Keleti Ujság, 1939. június (22. évfolyam, 121-145. szám)
1939-06-01 / 121. szám
* Virginia Grigda szerint: „Olaszország és Németország számára egyes területek megszerzése életkérdés, viszont Angliára és Franciaországra nem életbevágó fontosságú ezek megtartása" Ismét I momm török köztársasági elnök bejelentette, hogy az alexandrettei szandzsák kérdésében Franciaország és Törökország között elvi megegyezés jött létre Száz szovjet repülőgép repült mandzsu terület fölé Az amerikai külpolitika mindjobban és jobban eltávolodik az elzárkózás elvétől és az Egyesült Államok egyre erőteljesebben vesznek részt az európai demokráciák oldalán abban a harcban, amelyet a demokratikus államok folytatnak a tekintélyuralmi államokkal szemben. A pünkösdi ünnepek alatt Hull, az Egyesült Államok külügyminisztere Csikágóban beszédet mondott és az elszigetelődés politikájával szemben a nemzetközi együttműködést hangoztatta. Az amerikai sajtó a külügyminiszter kijelentéseinek nagy fontosságot tulajdonít. A Newyork Times azt írja, hogy a semlegességi törvényt úgy módosítják, hogy háborús viszály esetén, Amerika segítséget nyújthasson Franciaországnak és Angliának. Az Evening Star azt hangoztatja, hogy mindent meg kell tenni a háború kitörésének megakadályozására és éppen ezért kell módosítani a semlegességi törvényt, mivel az jelenlegi alakjában a támadó szándékú államok bátorítását jelenti. Kétségtelen azonban, hogy Hull szándékainak erős ellenzéke is van Amerikában és ezek minden eszközt fel fognak használni. A tekintélyuralmi államok álláspontját nagy eréllyel fejti ki Virginio Gauda, a híres olasz újságíró a Giornale d Italia című olasz lap legutóbbi számában Azt hangoztatja, hogy a francia-angol bekerítési politika háború felé vezet és ezt a háborút már előre, mint a nemzetek szabadságának keresztes hadjáratát igyekeznek feltüntetni. Hangoztatja, hogy a német és olasz politika nem törekszik hegemóniára, hanem csak annak a hegemóniának megszüntetésére, amelyet a versaillesi szerződés biztosított Franciaország és Anglia javára. Ez a hegemónia abban nyilvánul meg, hogy Anglia és Franciaország óriási s igen gyakran számukra felesleges területekkel rendelkeznek, míg Olaszországnak csak csekély gyarmata van, Németország pedig egyáltalában nem rendelkezik gyarmati területekkel. A négy nagyhatalom ellentétei nem egyforhogy megakadályozzák a semlegességi törvény módosítását. Borah szenátor, a külügyi bizottság elnöke ellenzi, hogy Amerika fegyvert szállítson a hadviselő feleknek és több köztársasági párti szenátor van ugyanezen a véleményen. A képviselőházban jobb a helyzet Hull javára. Bloom képviselő, demokratapárti máris javaslatot nyújtott be, kérve a semlegességi törvény módosítását s valószínűnek tartják, hogy a javaslatot a képviselőház rövidesen elfogadja. A francia sajtó hosszasan foglalkozik Hull beszédével. A La Justice szerint az amerikai semlegességi törvény módosítása körülbelül egyidőben történik meg az angol-francia-szovjet egyezmény aláírásával s világosan mutatja, hogy az Egyesült Államok kedvezően fogadják az európai államoknak ezt a szövetségét. Az Epoque úgy látja, hogy az amerikai tömegek sein akarnak háborúba keveredni, de másrészt valóságos haragot táplálnak a tekintélyuralmi államok ellen-Európai viszály esetén kétségtelenül a második érzés kerekedne felül és Amerika a demokráciák oldalán harcolna, más életbevágó érdekek körül forognak. Olaszország és Németország számára bizonyos területek megszerzése életkérdés, viszont Anglia és Franciaország szempontjából ezeknek a területeknek megtartása nem életbevágó fontosságú. Úgy látszik, hogy Anglia és Franciaország készek arra, hogy öt-hatmillió embert áldozzanak fel azért, hogy megtartsanak maguknak olyan területeket, amelyek jelentékeny részét nem is használják fel. Az angol-francia-szovjet egyezmény maga után vonja a szovjet szorosabb együttműködését a szomszéd államokkal Az angol-szovjet-francia egyezmény megkötésére tovább folynak a tárgyalások és az angolok remélik, hogy a megegyezés rövidesen létre is jön. A Times úgy véli, hogy valószínűleg ugyanakkor megkötik a franciaútrák egyezményt is. A Mánch®s,e.- Guardian kétségtelennek tartja, hogy a szovjettel való megegyezés maga után fogja vonni a szovjet szorosabb együttműködését Lengyelországgal, a Balti államokkal és a többi szomszédos állammal, a német fenyegetés elleni összefogásban. A németek felajánlották a szovjetnek Lengyelország felosztását? A ,,News Chronicle“-ban Bartlett azt írja, hogy a németek abban az óhajtásukban, hogy az egyezmény aláírását megakadályozzák, annyira mentek, hogy Oroszországnak felajánlották Lengyelország felosztását. Az oroszok visszautasították ezt a sugalmazást és pedig több okból, amelyek közül a legfontosabb az, hogy számukra Lengyelország sokkal hasznosabb, mint független ütközőálam, mintha hatalmas területük egy része lenne Az angol—lengyel katonai együttműködés kiépítésére, amint a Havas ügynökség angol katonai körökből értesül, az angol kormány Smigly Rydz marsall, a lengyel hadsereg főparancsnokát meghívta a szeptemberben Aldershotban tartandó gyakorlatokra. A Havas ügynökség emlékeztet arra, hogy ezekre a gyakorlatokra meghívták Vorosilov szovjet hadügyi népbiztost is. Törökország nemzetközi helyzetéről nyilatkozott ismét Inonu köztársasági elnök Bejelentette, hogy az alexandrettei szandzsák ügye Franciaország és Törökország egyetlen függő kérdése, s elvi megegyezéssel megoldottnak tekinthető s ezek után a két nép teljes érdekközösségén alapuló közeledését semmi sem akadályozhatja meg. Törökország azonban fenntartja teljes függetlenségét és visszautasítja azt az elméletet, hogy a kisnemzeteknek bele kell olvadniuk a nagy népekbe. A Balkán szövetség a béke fenntartásának fontos eszköze. Szovjetoroszország és Törökország viszonya olyan bizalommal és barátsággal teljes, amilyen még nem volt a történelem folyamán. Végül hangoztatta, hogy ha Románia súlyos helyzetbe kerülne, úgy a török nemzet hősiesen és gondolkozás nélkül fogja teljesíteni fennálló kötelességét. A francia—török egyezmény megkötését bejelentik a török lapok is. A „Konguriet" című lap szerint az egyezményt szerdára írják alá. A távolkeleti helyzet újból bonyolódik A szovjet—mandzsu határon ismét súlyos összetűzések voltak. A német, távirati iroda jelentése szerint több szovjet ágyunaszád és mandzsu ágyunaszád az Usuri folyón ágyulövéseket váltottak egymással Kahabrovsztól délre. A golyók a mandzsu hajókat megrongálták. A mandzsu külügyminiszter az eset miatt, erélyesen tiltakozott a hharbini szovjet főkonzulnál. Ezenkívül mintegy száz szovjet repülőgép hosszabb utat tett mandzsu, terület fölött. Japán körökben ezt még nyugtalanítóbb incidensnek tartják, mint az 1937. évi harcokat, amikor a Turnen folyónál a szovjet és a japán haderő szemben állt egymással. A szovjet, repülőknek Mandzsúriába való behatolását a japánok kihívásnak minősítik. A külsőmongólia és mandzsu határon valóságos csata volt mongol és mandzsu csapatok között. Virginia Gayda cikke ri«. /***«• • • ! T, I EGYETEMI KÖNYVTÁR i | OLVASÓTERME Cluj, 1999 junius f. es&törtftb SZEGED /Miri£ timM flór gr ib Ara 4 tel K?lt?iUjsiig Felelős igazgató: l^^LODI ANDRÁS HdacS^Wimos: LAPKIADÓ RT. Felelős szerkesztő: NYIRŐ JÓZSEF Előfizetési árak belföldön: Egy évre 960, félévre 480, törvényszéki lajstromozási szám: 47. Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Bárony negyedévre 240, egy hóra 80 lej. Magyarországon egy CS- °rd Popu, 5. Telef.: 1508. Levélcím: Postafiók 101. Taxa évre 50, félévre 25, évre 12.50, egy hóra 4.50 pengő. XXII. ÉVFOLYAM _ 121. SZÁM. postalá plátitá in numerar conform aprobárii 30.524/939.