Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-14 / 156. szám

6_______________________ KnsnUjsKG A postamesterek vécfxete isefelf esedíeff Megjelent a postamesterek elbocsátásáról szóló rendelet végrehajtási utasítása (Arad, július 12.) 3únius elsejével az ösz­­szes kisebbségi postamesterek felmondó leve­let kaptak, amelyben értesítik őket, hogy de­cember elsejével adják át hivatalukat a bu­karesti postaigazgatóság által kinevezett tiszt­viselőknek. A postamesterek között annak ide­jén mozgalom indult meg ennek a súlyos és igazságtalan rendeletnek megváltoztatása ér­dekében, a minisztériumnál történt közbenjá­rásnak azonban mindezideig semmi eredmé­nye nem mutatkozik. A bukaresti igazgatóság hosszú ideig arról sem értesítette a vidéki fő­nökségeket, hogy milyen módon kell az át­adásnál eljárni, az erre vonatkozó értesítés csak ma érkezett meg a postafőnökökhöz. A rendelet végrehajtási utasítása nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a határ­széli falvakban román postamesterek teljesít­senek szolgálatot, mert kimondja, hogy a ha­tártól számított hatvan kilométeres körzetben még akkor is le kell váltani a kisebbségi pos­tásokat, hogyha a megüresedő állásra kevés jelentkező akad­ A helyzet ugyanis az, hogy pályázatot hirdettek az üresedésben lévő postamesteri ál­lásokra, de jelentkező igen kevés akadt. A bu­karesti igazgatóság ennek folytán elhatározta, hogy először a határszéli falvak állásait tölti be és hogyha a határtól beljebb elterülő közsé­gekre nem akad román postamester, úgy ott meghagyják állásukban a kisebbségi postáso­kat mindaddig, míg elég román jelentkező akad a szabad helyek betöltésére. Jándi Dávid visszaut­at­sított képe miatt ötvenezer pengős kártérítési per támadt Lázár Béla és a Színházi élet között Megrongálta-e a múzeu­m­igazgató a nagybányai festő visszautasított képét? (Budapest, július 12.) A magyar főváros művész- köreiben sok szó esik arról az afférról, amelynek Jándi Dávid, az ismert nevű nagybányai festőművész áll a középpontjában, amely azonban új fejezettel szélese­dett ki akkor, amikor a „Színházi Élet“ kártérítési perbe keveredett Lázár Bélával, a kiváló művészeti íróval. Emlékezetes még, hogy a Munkácsy céh kiállítást rendezett az Ernszt-múzeumban és a kiállító festőmű­vészek között ott volt Jándi Dávid is. A kiállítás zsűrije Jándi Dávid képét visszautasí­totta, majd pár nappal később mégis úgy döntött, hogy a festőművész képét kiállítja. Lázár Béla dr., a múzeum igazgatója azonban er­ről a döntésről nem értesült és a kiállítás napján meg­döbbenve látta, hogy a kép a többi festmény között lóg a falon. Dühbe jött és leakasztotta a képet a fal­ról. Jándi, mikor erről értesült, végigtelefonálta a la­pok szerkesztőségeit és azt állította, hogy Lázár Béla dr. zsebkéssel összeszurkálta, tönkretette a festményét. A lapok ezt meg is írták. Később a lapok műkritikusai megállapították, hogy a képnek nincs semmi baja, csupán le van akasztva a falról. Ezt is megírták. A „Színházi Élet“ című heti­lap — nem tudni, kinek a befolyására — amikor már kitudódott a való tényállás, elküldte foto­riporterét az Ernszt-múzeumba azzal az utasítással, hogy fényké­pezze le Jándi Dávid akt­képét. A riporter le is fény­képezte a képet. A fényképen azonban nem volt semmi szakadás, de nem is lehetett, mert nem vászonra volt festve, ha­nem vastag kartonlapra. Ezt pedig egy kis zsebkéssel nem lehetett összeszurkálni. A szerkesztőség, hogy a képet érdekessé tegye retussal néhány vonalat rajzolt a lemezre és a szövegben jelezte, hogy a vonalak a zsebkéssel ejtett sértéseket mutatják a képen. Lázár Béla dr. a kép megjelenése után felhívta a „Színházi Élet“ szerkesztőségét, hogy a legközelebbi számban közöljék, hogy a kép szövege hamis és a kép is retusálva volt. A lap szerkesztősége a rektifikációt megtagadta azzal, hogy semmiféle helyreigazításnak n­em ad helyet, csupán akkor, ha Lázár Béla dr. a hir­detési tarifát megfizeti. Természetesen erre Lázár Béla dr. nem volt haj­landó és sajtópert indított a ,,Színházi Élet" ellen. A sajtóperrel kapcsolatosan erkölcsi kártérítés iránti pert is indított a hetilap ellen 50 ezer pengő értékig. A keresetlevélben Lázár elmondja, hogy bántja a repu­tációját, hogy róla olyan hír került forgalomba, mint­ha a neki nem tetsző műtárgyat tönkre tenné. Igen nagy kár érte, mert ezen szerencsétlen eset óta — mely valóságban meg sem történt, — művészkörökben kerülik és ő a művészetből él. Azt is elmondta, hogy fenntartja magának azt a jogot, hogy a kártérítés ösz­­szegét esetleg a per tárgyalása folyamán felemelhesse. Az ügyben megkérdeztük egyik jól ismert festőmű­vészt, Kornis Attilát, aki a következőket mondotta: — Én is hallottam erről a perről, biztos vagyok benne, hogy az általam nagyrabecsült Lázár Béla dr. meg is fogja nyerni. Nem kétséges, hogy Lázár sú­­lyos károkat szenvedett. Az Ernszt-múzeum elsősor­ban kiállítási hely és a művészek ezek után vonakodni fognak attól, hogy képeiket ott kiállítsák. Művészi körökben nagy érdeklődéssel tekintenek a per kimenetele elé. Fordítás bármely nyelven, gépbediktálás, másolás, sokszorosítás stb. Dr. Mandel fordító Iro­dában, Cluj, Str. Memorandului 24 Csak Zsigray Juliána : Szűcs Mara házassága „ „ Férficél Majthényi György: Arany Málinka h­erczeg F.: Anci doktor lesz Csathó Kálmán: Maskara Harsányi Zsolt: Csak azért is D.-né Lengyel Laura: A császár udvarában Székely Tibor: Mátyás tér—Rózsadomb Székely Tibor: Örök szövetség 60 köte­tenkint a MAGYAR REGÉNYEK !! sorozata !! Dénes Gizella; Babay József: Tavaszi buzavetés Vándorlegények Vidékieknek 70 lej előre küldve, szállítás azonnal. be­it­a­p­h­a­tó a Keleti Újság kiadóhivatalában, Kolozsvár. Báron L. Pop ucca 5 sz. Lei Babay József: Istenem, Így' 'ölünk” Trencsényi György: Hősök Kosáryné Egy hordó bor ., Alom „ Ulrik inas Falu Tamás: A halottak is élnek „ ., öregek Pásztor József! Az atyafiak Surányi Miklós: Dávid és Góliát Farkas Imre: Az iglói diák 150 lejen felüli rendelésnél portót nem számítunk. Anyanyelvünk» A helyes és tiszta magyarság kézikönyve Idegen szavak szótára. A kisebbségi (román­­magyar) szótárt összeállította Szicsi Sándor tanár. A helyes magyarság szótárát összeállította Dr. Ba­lassa József. A tiszta magyarság szótárát szerkesz­tette Dr. Tolnai Vilmos. Használati utasítás Koszto­­ányi Dezső cikkéből. Nélkülözhetetlen mindazoknak, akik a helyes is tiszta magyarsággal akarnak irni és beszélni. 16s oldal fűzve, Unom papíron ára 40 lej. Kapható a keleti Újság kiadóhivatalában. — Vidéki porta 10 lej. Bármily könyvekre vonatkozó, legalább 200 lejes megrendelésnél, a pénz előzetes beküldése esetén, portaköltséget nem számítunk. A templomépítések kétféle mértéke (Székelyudvarhely, július 12.) Székelyzsom­bor, udvarhelymegyei község interimar bizott­sága, amelynek 3 román és 2 magyar tagja van. 150 szál cserefát szavazott meg egy másik udvarhelymegyei község a karácsonyfalvi fel­építendő gör. kel. temploma céljaira. A hatá­rozatról a községben nem is igen tudtak s csak most vált köztudomásúvá, amikor július 7-ikén az oklándi főszolgabíró, Cionca Macedón, a helyszínen megtartotta a cserefákra vonatkozó árverést s azon egy homoródi fakereskedő cég a kijelölt 150 szál cserefát 37.000 lejért meg­vette.­ Ez Zsombor község ajándéka a kará­csonyfalvi gör. kel. templom részére. Ezenkívül 80 szekér fát vitettek közmunkával a zsombori erdőségből a karácsony­falvi határba, amit ott téglaégetéshez fognak felhasználni. U­dvarhely megyében különben olyan köz­ségekben is épülnek gör­ kely templomok, ahol egyetlen ilyen vallású ember sincs. Amint a zsombori eset mutatja, az elszegényedett szé­kely községek tekintélyes összeggel kénytelenek hozzájárulni ez építkezésekhez. Rá kell mutatnunk itt Mandache nemzei szövetkezeti hivatali inspektornak arra az in­tézkedésére, amely szerint azokat a segélyezé­seket, melyeket a székely közbirtokosságok római katholikus egyházközségek részére sza­bályszerű határozattal megszavaztak, „a jöve­delem elfecsérlésének“ nevezte és ezeket az összegeket a közbirtokosságok költségvetéséből törölte. Ugyancsak az inspektor a borszéki köz­birtokosságnak írásban hagyta meg, hogyha jövedelem feleslege van, akkor először a gör. kel. egyházat köteles segélyezni. Milyen tartozások fizethetők az új adóbonokkal A Monitorul Oficial július 6-án megjelent 153. száma közli az állammal szemben fennálló követelések rendezésére vonatkozó törvényt, amelynek értelmében az állam az 1934. évi április 1. előttről származó tartozásait a Casa de Amortizare (Törlesztési Pénztár) útján aló bonokkal fogja kifizetni. Az adóbonok bemu­tatóra szólnak: 100, 500, 1000, 5000 és 10.000 lejes címletekben fogják azokat kibocsátani 4 száza­lékos kamat mellett- Ezeket az adóbonokat az 1935. április 1-ig az 1932. év előtti egyenes adó­hátralékok, valamint az 1934. évi március 31 ig megállapított és előírt mindennemű adóbírsá­gok törlesztésére névértékben fogják elfogadni. A kibocsátható adóbonok összegét ötmilliárd lejben maximálja a törvény. A megyék, köz­ségek és autonóm intézmények felhatalmazást nyernek a törvény értelmében, hogy az 1932. év előttről származó adók és bírságok törlesz­tésében ilyen adóbonokat fogadjanak el, hitele­zőiknek pedig az 1934. április 1-e előtti köve­teléseit ilyen adóbonokkal fizessék. A törvény értelmében azok az adófizetők, akiknek tartozásaik és követeléseik is vannak az állammal szemben, azokat az új adóbonok­­kal kompenzálhatják. A kompenzálás a Tör­lesztési Pénztár útján történik és kizárólag az 1934 április 1. előtti tartozások és követelések keretei között mozoghat.

Next