Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-03 / 248. szám

1941. NOVEMBER 3. 3 MumUism MOZGÓBAN a mai naptól kezdődőleg • a francia filmgyártás legtökéletesebb, leg­izgalmasabb remeke, az európai világvárosok káprázatos szenzációja U tihat emberek Főszereplők: Blanchette Bruney új, fénylő csillag a francia égbolton, Jacques Dumesnil a legjobb franc­a hősszínész, félig férfi, félig állat. Pierre Blanchar a nemes férfi, a kulturember. Annie Ducaux Ginette Ledere a feleség, angyali jóság és tisztaság, egy bővérű francia leány. Két férfi élet-halál harca az asszonyért! A filmet csak 16 éven felüliek nézhetik meg! ­ Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás: Kicsiny és nagy nemzeteknek egyenlő szuverenitási joguk van Kolozsvár, november 2. Az elmúlt vasár­nap nevezetes időpont marad az erdélyi ka­tolicizmus történetében. Ezen a napon, Krisztus király ünnepén Serédi Jusztinián­­nak, Magyarország hercegprímásának je­lenlétében bontotta ki zászlóját az erdélyi Katolikus Akció, hogy a mult hagyomá­nyaihoz híven a mai válságos időkben uj erőt vigyen bele az erdélyi közéletbe s az örök erőforrásokból való teljesebb merítés­sel táplálja a jövőt munkálókat. Vasárnap reggel ünnepi díszben várta az ősi Szent Mihály-templom az ország első Főpapját. A templom főbejáratán a légvé­delmi intézkedések eltakarták ugyan a dí­szeket, az Oltáregylet agilis elnöknője, dr. Korczwald Tiborné azonban fenyőfüzérrel ékesítette fel a deszkaburkolatot, keresztet irt reá s melléje kétoldalt a legrégibb Krisz­tus jelképet: az alfát és az ómegát helyez­te el. Más fél 10 órakor zsúfolásig töltötték meg a templomot a hívek. Az istentisztele­ten megjelentek a kolozsvári katonai és polgári hatóságok vezetői s az egész soka­ság áhitatos csendben várta az istentiszte­let megkezdését. A főpásztori szentmise Tíz órakor harangzúgás jelezte, hogy a Hercegprímás elindult a plébánia épületében levő szállásáról. Nemsokára hermelingallé­ros, bíboruszályos, méltósággal teljes alak­ja megjelent a kapuban. A hercegprímás a papsággal a tömött sorokban álló hívekre áldást osztva vonult be a templomba. A templom bejáratánál Barátit Béla dr. ka­nonok plébános nyújtotta át szokás szerint a szentestviztartót a bíbornokérseknek. Az énekkar az „íme a nagy pap“ régi ének dal­lamát intonálta. A magasrangu celebránsnak dr. Scheffler János szatmári megyéspüspök, és Sándor Imre püspöki helytartó palástban s fehér süveggel fején nyújtott segédletet, míg Pa­­kots Károly szatmári püspöki helytartó, Lindenberger János nagyváradi nagypré­post, Balázs András prelátus kanonok, vitéz dr. Boga Alajos prelátus kanonok, Mihalo­­vics Zsigm­ond prelátus-igazgató stallumban foglaltak helyet. Baráth Béla dr. kanonok főesperes vezette a szertarásokat, Bálint Jó­zsef dr. szentszéki tanácsos és Ferencz Ben­jámin püspöki irodaigazgató a diakonusi szerepet töltötték be, továbbá Esty Miklós világi kamarás és Mátray Gyula dr. és Re­­jőd Tiborc dr. pápai kamerások, Csergő Be­nedek, Medvigy Mihály hittanárok, Huber József püspöki levéltáros és még több pap láttak el liturgiai segédletet. A főpapi mise alatt az evangélium után dr. Vargha László budapesti hitszónok mon­dott szentbeszédet. Krisztus történelmi élete alatt —­ mondotta többek között — az isten-ország alapjait vetette meg és megváltó működését tovább folytatja abban a látha­tatlan szervezetben, amely híveinek hatal­mas táborából áll. Az egyház a vatikáni zsinat meghatározása szerint a nemzetek felett él­ő rendíthetetlen sziklaszilárdságá­nál fogva és belső életerejének megnyilvá­nulása szerint isteni küldetésének önmagá­ban elegendő bizonyítéka. Krisztus jelen­léte főleg abban mutatkozik meg, hogy egyrészt tamlásának tisztaságára vigyáz, másrészt minden időben vannak benne olyan tökéletes keresztények, az újjáteremtő ke­gyelemnek olyan remekei, akikben valóság­gal újra megtestesül közöttünk a megváltó Isten kegyessége és emberszeretete. Péter hajóján Isten van és azért nem merülhet el soha. A szentmise ősi liturgikus énekeit, a Gre­gorián énekeket a kolozsvári római katoli­kus teológiai­ főiskola énekkara adta elő dr. Faragó Ferenc pápai titkos kamarás veze­tésével, míg a polifon egyházi­ dalokat Nagy István és Kotsis M. Cecilia nővér ve­zetésével az egyesített középiskolai katoli­kus énekkar szolgáltatta. Az utolsó evangé­lium előtt áldást osztott a celebráló Bíbor­nok s azután a drágaköves mitráva­ fején, a segédkező papságtól környezve látható megindultságga.­ énekelte az egész templo­mot betöltő hívek seregével az annyi vihart látott ősi templomban a Magyar Himnuszt. Délután 4 órakor a Mariánum római ka­tolikus leánynevelő intézetet látogatta meg a hercegprímás. Az intézet növendékeinek üdvözlése után Gyöngyössy M. Aurélia fő­nöknél köszöntötte az ország lefelen Papját, röviden ismertette az intézet történetét, küzdelmes éveit s tolmácsolta a kolozsvári női szervezetek tagjainak és a Mariánum tanári karának hódolatát. A Bíbornok her­cegprímás meleg szavakkal válaszolt az üd­vözlésre és felhívta a figyelmet arra, hogy a hit harcosainak állandó sorsa a küzdelem, az áldozathozatal s mindig erre, a mindig nagyobb szolgálatra kell készenállaniok. Az Erdélyi Katolikus Akció zászlóbontása Az Erdélyi Katolikus Akció zászlóbontása a Mátyás király Diákház dísztermében dél­után 5 órai kezdettel megtartott alakuló díszgyűlésen történt meg. A hatalmas ter­met a kolozsvári katolikus társadalom min­den rétegét képviselő hatalmas közönség az utolsó zugig megtöltötte. Igen sokan ál­lottak a bejárókörökben, de a rend és a fegyelem tökéletes volt. Festői képet nyúj­tott az emelvényen felsorakozott ifjúsági énekkar. A kolozsvári katolikus iskolák há­romszáz növendéke várta itt a Főpásztor megjelenését. A gyermekek koszorújában állott az előadói asztal, amelynél Inczédy­­Fleksman Ödön dr. főispán díszmagyarja mellett a violaszinü, palástos prelátusi ru­hák a magyar szemet gyönyörködtető kere­tet adtak. Pontban 5 órakor érekezett meg a terem­be a hercegprimás Sándor Imre püspöki helytartó és szűkebb esztergomi környeze­tének kíséretében. A nagyterem közönsége fegyelmezett csendben fogadta a magas vendéget. A díszgyűlés a pápai himnusz eléneklésé­­vel kezdődött. Sándor Imre püspöki helytartó emelkedett szólásra. — Attól az időtől kezdve, — mondotta, — hogy XI. Piusz pápa 1921. december 11-én elrendelte Krisztus király ünnepét, az erdé­lyi magyarság ezt az ünnepet mindig nagy buzgósággal ünnepelte meg és ünnepei kö­zött jóformán az első helyre helyezte. Az egyház ünnepei nem ötletszerűen keletkez­tek. Krisztus életének, az Istenanya életé­nek, a mártírok, hitvallók emlékének meg­örökítései, a lélek nagy élményének kifeje­zői. Krisztus király ünnepét az egyre na­gyobb területre kiterjedő laicizálódás idején rendelte el XI. Piusz pápa, mert századunk­ban mind többen tagadták meg Krisztus uralmát. Sokan a hitetlenséget akarták a­z emberiség vallásává tenni. Ez az irányzat nálunk is megteremtette a maga rossz gyümölcseit. Éreztük a gyűlölet különböző megnyilvánulásait. Az erdélyi katolicizmus ezekben az időkben annál jobban ragaszko­dott Krisztushoz és Krisztus király ünnepé­hez, amely felragyogtatta az igazi krisztusi eszményt. Az­ erdélyi magyar katolicizmus tehát hagyományai alapján emeli fel a Katolikus Akció zászlóját. Hangoztatja, hogy nem gyűlöletet hirdet, ellenkezőleg, a krisztusi szeretetet, az apostoli lelkületet akarja tel­jesebbé tenni, azt akarja, hogy Krisztus te­kintélyére építsük fel a jövő magyar társa­dalmát. Az erdélyi Katolikus Akció jelszava: Er­dély Krisztust akarja. Itt Erdélyben nemzetiségi és vallási ellen­tétek feszülnek. Az erdélyi lelket azzal szokták dicsérni, hogy mindig megtalálja nehéz helyzetekben a helyes utat, az ember­hez mélő módokat. Ezt szokták erdéli fájdalmak, rossz közélet ellen szellemnek nevezni. A humánum felett azon­ban nekünk a krisztianumot kell keresnünk. Ez több a humánumnál. Ha valaki erdélyi­nek nevezi magát, ezt az igazi erdélyi szel­lemet kell vállalnia, vagy pedig Erdély nem fog vele dicsekedni. A püspöki helytartó ezután hódolattal köszöntötte a Bíboros Hercegprímást, a vi­lág legnagyobb egyházjogtudósát, a ma­gyarság büszkeségét, ahd az egyházjogi kó­dexet szerkesztette és aki az 1930 év Szent Imre jubileumával, azután 1938-ban az Eu­charisztikus Kongresszussal az egész világ figyelmét hazánkra, a trianoni igazságtalan­ságokra terelte és ezzel mérhetetlen szolgá­latot tett a magyarság ügyének. Krisztust meg kell vallanunk az élő hit, a cselekedetek utján A közönség zugó ünneplése közben emel­kedett szólásra bíbor palástjában Serédi Jusztinián hercegprímás. — Istentől — Istenhez, minden embernek ez az igazi elhivatása — kezdte beszédét. Minden ember az Isten kezéből jött erre a földre és múló földi élete után a Isten szí­véhez kell visszatérnie, hogy Benne elérje igazi végső célját és megtapasztalja a soha el nem múló boldogságot. Aki más végcélt tűz ki, az végzetesen téved és veszedelembe sodorja embertársait. A cél elérésére nem elég a kinyilatkoztatott hitbeli és erkölcsi igazságokat elméletben tudni, hanem Krisz­tust meg kell vallanunk az élő hit s a cse­lekedetek útján. Krisztus nem nevezett ki címzetes apostolokat és nem akar látni cím­zetes katolikusokat. Ennek az élő hitnek magyarázói, az élet útjain eligazítóink, Krisztus földi helytartói, a pápák, akik két­ezer év óta a támadások pergőtüzében min­dig őrködtek az élő hit igazi gyakorlása fe­lett: az ariánusok, pelagiánusok, nesztoriá­­ derektr .Jusztinián dr., Magyarország herceg­prímása vasárnap fényes papi segédlettel celebrált főpásztori szentmisét a k­olozsvári Szent Mihály-tem­­p­lo­­­­ban. A hercegprímás áldást osztva vonul szállására a Szent Mihály-templomból. (A Fotofilm riportfelvételei) November 3-án új gyors- és gépirótanfo­­lyam kezdődik Folberth Éva gyors- és gépiróiskolájában Kossuth Lajos­ utca 5. Államvizsga. Telefon, 19­94.

Next