taike Jonassu a SaugiagsestS király- Látogatásról — Placcs&takart*® fi/Magyarorssá,t$on ? (Kolozsvár, márc. 31.) A tegnapi szűkszavú távirat, mely Károly exkirály váratlan budapesti látogatását adta hírül, tág teret nyitott a kombinációknak, de a titokzatosság fátyolét ma érkezett híreink lebbentik csak, föl — és ezek is csak részben — a kalandos ügyről. Most már valószínűbb, hogy Károly csakugyan trónja nyombani visszafoglalására számított és abban személyes híve Lehár ezredes támogatta, azonban Budapesten vagy nem találták időszerűnek a lépését, vagy Horthy személyes ambíciói állották útját a lépés sikerének. A M. T. 1. hivatalos közlése felelőtlen befolyásra hárítja át a felelősséget az exkirály kalandjáért, mely erélyes állásfoglalásra késztette a budapesti antant megbízottakat, de légióként a kis antantot, amellyel most Take Ionescu is kollektív lépésre utasítja Románia budapesti képviselőjét. A kaland részleteiről a M. T. I. beállításában ezeket közölhetjük: A királylátogatás története (Budapest, márc. 31. M. T. 1.) Szombaton éjjel 11 órakor Károly exkirály váratlanul megjelent Szombathelyen és Mikes János gróf püspök palotájában szállott meg. Magához hivatta a lelkigyakorlatok céljából Szombathelyen tartózkodó Vass József kultuszminisztert és Teleki Pál gróf miniszterelnököt, aki családjával a vasmegyei Iváncon Sigray Antal gróf nyugatmagyarországi kormánybiztos birtokán töltötte az ünnepeket. A miniszterelnök éjfél után két órakor kapta kézhez a meghívást és hajnalban Sigrayval együtt Szombathelyre hajtatott. Rövid tanácskozás után a miniszterelnök Vass kultuszminiszterrel reggel fél hétkor autóba ült, hogy a reggel 8 órakor induló exkirályt megelőzve Budapestre hajtasson és a kormányzónak a szükséges jelentést megtehesse. Két defekt következtében azonban a kormányférfiak autója csak az exkirály megérkezése után futott be Budapestre. Az exkirály már akkor felkereste volt Horthy kormányzót és vele hosszabb megbeszélést folytatott. A kormányzó az ország érdekeire hivatkozva kijelentette, hogy a királynak mielőbb el kell hagynia a fővárost. Erre Károly anélkül, hogy bárkivel is érintkezett volna, elutazott Budapestről. A kormányzó a súlyos helyzet megoldását keresendő, a kormány Budapesten időző tagjait és a vezető politikusokat tanácskozásra hívta össze, akiknek az ország érdemében követett eljárását tudomásukra hozta. Ezután a minisztertanács Horthy elnöklete alatt megállapította a teendő intézkedéseket. Elhatározták, hogy Károlynak valamely semleges területen át azonnal el kell utaznia és az útlevelet Szombathelyen várja be. Addig is a 1. miniszterelnök személyesen gondoskodik a király személyi biztonságáról és arról, hogy az országban való tartózkodásénak magánjellege megóvassék. Eddigi megállapítás szerint a király Magyarországon történt megjelenéséről egyetlenegy politikai tényezőnek sem volt tudomása és a kalandos utazás felelőtlen befolyásra vezetendő vissza. Az egész országban teljes a nyugalom, így szól a hivatalos közlés, melynek görcsös cáfoló kijelentései mindenesetre legalább is gondolkodásra késztetnek. A miniszterelnök és kultuszminiszter „véletlen“ vas megyei tartózkodása mögött volnának bizonyára keresendők a „felelőtlen befolyás“ szálai. Még érdekesebb Take Ionescu állásfoglalása a román parlamentben, amelyről alábbi tudósításunk számol be: Lépések a diplomáciában (Bukarest, márc. 31.) A kamara mai ülésén Caranfant interpellációt intéz a külügyminiszterhez a Károly király visszatérésére vonatkozólag. Kérdi a külügyminisztert, tényleg igaz-e, hogy Károly király visszatért. Take Ionescu válaszol: Uraim, a dolog a következőképen áll. A múlt napokban a magyar kormány biztosította Benes cseh külügyminisztert, hogy öt éven belül semmi körülmények között nem jöhet szóba Károly király visszatérése. Erre mégis Károly exkirály szombaton Szombathelyen a helyőrségi parancsnoktól engedélyt kért, hogy átléphesse mint magyar király a határt. A helyőrség parancsnoka, Lehár ezredes kijelentette, hogy a kormánya válaszát kell megvárnia. Ugyanekkor a magyar miniszterelnök Szombathelyen volt vadászaton. A miniszterelnök az exkirályt autójába véve Budapestre, egyenesen a királyi palotába vitte. A királyi palotában azonnal minisztertanács volt, amelyen Horthy kormányzó is részt vett. Horthy a minisztertanácson energikusan követelte, hogy Károly exkirály hagyja el a fővárost, aminek következtében Károly még aznap visszautazott Szombathelyre. Hétfőn reggel az angol és francia meghatalmazottak kijelentették a magyar kormánynak, hogy kormányuk tiltakozik a visszatérés ellen. Ugyanez este az olasz miniszter is hasonlóan nyilatkozott. Take Ionescu jelenti, hogy utasította a budapesti román meghatalmazott minisztert, hogy azonnal a csehszlovákiai és jugoszláviai meghatalmazottakkal együtt jelentse ki a magyar kormánynak, hogy amennyiben Károly visszatérése ténylegesen megtörténne, azonnal erélyes intézkedéseket léptetnek életbe. Kijelenti továbbá — Take Ionescu —, hogy jóviszonyban akarunk élni magyar szomszédunkkal, de nem értjük ezalatt azt, hogy egyes politikusok Európa nyugalmát szándékosan megzavarják. A külügyminiszter beszédét óriási tapssal és lelkesedéssel fogadták. A kisgazdák akcióba lépnek (Budapest, márc. 31. Saját tud.) A kisgazdapártnak a húsvéti ünnepek alatt a fővárosban tartózkodó tagjai tegnap táviratilag hívták fel a vidékről nagyatádi Szabó István minisztert és Mayer János államtitkárt. A földmivelésügyi miniszter külön vonaton sietett fel Budapestre és nyomban kihallgatásra ment a kormányzóhoz. A kisgazdapárt tagjai ma délelőtt megtették a kezdeményező lépéseket a nemzetgyűlés esz szehívása iránt. Ezután pártértekezletet tartottak, melyen Tomcsányi igazságügyminiszter adta meg a felvilágosításokat a helyzetről. Valószínűnek tartják, hogy a pártban régóta lappangó elégü- tetlenség nyílt válsággá élesedik a nemzetgyűlés legelső ülésén. Az ellerczéki lések engedélye A federáció szózattá — Az uj amneszflaresudeset (Kolozsvár, márc. 31. Saját tud.) Mai számunkban megírtuk, hogy a román nemzeti párt .Vasárnap nagy népgyülést akar tartani Kolozsvárt és több vidéki városban is. A gyűléseken Maniu Gyulán kívül a párt és a fedráció több vezéralakja is fel akart szólalni. Most az a meglepő hir terjedt el az ellenzék köreiben, hogy Argetoianu önmagának tartotta fenn a csatolt területeken rendezendő népgyűlések engedélyezésének jogát s így számolnak azzal a lehetőséggel, hogy a gyűléseket nem engedélyezik. Eddig ugyanis nem jött Bukarestből válasz az ellenzék kérésére. A magunk részéről hihetetlennek tartjuk, hogy az engedélyt Argetoianu meg ne adja, már csak lovagiasságból is. Hiszen éppen az ő személyét érték azok a súlyos vádak, amelyek az ellenzék kivonulását okozták s valószínűtlen, hogy most éppen ő akadályozná meg az ellenzék appellálását az ország közvéleményéhez. Azt a kormányforrásból származó hírt, hogy Maniu és Bratianu között fúzióról vagy együttműködésről szóló tárgyalások folytak volna a román nemzeti párt hivatalosan megcáfolta. A kamarában Károly exkirály budapesti kirándulásáról folyt napirend előtti vita, amelyet lapunk más helyén közlünk. Az ülés további folyamán Cocea képviselő kérdezi, igaz-e, hogy a kormány kérni fogja a költségvetés tárgyalásának elhalasztását. Take Ionescu kijelenti, hogy Cocea értesülései tévesek, mivel a kormány holnap javaslatot terjeszt be, amelyben kérni fogja a jelenlegi költségvetés egy tizenketted részének a következő hónapra való megszavazását, aminek alapján a fizetéseket és a behajtásokat végezni fogják a költségvetés megszavazásáig. Ezután megszavazzák részleteiben is a petróleumárusítás monopóliumáról szóló törvényjavaslatot, majdnem egyhangúlag. Radulescu- Putna képviselő interpellált erre a Tisitza társaság ügyében, kijelentve, hogy nem szándékozik politikát keverni az ügybe. A társaság a parasztokat megfosztja a vagyonuktól, valósággal kifosztja őket. A társaság korábban kérte volt a zárlat feloldását, azonban a bíróság elutasította. Most maga az igazságügyminiszter kívánja ezt. Interpelláló azt hiszi, hogy a földmivelésügyminiszter nem folytatta le elég energikusan a likvidációt, ezzel szemben az igazságügyminiszter részéről sem volt elegáns lépés a zárlat feloldását kívánni. Cudalbu földmivelésügyi miniszter válaszában kijelenti, hogy állandó gondját képezi a kifosztott községek vagyonának legalább részbeni visszaszerzése, azonban az igazságügyminiszter állandóan visszautasította a Tisitaügyben a földmivelésügyi miniszter illetékességét. Antonescu igazságügyminiszter szintén válaszolt, kijelentve, hogy véleménye szerint a háború megszüntetésével a volt ellenséges államok alattvalói visszaszerzik jogaikat, annál is inkább jelen esetben, amikor a csatolt területek bekebelezése folytán a tulajdonosok egy része román, más részük olasz állampolgárrá vált. Dr. Anghelescu kéri, hogy a miniszteri padokon egyetértés legyen, két miniszter nyilvánvalóan nem ért egyet. Az amnesztiarendelet szövegezésén a király tegnap dolgozott Rascanu hadügyminiszterrel. A lapok szerint igen széles körökre fog kiterjedni a kegyelem,, különösen a politikai és katonai bűntettekre. Április 10-ikén, a trónörököspár megérkezésekor fogják a rendeletet nyilvánosságra hozni. Az ellenzék ma újabb kiáltványt adott ki, amely így hangzik: „Polgárok! Már több mint egy éve, hogy országunkat tányarnyalók kormányozzák, akik Ave