Keleti Ujság, 1939. február (22. évfolyam, 24-47. szám)
1939-02-01 / 24. szám
TYTT, ÉVF 24. SZÁM. — 1933 FEBRUÁR ?. KÉjmUjsm Chamberlain mundolla Birininghainbaist Anglia a békés megoldások híve, de tovább fegyverkezik a müncheni megegyezés nagsv horderejét méltatja a*ánciol miniszterelnök. — Tavaszra hatvan* az év végjére hetvenöt új hajóegyséllgel gyarapodjin; az angol flotta* — Az olasz lapok lelengetik Chamberlain jóakaratát és gyakorlati látását (London, január 30.) Chamberlain angol miniszterelnök Birminghami beszédét nagy érdeklődéssel várta az egész világ közvéleménye. Chamberlain a háborús félelmet igyekezett eloszlatni, vagy legalábbis enyhíteni. Azt a reményét fejezte ki, hogy az államok között is éppúgy, mint a magánemberek között kell lehetőségnek tetéznie arra, hogy az összeegyeztethetetlennek látszó ellentéteket is békés úton intézzék el. Hivatkozott Anglia és Olaszország megegyezésére, amely lehetővé tette a szeptemberi nagy politikai válság megoldását. A müncheni megegyezés végzetes eseményeket hárított el a világ feje felől A bírálóknak, mondta, meg kell gondolniuk, hogy egyikükre sem nehezedik olyan felelősség, mint az angol miniszterelnökre és egyik sem ismeri úgy a helyzet minden részletét, mint az angol kormány. A legutóbbi római út nem hozott ugyan teljes megegyezést, de mind Olaszország, mind Anglia ismertették álláspontjukat és jobb barátként váltak el, mint amilyenek a megegyezés előtt voltak. Anglia védelmi célból tovább fegyverkezik, hogy megvédhesse földjét, népét s a szabadság elveit, a demokráciát, amelyek számára az élet és az emberi szellem legfőbb értékei. Adatokat közölt az angol fegyverkezés haladásáról. Szeptember óta az angol repülőgépek száma megkétszereződött. Mátéim végére hatvan új ha főegységet bocsátanak vízre s a következő 12 hónap alatt hetvenöt új hadihajó készül el. Végül újból a békés megoldások szükségességét hangoztatta és azt a meggyőződését, hogy ezen a módon meg lehet oldani a nehézségeket. Érdekes német lapvélemények Chamberlain beszédét a német lapok — s ez a körülmény rendkívül érdekes — nem kísérik egyértelmű megjegyzésekkel. Amíg az „Essener National Zeitung"'8 a beszédet ritka udvariatlanságnak minősíti, addig a „Deutsche Allgemeine Zeitung" azt írja, hogy Chamberlain elismerte a német igények jogos voltát. Az olasz lapok szerint Olaszország nem keresztezi Chamberlain jószándékát Az olasz lapok általában kedvelő megjegyzéseket fűznek Chamberlain beszédéhez s azt békegesztusnak tekintik, különösen hangsúlyozva a Chamberlain római utazásáról mondott szavakat. Egyértelműen elismerik Chamberlain őszinteségét, jóakaratát és gyakorlati látását s hangoztatják, hogy Olaszország sohasem fog olyant tenni, ami Chamberlain jó szándékait keresztezze.Chamberlain kijelentései emlékeztetnek Roosevelt szavaira" Az angol sajtó mérsékelt és határozott hangon tárgyalja a birminghami beszédet. A „Daily Telegraph" és a „Daily Herald" Angim egyre növekvő katonai erejét emeli ki A „Daily Telegraph" szerint Anglia egyelőre havonta négyszáz repülőgépet állít elő és a termelés havi háromezer repülőgépre fokozható, amilyen 1918-ban volt. Chamberlain nyilatkozatai emlékeztetnek Roosevelt kijelentéseire, amely szerint a demokráciáknak ellen kell államok azoknak a törekvéseknek, hogy az emberiség fölött az erőszak váljék úrrá. A „Daily Herald" c. munkáspárti lap megállapítja, hogy azok az óriási összegek, amelyeket az újrafegyverkezés céljaira fordítottak, úgy látszik valóban jó eredményeket hoznak. Az amerikai sajtó méltatja Chamberlain beszédét s megállapítják, hogy az ugyanolyan hangú, mint amilyen Roosevelt nyilatkozata volt. Az angol miniszterelnök határozottan foglalt állást azokkal szemben, ameik valamilyen újabb nemzetközi erőszakosságot akarnának elkövetni- U$ repenset el® érScentelt a Scárpátorosz kérdés A bucuresti „Moment“ című lap szerint a ruvun helyzet rendezése nagyban elősegíti a Icarépeurópai helyi megszilárdulását (Bucuresti, január 30.) A bucuresti, vilnai, pozsonyi és budapesti lapok jelentései révén egészen váratlanul előtérbe került a lengyelmagyar közös határ kérdése. Ezekből a lapközleményekből az a következtetés vonható le, hogy a hónapok óta vajúdó ruszin, illetőleg kárpátukrán kérdés egészen új fejlődési fokozat elé érkezett s minden jel arra mutat, hogy a legutolsó diplomáciai találkozások és megbeszélések során ez a kérdés is beható vita alá került. A lapjelentések közül elsőnek a ,,Mo*nent“ című bucuresti lap közleményével világítják meg azt a helyzetet, amely a kárpátukrajnai határ kérdésében előállott. A „kleméint“ cikkének megállapítása szerint úgy látszik, hogy most már Berlinben is szükségesnek látják Ruszinskának Magyarországhoz való kapcsolását. Arra is rámutat a bucuresti lap cikke, hogy a Ruszinszkóban jelenleg uralkoódó állapotokat tovább fenntartani nem látszik lehetségesnek. A lap szerint egyébként a Ruszinszkóra vonatkozó magyar elgondolást Lengyelország és Olaszország is támogatja és a közös lengyel—magyar határ megteremtése nagyban hozzájárulna a középeurópai helyzet megszárdulsához. A lengyel sajtó eddig is állandóan felszínen tartotta a kárpátukrajnai kérdést és most a Vilnában megjelenő „Slovo" című lap Ribbentrop német külügyminiszter varsói látogatásával kapcsolatban mutat rá ennek a kérdésnek újabb fejleményeire. A „Slovo" hasábjain Studniczky az ismert lengyel közíró azt állapítja meg, hogy Ruszinszkó nemcsak az igazság követelményeként csatlakozhatna Magyarországhoz, hanem azért is, mert ez a terület Magyarország természetes bástyája. A magyarok hűséges szövetségesei voltak Németországnak a világháborúban és ezért , is ‘tel JHaw*g,*»3saa rm* ■ ... «***»*.. $ H Hűtésnél.Influenzánál 3 I TiesTA I OartUltl) «TAMT**T ‘9 SUÍMitO HSNBJÍL-r megérdemelnék, hogy Németország támogassa őket a lengyel—magyar közös határ megteremtésében, amelyet a cikkíró Lengyelországra nézve fontosabbnak tart az olsói terület Lengyelországhoz való csatolásánál is. A német politikának, írja a „Slowo", be kell látnia azt, hogy a Lengyelország és Magyarország számára fontos határkérdést a két ország szempontjából kedvezően kell megoldani. A „Slovac" című pozsonyi lap foglalkozván a kárpátukrajnai helyzettel, kifogásolja, Kuszinszkónak újabb keletű Kárpátukrajna elnevezését és megállapítja, hogy ez a terület mind a békeszerződésben, mind a csehszlovák alkotmányban, Kárpátoroszország néven szerepel. A „Slovac" cikke arra is rámutat, hogy Volosin és Révay kezéből lassan kicsúszik a hatalom, mert Galíciából ukrán elemek szivárogtak be és ezek igyekeznek hatalomra jutni. A budapesti lapok jelentése szerint a huszti kormány köreiben rendkívü nagy feltűnést keltett az a hír, hogy Ribbentrop és Beck megbeszélései során a lengyel—magyar kívánságok figyelembevételével tárgyaltak a kárpátukrajnai kérdés megoldásáról. Hírek szerint Volosin miniszterelnök hívei már tanácskozást is folytattak arra vonatkozólag, hogy a határkérdés megoldása esetén mi lenne a helyzetük-Kárpátukrajnából érkezett hírek szerint az ukrán hatóságok gyűjtőtáborba szállították azokat a magyarokat, akik a február 12-iki választások alkalmából külön magyar jelölő íveket köröztek aláírás végett. összeállítják a „Nemzeti Újjágszületés Frontja" megyei és tartományi vezetőinek névsorát (BUCURESTI, január 30.) A Nemzeti Újjászületés Frontjának három főtitkára most dolgozik a megyei és tartományi szervezetek vezetői névsorának összeállításán- A mánia elkészülte után Silviu Dragomir- N. Cornăreanu és V. Yakcovici főtitkárok kihallgatáson jelennek meg Miron Cristea miniszterelnöknél. bemutatják az elkészített névsorokat és ugyanakkor megállapítják a Front megyei szervezeteinek tevékenységi körét. Megvizsgálta az európai helyzetet, de nem hazott semmiféle határozatot a keresztény egyházak franciaországi értekezlete (Paris, január 30.) A keresztény egyházak ekumenikus tanácsának Saint Gennain est Layeben tartott értekezlete hétfőn befejezikdött. A záróülésén megvizsgálták az egyházaknak a tekintélyuralmi és a demokrata államokkal való kapcsolatait és az egyházaknak ezekben az államokban való helyzetét. Boegner lelkész közölte, hogy Franciaországban mintegy kétszázharmincezer politikai menekült tartózkodik, többé-kevésbé meg nem engedett alapon és ezek közül negyvenkét ezer zsidó. Ebben a számban nincsenek benne az utóbbi időben Spanyolországból érkezett menekültek. A tanács megvizsgálta az európai helyzetet, de nem hozott semmiféle határozatot.