Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-28 / 188. szám
Jrfisomistere XIII. BVF. 188. SZÁM. Dál Peruban ismét összeállnak a kormánycsapatok, hogy megálltassék a forradalmi kormányt (London, augusztus 26.) A berlini Wolff távirati iroda Peru fővárosából jelenti, hogy az ideiglenes perui kormány kihirdette az ostromállapotot. A newyorki Associated Press táviratai szerint a déli felkelők forradalmár szabadcsapatai és az északiak közötti harcok guerlaháború jelleget öltöttek és átterjedtek Délperuból a tengerparti Cordilleráktól északra eső területre is. A déli kormány csapatai a Titicaca tótól északnyugatra birtokukba vették a vasútvonalat, s tovább nyomulnak észak felé. A helyzet Peruban igen kritikus. Santiago di Chiléből jelentik, hogy ottani hivatalos körökben nem adnak hitelt annak a hírnek, hogy Leguia köztársasági elnök és családja az Almirante Grau cirkáló fedélzetén már elhagyta volna Perut, hogy Panama köztársaságába hajózzék. Kétkedéssel fogadják azt a hírt, hogy a perui cirkálót panamai vizeken látták volna. Chilében meg vannak győződve arról, hogy a lemondott köztársasági elnök még nem adta fel teljesen a játszmát és cirkálója fedélzetén még mindig a fővároshoz közel eső Callaóban tartózkodik. A forradalmárok sikerei fellelkesítették a lakosságot. Több nagyvárosban szimpátiatüntetések voltak a déliek mellett. A bolíviai La Pazból jelentik, hogy Gonzales száműzött perui ezredest visszahívták száműzetéséből és fogadására nagyarányú előkészületeket tesznek. Egyik lap azi lap szerint az északi kormány tárgyalásokat kezdett a déliekkel békefeltételek megállapítása iránt. Coruin-kódex és a British Museum könyvtárában Beszélgetés a múzeum magyar részének igazgatójával Végignéztem a British Museum óriási katalógusát, hogy hát milyen magyar könyvek is vannak a világ egyik legnagyobb könyvtárában. Azoknak a könyveknek, amelyek itt Magyarországot jelentik, a legnagyobb része tudományos munka s néhány klasszikus, akik valahogy egészen beleillenek ezekbe a sötétbarna falrekeszekbe. Aztán bemutattak annak az urnák, akit a múzeum vezetősége megbízott, hogy a könyvtár magyar részét igazgassa. Amikor magamra maradok vele, vöröshátú könyvek, tintatartók és II. György hermelinköpenyes arcképe társaságában, halkan és óvatosan, mintha attól félne, hogy kitalálom nevetni, magyarul kezd beszélni. — Hát Ön tud magyarul? — kérdem egy kis csodálkozással. — Egy kicsit — mondja — és a kiejtése egészen jó. Aztán kiderül, hogy évekkel ezelőtt Pesten volt, hosszabb tánulmányúton, a magyar nyelvvel és irodalommal foglalkozott. Azóta gyakran olvas magyar könyveket, azonkívül még ért valamit a szláv nyelvekhez is. Magyar ősnyomtatvány kellene. — Hogy kerülnek a magyar könyvek a múzeumba? — A legnagyobb részüket vesszük, egy része pedig ajándék. De ez, sajnos, a kisebbik rész. Nagyon szép ajándékot kaptunk néhány évvel ezelőtt a Könyvbarátok Szövetségétől. A baj ott van, hogy nagyon kis összeg áll rendelkezésünkre könyv vásárlására és így leginkább tudományos könyvekre szorítkozunk. Amint láthatta, a szépirodalmi részben inkább csak a magyar klasszikusok vannak képviselve, azok se teljesen, Petőfi, Jókai szépen megvannak és a rájuk vonatkozó irodalom is kielégítő, de, sajnos, igen sok klasszikus hiányzik, ősnyomtatványunk alig van, például végtelen örülnék, ha a Hesz András nyomtatványaiból sikerülne szereznünk néhányat... — Igen — mondom —, ennek a Nemzeti Múzeum is örülne Pesten — és nevetünk —, hiszen a legelső magyar nyomtatványok igen ritkák és nekünk magunknak sincs sok azokból. Magyarország „istentelen távolságban“ van Angliától. — Ami a moderneket illeti, sajnos, itt nincsen nagy választék. Ady van néhány kötetnyi, de én, annak idején Pesten, szerettem volna néhány első kiadást kapni. Ez azonban, remélem, még elérhető vágyakozás. A folyóiratokkal is baj van. Az Akadémiai Értesítő és a Budapesti Szemle állandóan jár nekünk, de én szeretném, ha a Nyugat és a Napkelet is meglenne, mert ezek fontosak az új irodalom szempontjából. A folyóiratokkal, azonban, az a baj, hogy amíg egy könyv megszerzésénél az ár kifizetésével a dolog egyszersmindenkorra el van intézve, a folyóiratra állandóan elő kell fizetni és mint ilyent kell felvenni a költségvetésbe. Én mindazonáltal remélem, hogy ez majd csak rendbejön. — Ami a magyar könyveket illeti, a múzeumban itt az a baj, hogy a költségvetésben aránylag igen kis összeg van előirányozva, ami annak a következménye, hogy a magyar nyelv, irodalom és maga az ország istentelen távolságban van Angliától. Még a keleti nyelvek és irodalmak is közelebb állanak hozzánk, mint a magyar, mert ezek a népek velünk állandó összeköttetésben állottak, még akkoris, ha nem politikai kapcsolat volt a dologban. Indiárólnem is beszélek. Az indiai irodalomnak külön iskolái vannak és százával jelennek meg a könyvek Indiáról angol nyelvein. A perzsa nyelvnek külön professzora van. (Sir E. Denison Ross, aki Körösi Csoma Sándorról írt értékes tanulmányt). És hozzá szép könyvtár. Aztán a magyar vonatkozású ritkaságokra terelődik a szó. — Corvinánk egy van és ezt mindjárt meg is fogom mutatni, de van egy igen érdekes kéziratunk, amely nemrégiben került a múzeumba: Jókainak a „Gazdag szegények“ kézirata, Mátyás király könyve. Egy pillanat múlva már ott ülök a ritka kéziratok termében és előttem az asztalon, nagy lilabársony-belesű üvegtokban ragyog Horatius epistoláinak egy szép példánya. Nem meghatódás nélkül nyitom ki a barna bőrkötést és lapozom a könyvet, amelyet talán maga a nagy király olvasgatott, vagy a tudósai, talán Bonfini. Az első oldalon kép. Négyszázötven esztendő nem fakította meg a vízfestést a finom miniatűrön, a háttér halványkékjét és az arcképét, amely hermelinnyakú aranypalástban, egy kicsit az olasz festők sttulsában, fiatal férfit ábrázol. Még mindig tiszta és világos a sárgásszőke haj és a tölgyfakoszorú. Mintha már láttam volna ezt az arcképet... Egyszer, régen, évekkel ezelőtt. De hol? Aztán egyszerre, hirtelen felpattan előttem egy viseltes, régi iskoláskönyv behajtott fülü lapja. És megjelenik ez a kép, ahogy most itt van előttem és alatta a felírás: Mátyás Király Arcképe (A British Museumban levő Korvinkódex után). A másik oldalon a Hunyadi-család kissé már elmosódott hollós címere. Két primitív angyal a koszorúval és vörös betűkkel a nagyon fehér pergamentlapon a cím. H. A. Vas- is rézbutorok, mosdón, sodronybetétek nagyválasztékban Csapható U. FLEISCHER Testvérek vas és rézbutorgyárában Arai Str. Ioan Russu Siranu No. 15. (Aulica Lajos uccai Keleteurópai időszámítás. Csütörtök, augusztus 28. BUDAPEST. 10.15: Az Országos Postászenekar hangversenye. 13.05: Szalonzenekari hangverseny. 17: Rádió Szabad Egyetem. 18.10: Takáts István felolvasása. 18.30: Eugen Stepat orosz balalajka zenekarának hangversenye. 19.30: Máthé Elek dr. előadása: Szent Ágoston. 20: Kuruc-est. 21: Keleti hangverseny, hírek, majd Bura Sándor cigányzenekarának hangversenye. BÉCS. 12: Lederer-zenekar. 20: Játékosok, mint a testgyakorlat alapjai. 20: Tollas csirkefogók. 23.05: A Sedlack-Winckler négyes, Huber Péter zongoraművészszel. BERLIN. 19.50: Olasz operákból. 21.30: Rádiózenekar. 22.20: Beethoven ismeretlen műveiből. BRITT nemzeti műsor. Ilandel-áriák. 20.30: Zenei kabaré. 22: Anderson alténekesnő és Pillipovszky zongoraművész hangversenye. 23.25: Tánczene. BUKAREST. 13: Gramofon. 23: Tánczene a Lido-medencéből. KASSA. 12.30: Gramofon. 13.30: Déli zene. 21: Szavalat. 21.20: Zathureczky Ede hegedűművész hangversenye. LEIPZIG. 20.30: Goethe-ünnep. LONDON. R. 18.15: Tánczene. 19.40: Krish-sextett alt és tenor énekkel. MÜNCHEN. Rádiózenekar, Aramesco tenorista és Leander Margit szopránénekesnő közreműködésével. 22.30: Bajor szerelmi dalok. PRÁGA. 12.15: Gramofon. 22: Hárfa- és hegedűverseny. Péntek, augusztus 29. BUDAPEST. 10.15: Gramofonzene. 13.05: A m. kir. 1. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. 17: Kelemen Andor meséi: felolvassa Bözsönyi Béla. 18: Böszörményi Andor novellái. 18.25: A Fejes-szalonzenekar hangversenye. 19.25: Császár Elemér dr. egy. tanár előadása: „Képek a magyar irodalom múltjából.“ 20: Mozart: „Don Juan“ c. operájának közvetítése Salzburgból, majd Banda Marci cigányzenekarának hangversenye. BÉCS. 12: Gramofon. 13: Wolfsthalzenekar. 16.15: A berlini Opera művészei gramofonon. 17.45: Ízletes gombaételek. 19: Lenau útjain. BERLIN. 21: Komor Géza zenekara. 22: Barla: A kék Boll c. drámája, utána tánczene. BUKAREST. 13: Gramofon. 18: Rádiózenekar. 21: Bizet: Carmen c. operája gramofonon. KASSA. 11.30: Gramofon. 18.10: Kozma zongoraművésznő és Stein hegedűművésznő hangversenye. 21.05: Schramek: A nyár c. vígjátéka. MÜNCHEN. 21: Mandolin és tamburicazenekar. 21.30: Richard Frida színművésznő estje. TOULOUSE. 19: Műdalok. 20: Hegedűszóló, szimfonikus zenekar. 21: Vígopera részletek, harmonikázás. ZÜRICH. 18.15: Gramofon-tánczene. STUTTGART. 20.35: Tarka est. 23.20: Osztrák zeneszerzők estje. Szombat, augusztus 30. BUDAPEST. 10.15: Hangverseny. 13.05: Az Országos Postászenekar hangversenye. 17: Bohuniczky Józefin novellái. 18: Zoller Tibor előadása: A víz munkája a természetben. 18.30: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. 19.45: Balassa Imre felolvasása: Beethoven estéje. 20.15: A Mandits-szalonzenekar hangversenye. 21.20: Vígjátékelőadás a Stúdióból: „Váljunk el“, majd gramofonzene. BÉCS. 12: Römisch-zenekar. 14: Régi és új operettek gramofonon. 18.30: Grisogno Fiora dalórája. 18.55: Az új egyetemi ásatásokról. 19.55: Baum Oszkár műveiből olvas fel. 20.30: Alkalmi óra. 21.05: Horst: „Nagyapa“ c. vígjátéka. BUKAREST. 13: Gramofon. 18: Rádiózenekar. 21: Kreutzer gitárművész játéka. 21.45: Vasiliu Tanasescu énekesnő dalestje. 23: Beszélőújság. TOULOUSE. 19: Tánczene. 19.15: Tangó. 20: Orgonajáték, bécsi zenekar. 21: Orosz dalok. ZÜRICH. 21: Házi kvintett 21.50: Vándordalok, mandolin és gitárzene, utána gramofon. PRÁGA. 12.15: Gramofon. 21.45: Dudajáték. 22: Rádiózenekar, népszerű nyitányok. 24.20: Kávéházi zene. KATTOWITZ. 19.20: Gramofon. 21: Közzene, népszerű hangverseny. 24: Tánczene. KASSA. 12.30: Gramofon. 13.30: Déli zene. 19.30: Sport és turista előadás. 20: Az öröklés egészségügyi jelentősége.