Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-28 / 188. szám

Jrfisomistere XIII. BVF. 188. SZÁM. Dál­ Peruban ismét összeáll­nak a kormánycsapatok, hogy megáll­tas­­sék a forradalmi kormányt (London, augusztus 26.) A berlini Wolff táv­irati iroda Peru fővárosából jelenti, hogy az ideig­lenes perui kormány kihirdette az ostromállapotot. A newyorki Associated Press táviratai szerint a déli felkelők forradalmár szabadcsapa­tai és az északiak közötti harcok guer­la­­háború jelleget öltöttek és átterjedtek Délperuból a tengerparti Cordille­­ráktól északra eső területre is. A déli kormány csa­patai a Titicaca tótól északnyugatra birtokukba vették a vasútvonalat, s tovább nyomulnak észak felé. A helyzet Peruban igen kritikus. Santiago di Chiléből jelentik, hogy ottani hi­vatalos körökben nem adnak hitelt annak a hírnek, hogy Leguia köztársasági elnök és családja az Al­­mirante Grau cirkáló fedélzetén már elhagyta volna Perut, hogy Panama köztársaságába hajózzék. Két­kedéssel fogadják azt a hírt, hogy a perui cirkálót panamai vizeken látták volna. Chilében meg vannak győződve arról, hogy a lemondott köztársasági elnök még nem adta fel teljesen a játszmát és cirkálója fedélzetén még mindig a fővároshoz közel eső Callaóban tartózkodik. A forradalmárok sikerei fellelkesítették a lakosságot. Több nagy­városban szimpátiatünteté­sek voltak a déliek mellett. A bolíviai La Pazból jelentik, hogy Gonzales száműzött perui ezredest visszahívták száműzetésé­ből és fogadására nagyarányú előkészületeket tesznek. Egyik lap azi lap szerint az északi kormány tár­gyalásokat kezdett a déliekkel békefeltételek meg­állapítása iránt. Coruin-kódex és a British Museum könyvtárában Beszélgetés a múzeum magyar részének igazgatójával Végignéztem a British Museum óriási katalógusát, hogy hát milyen magyar könyvek is vannak a világ egyik legnagyobb könyvtárában. Azoknak a könyveknek, amelyek itt Magyarorszá­got jelentik, a legnagyobb része tudományos munka s néhány klasszikus, akik valahogy egészen beleillenek ezekbe a sötétbarna falrekeszekbe. Aztán bemutattak annak az urnák, akit a múzeum vezetősége megbízott, hogy a könyvtár magyar részét igazgassa. Amikor magamra maradok vele, vöröshátú könyvek, tintatartók és II. György hermelinköpenyes arcképe társaságában, halkan és óvatosan, mintha at­tól félne, hogy ki­találom nevetni, magyarul kezd be­szélni. — Hát Ön tud magyarul? — kérdem egy kis cso­dálkozással. — Egy kicsit — mondja — és a kiejtése egészen jó. Aztán kiderül, hogy évekkel ezelőtt Pesten volt, hosszabb tá­nulm­ányúton, a magyar nyelvvel és iroda­­lommal foglalkozott. Azóta gyakran olvas magyar könyveket, azonkívül még ért valamit a szláv nyelvekhez is. Magyar ősnyomtatvány kellene. — Hogy kerülnek a magyar könyvek a múzeum­ba? — A legnagyobb részüket vesszük, egy része pedig ajándék. De ez, sajnos, a kisebbik rész. Nagyon szép ajándékot kaptunk néhány évvel ezelőtt a Könyvbará­tok Szövetségétől. A baj ott van, hogy nagyon kis összeg áll rendelkezésünkre könyv vásárlására és így leginkább tudományos könyvekre szorítkozunk. Amint láthatta, a szépirodalmi részben inkább csak a ma­gyar klasszikusok vannak képviselve, azok se teljesen, Petőfi, Jókai szépen megvannak és a rájuk vonatkozó irodalom is kielégítő, de, sajnos, igen sok klasszikus hiányzik, ősnyomtatványunk alig van, például végte­len örülnék, ha a Hesz András nyomtatványaiból sike­rülne szereznünk néhányat... — Igen — mondom —, ennek a Nemzeti Múzeum is örülne Pesten — és nevetünk —, hiszen a legelső magyar nyomtatványok ige­n ritkák és nekünk magunk­nak sincs sok azokból. Magyarország „istentelen távol­ságban“ van Angliától. — Ami a moderneket illeti, sajnos, itt nincsen nagy választék. Ady van néhány kötetnyi, de én, annak­­ idején Pesten, szerettem volna néhány első kiadást kapni. Ez azonban, remélem, még elérhető vágyakozás. A folyóiratokkal is baj van. Az Akadémiai Értesítő és a Budapesti Szemle állandóan jár nekünk, de én szeretném, ha a Nyugat és a Napkelet is meglenne, mert ezek fontosak az új irodalom szempontjából. A folyóiratokkal, azonban, az a baj, hogy amíg egy könyv megszerzésénél az ár kifizetésével a dolog egyszers­­mindenkorra el van intézve, a folyóiratra állandóan elő kell fizetni és mint ilyent kell felvenni a költség­­vetésbe. Én mindazonáltal remélem, hogy ez majd csak rendbejön. — Ami a magyar könyveket illeti, a múzeumban itt az a baj, hogy a költségvetésben aránylag igen kis összeg van előirányozva, ami annak a következménye, hogy a magyar nyelv, irodalom és maga az ország is­tentelen távolságban van Angliától. Még a keleti nyelvek és irodalmak is közelebb állanak hozzánk, mint a magyar, mert ezek a népek velünk állandó összeköt­tetésben állottak, még akkor­­is, ha nem politikai kap­csolat volt a dologban. Indiáról­­nem is beszélek. Az indiai irodalomnak külön iskolái vannak és százával jelennek meg a könyvek Indiáról angol nyelvein. A perzsa nyelvnek külön professzora van. (Sir E. Deni­son Ross, aki Körösi Csom­a Sándorról írt­ értékes ta­nulmányt). És hozzá szép könyvtár. Aztán a magyar vonatkozású ritkaságokra terelődik a szó. — Corvinánk egy van és ezt mindjárt meg is fo­gom mutatni, de van egy igen érdekes kéziratunk, amely nemrégiben került a múzeumba: Jókainak a „Gazdag szegények“ kézirata, Mátyás király könyve. Egy pillanat múlva már ott ülök a ritka kéziratok termében és előttem az asztalon, nagy lilabársony-belesű üvegtokban ragyog Horatius epistolá­inak egy szép példánya. Nem m­eghatódás nélkül nyitom ki a barna bőrkötést és lapozom a könyvet, amelyet talán maga a nagy király olvasgatott, vagy a tudósai, talán Bon­­fini. Az első oldalon kép. Négyszázötven esztendő nem fakította meg a vízfestést a finom miniatűrön, a háttér halványkékjét és az arcképét, amely h­ermelinnyakú aranypalástban, egy kicsit az olasz festők sttulsában, fiatal férfit ábrázol. Még mindig tiszta és világos a sárgásszőke haj és a tölgyfakoszorú. Mintha már lát­tam volna ezt az arcképet... Egyszer, régen, évekkel ezelőtt. De hol? Aztán egyszerre, hirtelen felpattan előttem egy viseltes, régi iskoláskönyv behajtott fülü lapja. És megjelenik ez a kép, ahogy most itt van előttem és alatta a felírás: Mátyás Király Arcképe (A British Museumban levő Kor­vinkódex után). A másik oldalon a Hunyadi-család kissé már el­mosódott hollós címere. Két primitív angyal a koszo­rúval és vörös betűkkel a nagyon fehér pergamentla­­pon a cím. H. A. Vas- is rézbutorok, mosdón, sodronybetétek nagyválasztékban Csapható U. FLEISCHER Testvérek vas és rézbutorgy­árában Arai Str. Ioan Russu Siranu No. 15. (Aulica Lajos uccai Ke­leteurópai időszámítás. Csütörtök, augusztus 28. BUDAPEST. 10.15: Az Országos Postászenekar hangversenye. 13.05: Szalonzenekari hangverseny. 17: Rádió Szabad Egyetem. 18.10: Takáts István felolva­sása. 18.30: Eugen Stepat orosz balalajka zenekarának hangversenye. 19.30: Máthé Elek dr. előadása: Szent Ágoston. 20: Kuruc-est. 21: Keleti hangverseny, hírek, majd Bura Sándor cigányzenekarának hangversenye. BÉCS. 12: Lederer-zenekar. 20: Játékosok, mint a test­gyakorlat alapjai. 20: Tollas csirkefogók. 23.05: A Sedlack-Winckler négyes, Huber Péter zongoramű­vész­­szel. BERLIN. 19.50: Olasz operákból. 21.30: Rádió­zenekar. 22.20: Beethoven ismeretlen műveiből. BRITT nemzeti műsor. Ilandel-áriák. 20.30: Zenei kabaré. 22: Anderson alténekesnő és Pillipovszky zongoraművész hangversenye. 23.25: Tánczene. BUKAREST. 13: Gra­mofon. 23: Tánczene a Lido-medencéből. KASSA. 12.30: Gramofon. 13.30: Déli zene. 21: Szavalat. 21.20: Za­­thureczky Ede hegedűművész hangversenye. LEIPZIG. 20.30: Goethe-ünnep. LONDON. R. 18.15: Tánczene. 19.40: Krish-sextett alt és tenor énekkel. MÜNCHEN. Rádiózenekar, Aramesco tenorista és Leander Margit szopránénekesnő közreműködésével. 22.30: Bajor sze­relmi dalok. PRÁGA. 12.15: Gramofon. 22: Hárfa- és hegedűverseny. Péntek, augusztus 29. BUDAPEST. 10.15: Gramofonzene. 13.05: A m. kir. 1. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. 17: Kelemen Andor meséi: felolvassa Bözsönyi Béla. 18: Böszörményi Andor novellái. 18.25: A Fejes-sza­lonzenekar hangversenye. 19.25: Cs­ászár Elemér dr. egy. tanár előadása: „Képek a magyar irodalom múlt­jából.“ 20: Mozart: „Don Juan“ c. operájának közve­títése Salzburgból, majd Banda Marci cigányzenekará­nak hangversenye. BÉCS. 12: Gramofon. 13: Wolfsthal­­zenekar. 16.15: A berlini Opera művészei gramofonon. 17.45: Ízletes gombaételek. 19: Lenau útjain. BERLIN. 21: Komor Géza zenekara. 22: Barla: A kék Boll c. drámája, utána tánczene. BUKAREST. 13: Gramofon. 18: Rádiózenekar. 21: Bizet: Carmen c. operája gra­mofonon. KASSA. 11.30: Gramofon. 18.10: Kozma zongoraművésznő és Stein hegedűművésznő hangverse­nye. 21.05: Schramek: A nyár c. vígjátéka. MÜNCHEN. 21: Mandolin és tamburicazenekar. 21.30: Richard Fri­da színművésznő estje. TOULOUSE. 19: Műdalok. 20: Hegedűszóló, szimfonikus zenekar. 21: Vígopera rész­letek, harm­onikázás. ZÜRICH. 18.15: Gramofon-tánc­­zene. STUTTGART. 20.35: Tarka est. 23.20: Osztrák zeneszerzők estje. Szombat, augusztus 30. BUDAPEST. 10.15: Hangverseny. 13.05: Az Or­szágos Postászenekar hangversenye. 17: Bohuniczky Jó­zef­in novellái. 18: Zoller Tibor előadása: A víz mun­kája a természetben. 18.30: A m. kir. Operaház tagjai­ból alakult zenekar hangversenye. 19.45: Balassa Imre felolvasása: Beethoven estéje. 20.15: A Mandits-szalon­­zenekar hangversenye. 21.20: Vígjátékelőadás a Stúdió­ból: „Váljunk el“, majd gramofonzene. BÉCS. 12: Rö­­misch-zenekar. 14: Régi és új operettek gramofonon. 18.30: Grisogno Fiora dalórája. 18.55: Az új egyetemi ásatásokról. 19.55: Baum Oszkár műveiből olvas fel. 20.30: Alkalmi óra. 21.05: Horst: „Nagyapa“ c. víg­­játéka. BUKAREST. 13: Gramofon. 18: Rádiózenekar. 21: Kreutzer gitárművész játéka. 21.45: Vasiliu­ Tana­­sescu énekesnő dalestje. 23: Beszélőújság. TOULOUSE. 19: Tánczene. 19.15: Tangó. 20: Orgonajáték, bécsi ze­nekar. 21: Orosz dalok. ZÜRICH. 21: Házi kvintett 21.50: Vándordalok, mandolin és gitárzene, utána gra­mofon. PRÁGA. 12.15: Gramofon. 21.45: Dudajáték. 22: Rádiózenekar, népszerű nyitányok. 24.20: Kávéházi zene. KATTOWITZ. 19.20: Gramofon. 21: Közzene, népszerű hangverseny. 24: Tánczene. KASSA. 12.30: Gramofon. 13.30: Déli zene. 19.30: Sport és turista előadás. 20: Az öröklés egészségügyi jelentősége.

Next