Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-21 / 17. szám
Tu« poetaiA pl&thtA Ideam«íj: No. 84.556—1927. Előfizetési árak kell oldom Egész évre 809, félévre 490, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban, teleház BUDAPEST , Béttő. 1991. fmm** 21. — Arm 400/ ORSZÁGOS MAGYARIZTUU XVIII. ÉVFOLYAM. 17. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj Caron L. Fopucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Ezer idegen Amilyen rendelettel a bánsági ezer postást ki akarják tenni állásaikból, az már alkalmas arra, hogy tetemrehívással lehessen számonkérést intézni a kormányhoz és mindenkihez, aki a törvény szavának végrehajtásáért felelős. Mert most kell megkérdezni: mik vagyunk a törvényparagrafusok érintezései szerint, mi kisebbségiek? Ha ez a rendelet megállja a helyét, akkor nincsen hely ebben az országban kisebbségi polgárnak a számára. A törvényt azért hozták és úgy hozták, hogy eltávolíthatók legyenek azok, akik nem számíthatók a román állampolgárok közé. A valóban idegenek ellen, akik külföldiek. Még azokból is megtűrt állapotot témát ez a törvényhozási rendelkezés húsz százaléknyi arányban. Aki a román államnak kisebbségi lakosát számítja bele az eltávolítandók közé, az nem ismeri el, hogy mi állampolgárok vagyunk. A nemzeti munkavédelmi törvényre hivatkozással nem görbülhet meg egyetlen állampolgárnak a Lajaszála sem. De amikor erre hivatkozással az egzisztenciáinkat kezdik letörni, ahogy a törvényes állapotnak olyan adUMM idézik fölm minden egyes kisebbségi polgárra a kiközösítés veszedelmét jelenti s ami a törvényes biztonságot kiforgatja a maga helyéből. A kegyetlen hidegben még ijesztőbb annak a könyörtelenségnek a listája, amivel újabb és újabb kisebbségi embercsoportok életegzisztenciáit törik össze. Egyetlen temesvári rendelet ezer postást dob ki az állásaikból, a becsülettel végzett közszolgálatból, a hivatalokból. Azzal a szigorúan megfogalmazott nyomatékkal dobja ki, hogy a postai szolgálat semmilyen ágában sem lehet alkalmazni többé ezeket. Nehogy a koldusbotra kerülők iránti szánalomból valaki kegyelem kenyeret merjen nyújtani nekik. Nehogy az állásaikból kidobottak szaktudását és munkaértékét az elbocsátás után valahol igénybe vegyék. Miről lehet itt szó ? Arról, hogy az elűzött hivatalnok nehogy beállhasson levélhordónak, vagy a levélhordó hivatalseprő szolgának. Kemény, csikorgó hidegben, amikor a farkasok is csordástul ereszkednek le a havasi hegyekből, a falvak közelében keresni betevő falatot, ezer értékes postást indítanak neki a koldulás hóval befutt országútjainak. Ha nem volna törvény, akkor is lehetne az emberség lelkiismereti vétóját kérni. Ha van törvény, akkor vetessük le a polcról, üssük fel és kérdezzük meg, hogy mi van a paragrafusok szavaiban. Az alkotmánytörvény, amit nem lehet csak olyan egyszerűen megváltoztatni s amit nem volna lehetséges megmásítani, „román“ -nak mond valamennyiünket annak a régi nemzetállami elméletnek az alapján, amelynek értelmében állampolgárságot jelent ez a szó. Ehhez az elmélethez ragaszkodtak a nemzeti munkavédelmi törvény megszövegezésénél s a párthagyománytól nem akart eltérni a kormány. De megadta a világos, félreérthetetlen törvénymagyarázatot, aminek betartásához becsületszó erejű kötelezettséget vállalt. Most felvetődik a becsületet jelentő kötelezettségvállalás értékének a kérdése. Milyen állampolgárok vagyunk, ha a külföldiekre vonatkozó paragrafusokat reánk húzhatják? A temesvári rendelet olyan tisztázást kiván, hogy minden további hasonló kísérletnek elejét vegye. Véglettelintszettnek tekinthető antagor-jugoszáv viszá.Q nie Iden angol tömeghízo hidegvérrel óvta meg a magaimat . Az angol sajtó megstilo fásai (Budapest, január 19.) Magyar kormánykörök kedvezőnek tartják azt, ami a marseillei királygyilkosság ügyében beterjesztett magyar emlékirattal kapcsolatban történt. A megoldás Magyarországra nézve kielégítő, igaz, hogy csak kompromisszumos megoldás jött létre, de ennél kedvezőbbet a mostani viszonyok mellett nem lehetett elérni. Magyarországot az az őszinte szándék vezette, amikor elfogadta ezt a mondldast, hogy .. ,Vil L . Eden főpecsétőt még nem terjesztette be ser.Londonból jelentik: Az angol lapok nagy megnyugvással írnak arról, hogy a Népszövetség tanácsa vita nélkül vette tudomásul a magyar kormány emlékiratát. A „Times“ szerint Magyarország teljesen világosan bebizonyította, hogy semmi köze nem volt a marseillei királygyilkossághoz és ártatlan azokban, amikkel Jugoszlávia megvádolta. A magyar kormánynak ez az intézkedése, hogy a mulasztásban bűnösnek talált tisztviselőket megbüntette, általános megelégedést keltett a Genfben jelen volt összes delegátusok között. A „Daily Mail“ azt írja, hogy Magyarország alapos lelkiismeretességgel és cáfolhatatlan logikával elkészített jegyzékirata mindenkit meggyőzött arról, hogy a Magyarországot ért vádak teljességgel tarthatatlanok. A népszövetségi tanács bölcs döntésével ezt az ügyet végleg eltemették s egyszers mindenkorra véget vetettek a Magyarország ellen való vádaskodásoknak. Mindkét fél meg lehet elégedve A „New Cronicle“ véleménye szerint a népszövetségi tanács döntése csak halasztás, de jóindulatú halasztás. Ha Jugoszlávia kifogásolni akarta volna az emlékirat tartalmát, akkor már eddig megtehette volna. Remélhető, hogy ezzel vége van a Magyarország és Jugoszlávia között támadt viszálynak. Az ügy soha sem nyerhetett volna ilyen békés megoldást, ha Eden főpecsétőr egy pillanatra is elveszítette volna jó humorát és türelmét a tárgyalások folyamán. A határozattal mindenki meg lehet elégedve. Magyarország számára csak kellemes, hogy a kérdés megoldásmális előadói bejelentését, így a végleges formai elintézés minden bizonnyal a legközelebbi tanácsülésre marad. Ennek ellenére az ügy lezártnak tekinthető, amennyiben a másik oldalon is ugyanolyan megértést tanúsítanak, mint Magyarország és az üggyel foglalkozó nagyhatalmak. A Népszövetség legközelebbi ülésszaka májusban lesz, de az is lehet, hogy a Saarvidék ügyeinek rendezésével esetleg felmerülő ellentétek miatt februárban rendkívüli ülést tartanak Ez esetben Eden főpocsétőr, még februáriján beterjeszti előadói javaslatáthoz jutott, Jugoszlávia vszont annak örülhet, hogy nem került szóba a népszövetségi tanács előtt a jugoszláviai magyarok tömeges kiűzése. Az Oroszok bivotaálása miatt A népszövetségi tanács szombaton kora délután zárt ülést tartott, melyen a tanács újjászervezésének kérdéseit vitatták meg. A pénzügyi bizottság tárgyalásán nagy feltűnést keltett Rosenberg párisi szovjet követnek, Litvinov helyettesének az a kívánsága, hogy Oroszországot is vonják be a pénzügyi bizottságba. A javaslat kínos hatást keltett, mert a pénzügyi bizottságban az európai államok bizalmas ügyeit tárgyalják meg s azáltal, ha Oroszország is bekerülne a bizottságba, az európai államok összes pénzügyi titkaiba bepillantást nyerne A bizottság tagjai közül sokan szólaltak fel s jelentették be, hogy Oroszország bevonását mindaddig, amíg Oroszországban a mai politikai és társadalmi rendszer van érvényben, nem tartják kívánatosnak. A vitát követő titkos szavazás eredménye azonban mégis az lett, hogy Szovjet-Oroszországot beválasztották a népszövetségi pénzügyi bizottságba. Nem lehetetlen, hogy a bizottság munkája emiatt most megakad. Laval külügyminiszter pénteken este vacsorára látta vendégül Maximos, Titulescu, Litvinov, Beck, Trivsik Aras és Jeszics külügyminisztereket. A vacsora utáni megbeszélések tárgya a balkánpaktum kérdései voltak. A megbeszélés után Titulescu és Maximos külön tárgyalást folytattak, Franciaország közvetíteni igyekszik a kisantant és a kisantanthoz nem tartozó balkánszövetségi államok között. Szombaton az összes államok képviselői eltávoztak Genfből Eltemették az figyel opi tarat.nagytedi európai légkör