Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-15 / 36. szám

Kutti Ujsky ellen megszervezni. Lippman határozott megállapítása szerint „északon Finnországgal kezdődik és Svédországot is magába foglalja, kiterjed Lengyelországra, a dunai nemzetekre és a balkáni államokra, egészen Törökországig és Németországot is felöleli Világosabban már nem lehetne kifejezni, hogy az angol amerikaiak nem képesek az általuk garantált vagy gunun' hindi államoknak segítséget nyújtani . A KELETI HARCTÉREN - a Magyaa Távirati Iroda berlini jelentése szerint - nem történt említésreméltó változás. Német katonai körökben a hadijelentésben említett események közül csupán kettőnek tulajdonítanak jelentőséget. Az egyik a narvai szakaszon tartó erős szovjet nyomás, a másik a Cserkaszi vidékén folyamatban lévő német ellentámadás térnyerése. Az utóbbin vonatkozóan illetékes katonai helyen kiemelik, hogy a német előretörés az oroszrészről állítólag bekerített német erők irányában halad. Bizonyára nem jelentőségnélkül való tény, hogy a keleti harctér rovására a német érdeklődés inkább a, olaszországi hadszíntér felé fordul. Nemcsak a sajtó foglalkozik sok hadit valósításban, viszszapillantásban és katonai eszmefuttatásban a nettunói helyzettel, hanem hivatalos katonai helyen sem titkolják, hogy a leg-újabb fordulatokhoz bizonyos reményeket fűznek. Illetékes katonai helyen kijelentik, hogy most már a partraszállt angol-amerikai erők kényszerültek védekezésre és m megállapítják, hogy ennek a szerepcserének jlentőségét még jobban kiemeli, hogy az angolszász erőfeszítéseket Cassilónal rém kísérte siker, márpedig az angolszász tervek ezt a két vállalkozást gondosan összehangolták. Ennek ellenére német részről túlzott reményeket sem akarnak kelteni ,és megállapítják, hogy a neurínói döntést csak a következő napok, fogjá meseérlelni. A London elleni támadást német részről erősnek jelzik és megjegyzik, hogy nagy erők hajtották végre. A német harci repülőgépek erős kötelékei február 13-án az esti órákban nagy tömegekben repült London felé. Este kil és öt óra között nagymennyiségű rombolóbomba, sok közülük a legsúlyosabb űrméretű, és igen sok egyébbomba hullott a célbavett területekre, amelyeket jól fel lehetett ismerni. Amikor az utolsó német repülőgép is elhagyta a brit fővárost, már hatalmas tűzvészeket figyeltek meg, amelyek nagy területre kiterjedtek. A brit légvédelem nem volt abban a helyzetben, hogy az összefogott támadást megakadályozhassa. A német kötelékek vesztesége igen csekély volt. Londonon kívül a német repülők mér célpontokat is támadtak Délkelet-Angliában romboló- és gyűjtóbombákkal. A Pripjet és a Berezina között a bolsevisták nagy veszteségeik miatt beszüntették támadásaikat Berlin,, február 14. (MTI) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: Míg Krivosrogtól délkeletre meghiúsultak a szovjet helyi támadások, csapataink Cserkaszitól nyugatra és Zsuzsámtól keletre továbbra is súlyos támadó és elhárító harcokban állnak. Itt vasárnap 120 ellenséges páncélost és 88 löveget semmisítettek meg. Zsazskov térségében különösen kitüntette magát a Mosel-vidéki 34-ik gyalogos hadosztály Hochbaum altábornagy vezetése alatt. Az egyik páncélos hadosztály csapatai ljubnov mellett megsemmisítettek egy betört szovjet harccsoportot. A Pripjet és a Berezina között a bolsevisták beszüntették támadásaikat. Csapataink a január 16-tól február 10-ig terjedő időben a légifegyvernem harci- és csatarepülő kötelékeinek támogatásával 30 lövészhadosztály és számos páncéloskötelék szakadatlan áttörési kísérleteit helytállásukul meghiúsították és az ellenségnek nagy "veszteségeket okoztak emberben és anyagban. A legutóbbi napok harcaiban különösen bevált a 244-ik rohamlövegdandár. Vicebszk mellett és Nyeveljtől északra elkeseredett harcokban összeomlottak a bolsevisták megismételt heves támadásai.Az Ilmen- és a Pejpusz-te között csapataink néhány szakaszon tovább szakadtak el anélkül, hogy az ellenség akadályozta volna őket. Luga városát ezzel összefüggésben a hadifontosságú beremlestések elpusztítása után kiürítettük. Más szakaszokon meghiúsultak az ellenséges támadások, míg a mi támadóvállalkozásaink eredményesek voltak. Karza vidékért a harc hevessége fokozódott. A bolsevisták több betörését sikerült elreteszelnünk. Az elkeseredett viaskodás tovább tart. Barkhorn százados, a tölgyfalomb tulajdonosa, az egyik vadászezred csoportparancsnoka, február 13-án a keleti arcvonalon 254-ik légigyőzelmét aratta. A finnek nem ürítették ki Bankot és Viipurit Stockholm, február 14. (MTI) Az Aftonbladed helsinki tudósítójának jelentése szerint teljesen légből kapottak azok a hírek, mintha Bankot és Viipurit kiürítenék. ideiglenes harci szünet a nettunói hidfinél Berlin, február 14. (MTI) A német véderő főparancsnoksága jelenti: Az olasz harctéren a vasárnapi nap a nettunói térségben említésre méltó harci cselekmények nélkül telt el. A gránátosaink helyi állásjavításokat tudtak végrehajtani anélkül, hogy erősebb ellenséges ellenállásba ütköztek volna. Harci- és csatarepülőkötelékek, valamint meszsz.Chordó ütegek vasárnap éjjel és nappal támadták Anzió és Nettunó térségében a hajógyülekezéseket és kirakodásokat. Ez alkalommal bombatalálatokkal elsüllyesztettünk egy 6000 tonnás kereskedelmi hajót, 2 további középnagyságú szállítóhajót pedig, megrongáltunk. Cassinó mellett vasárnap is egész napon át tartottak a súlyos harcok. Egy ellenséges ismételt betörést Cassinó romjainak közepében a kitűnő 211-ik gránátosezred ellentámadással ismét teljesen megtisztított. Ellenséges repülőgépek a február 12-ről ,13-ra virradó éjszaka bombázták Róma városát anélkül, hogy katonai kárt okoztak volna. A montcoussinói apátságot lövik a szövetségesek Zürich, február 14. (Bud. Tud.) A római rádió vasárnap este közölte, hogy a szövetséges tüzérség vasárnap reggel óta ,szakadatlanul tűz alatt tartja a montei■assinói Bencés-apátságot. Összpontosíított támadás« London «»ben Berlin, február 14. (MTI) A német véderő főparancsnoksága jelenti: A légi fegyvernem az elmúlt éjjel jó látási viszonyok között összpontosított támadást intézett erős harci repülőgépkötelékekkel London ellen. Nagyszámú repesz- és gyújtóbomba ledobása következtében kiterjedt tüzek keletkeztek. Szovjet repülők svéd területet bombáztak Stockholm, február 14. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Vasárnapra virradó éjjel ismeretlen repülőgépek bombákat dobtak le Észak- Svédországban Hítparanda vidékén. A stockholmi vasárnap délutáni lapok szerint a ledobott bombákügyében folytatott vizsgálat megállapította, hogy 17 bombát dobtak le, közülük néhány tiso kilós volt. A repesz darabokon cirll betűk olvashatók. A szovjet eredet megállapítása alapján svéd kormány megteszi a kellő diplomáciai lépéseket. Nem történt német-finn jegyzékváltás Berlin, febr. 14. (MTI) Illetékes német helyről közlik tájékoztatásul. A Wilhelmstrassen egy kérdésre kijelentették, hogy semmit sem tudnak Finnországhoz intézett német, illetv Németországhoz intézett finn jegyzékről.Hangsúlyozták, hogy egy svájci lapnak erre vonatkozóan érdekelt angol- amerikai fonásból származnak. Bertn, febr. 14. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Azt a diplomáciai „támadást", amit az Egyesül Államok külügyminisztériuma néhány nappal ezelőtt a Szovjetnek Finnország ellenében nyújtott, Halfeld Adolf dr. a „Hamburger Fremdenblatt“-ban úgy ítéli meg, mint nyílt beismerését az Egyesült Államok katonai és politikai gyengeségének mindazokban az európai kérdésekben, amelyeket a Kreml magának kíván fenntartani. Harfeld megállapítja, hogy akárcsak annakidején Lengyelország, most Finnország lett az amerikai külpolitika megszégyenítő leleplezése következtében látható kifejezője annak a ténynek, hogy az angol—amerikaiak fantalmi politikai téren nem képesek szovjet társuk nagyra vágyását Kelet- és Észak- Európa bármelyik részében határok közé szorítani. Az is rávilágít a nagy Észak-Amerikának a kis Finnországgal szemben játszott „dicstelen szerepére“, hogy az Egyesült Államok a szovjet fenyegetéseihez saját diplomáciai fogásával csatlakozott. Most igazán nem szorul újabb bizonyítékra az a német tétel — hangsúlyozza Halfeld dr. ■— hogy a német véderő az egyetlen megbízható védöt-» Európa bolsevizálisával szemben. 19. FEBRUAR 15. Benes memoranduma Isztanbul, febr. 14. (MTI) Newyorkból érkezett jelentés szerint Benes az elmúlt napokban memorandumot juttatott el az amerikai külügyi hivatalhoz és abban Moszkvában szerzett benyomásai alapján kifejti, hogy a szovjet kormány a háború alatt és utána egyaránt kész a moszkvai és a teheráni értekezlet során már elhatározott nemzetközi együttműködésre. Sztálin Azonban a volt Romanov birodalom határain belül fekvő területek kérdésében nem hajlitt beleszólást eltűrni a szövetségesek részéről. Benes memoranduma szerint Churchillnek és Rooseveltnek Teheránban tett kijelentései sem tudták megváltoztatni Sztálin állás- pontját. A török sajtó hálátlansággal s a szerződések be nem tartásával vádolta Angliát A németek támadó ereje nem tört meg — írja a Vakucknü tőrük lap Ankara, febr. 14. (MTI) A török sajtó határozott hangon szögezi le a török álláspontot a most folyó török—angol vitában. Az angolbarátnak ismert latman a „Vatan“ című lapban megállapítja, hogy az angol— török kapcsolatok enyhe válságba jutottak. Az Ankarában járt brit katonai küldöttség tárgyalásai nem hoztak eredméyt, amint ez a „Times“ ismeretes cikkéből is megállapítható. Azt hisszük — írja Jatman — hogy ha bármilyen igazságos bíró ítéletének vetnék alá az ügyet, az bizonyára nekünk adna igazat és csodálkoznék az angolok igazságtalan magatartásán. Az angolok éveken át csupán annyit kértek tőlünk, hogy ne engedjük át a németeket Anatólián. Ebből a célból milliós hadsereget tartottunk fegyverben és jóval anyagi lehetőségeink felett álló áldozatokat hoztunk. Feladatunk teljesítéséhez bizonyos fegyverekre lett volna szükségünk s ezeket az angoloknak kellett volna szállítaniuk. Márpedig az angolok nem csak, hogy nem szállították el őket a fegyvereket, hanem fenntartották és saját céljaikra használták fel azokat a szállítmányokat is, melyeket Amerika nekünk szánt. Miután az angolok így elhanyagolták saját kötelezettségeiket, most állandóan a mi kötelezettségeinkkel hozakodnak elő és félretéve minden óvatosságot, szeretnének minket belesodorni a háborúba. Mi ezekért a dolgokért nem az egész angol nemzetet tesszük felelőssé, hanem az imperialista szellemű angolok kisebb csoportját, amely szűk látókörrel mindig hazája kárára dolgozik és eljátsza azt az erkölcsi tekintélyt, amely Anglia számára a legnagyobb tőkét jelenti. Reméljük, hogy a brit józan ész hamarosan felszámolja ezt a kellemetlen ügyet és ezután az enyhe vihar után a török—angol barátság ismnét derült légkörben fog fennállani, olyan formában, amely megfelel a történelmi követelményeknek és a két ország kölcsönös érdekeinek. Swilak képviselő az „Aksam“ vezércikkében azt írja, hogy Törökország akkor is hű maradt Angliához, amikor a német csapatok elárasztották az egész Balkánt és amikor Anglia egyetlen katonát, vagy zászlóaljat sem tudott volna küldeni Törökország megsegítésére. Törökország élesen látó politikája és az a tény, hogy Németország nem akart hosszú háborúba kezdeni Törökország ellen, baráti megegyezes, hozott létre Törökország és Németország között. Ezt a megegyezést Anglia is jószemmel nézte, mert a fődolog számára az volt, hogy a németek ne érhessenek le a közelkeletre. Ezzel Törökország nagyobb szolgálatot tett Angliának, mintha beavatkozott volna a háborúba. Ha azonban Törökország ezzel bizonyos feltételek teljesítését vállalja és összhangot keres nemzeti érdekei és szövetségesei kötelezettségei között, ezért a felelősség nem egyedül rá háramlik. Törökország a kölcsönös megsegítés elve alapján áll és szövetségesei részéről közvetlen támogatásra számít háború esetén, a háború bekövetkeztéig pedig megfelelő anyagi támogatásra. Törökország ma joggal teszi fel a kérdést, hogyan és milyen úton fog eljutni hozzá ez a támogatás. Szadak képviselő végezetül azt írja, hogy a törökök és az angolok között alapjában véve nincs eltérés, minthogy mind a két nemzet azonos célkat követ. Csupán arról van szó, hogy jól számba kell venni mindkét fél érdekeit és felesleges áldozatokkal nem szabad a jövőt veszélyeztetni. A Tasviri Elkiar erélyesen szembeszáll a Times cikkének hangneme ellen és kijelenti, hogy Londont 10.000 ágyú védi, ugyanakkor a másod- és harmadrangú országok közül egyik sem rendelkezik ennek a tizedrészével sem városai megvédésére. A lap azt ajánlja azoknak, akik könnyedén beszélnek Törökország hadbalépéséről, hogy vegyék figyelembe ezeket a számokat és azután ne beszéljenek véleménykülönbségről. Végül a Tasviri Elkiar hangoztatja, hogy Törökország beavatkozó»« semmivel sem rövidítené meg a három időtartamát.A „Vakit" című lap főszerkesztője sajnálatosnak mondja, hogy a két őszinte szövetséges között nézeteltérés támadhatott olyan kérdés miatt, mint Németország támadó erejének megítélése. Az események mindenesetre azt mutatják, hogy Németország nem vesztette el támadó erejét.Ellenkező esetben az angolok minden bizonnyal meg tudták volna védeni az égeitengeri szigeteket. Az anzioi hídfőnél lejátszódó események is azt mutatják, hogy a németek támadó ereje nem merült le. A német csapatok visszavonulása a keleti harctéren nem bizonyítja azt, hogy a németek többé nem tudnak támadni. A Krím-félsziget megtartása inkább azt mutatja, hogy a németek újabb előretörések lehetőségében reménykednek. Törökország a háborúban álló Angliának szövetségese írja Sadak képviselő az Akisamban. Ennek a szövetségnek nem csupán az a célja, hogy bennünket megvédjen a szerződés bizonyos záradéka értelmében. Törökország abba a helyzetbe is juthat, hogy be kell lépnie a háborúba. A „Tunes" cikkét valószínűleg úgy kell értelmezni, folytatja Sadak , hogy az angolok inkább passzív segítséget kérnek tőlünk, mint aktív részvételt a háborúban, vagyis amíg ■ Törökország csupán passzív segítséget nyújt, az ellenségnek nem lehet oka támadásra. Ha az angolok így gondolják a dolgot, meg kell jegyezni, hogy ez teljesen téves felfogás. Törökország földrajzi helyzete olyan, hogy még akkor is, ha csupán passzív segítséget nyújt, saját haderejét nem veszi harcba, vaktában való cselekvés lenne nekm venni tekintetbe az ellenséges visszahatás eshetőségeit. Az égeitengeri szigetek és Olaszország példája eléggé tanulságos lehet ebből a szempontból. Partizánharcott Varasdnál Zágráb, február 14. (MTI) A partizánok elleni tisztogató hadműveletben a horvát— német csapatok Gyékényessel szemben előnyomultak Varasd irányába, Kapronca város felé, ahonnan erősebb partizáncsapatokat vertek ki. Krizs környékén, valamint Daruvárnál 50 partizánt fogtak el. Eszéki jelentése szerint a Drávátóldélre eső vidéken a mai napig 1030 partizán adta meg magát a kegyelmi rendeletre hivatkozva. Jugoszláv királypárti kongresszust tartottak a szerb hegyekben? Kairó, február 14. (Bud. Tud.) A kairói jugoszláv menekült kormány tájékoztató irodája közli, hogy Szerbia hegyvidékén jugoszláv kongresszust tartottak. Az értekezlet kötelezte magát a királyság föderális szervezete és Péter király, valamint Mihajlovics hadügyminiszterhez való hűség mellett. Eszerint Jugoszlávia „alkotmányos monarchia a birodalom valamennyi tagjának messzemenő önkormányzati jogaival. Különösen gondoskodnak majd arról, hogy az általános választás útján létrejövő parlament jogait a legdemokratikusabb értelemben megőrizzék.“ A közlemény a következő szavakkal végződik: „Kérjük a világ közvéleményét, vegye tekintetbe, hogy kielégítő összeköttetés hiánya miatt csak kevés ismeretes Jugoszlávia való helyzetéről, úgyhogy Tito partizánjainak sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak“. Rejtélyes robbanás a stockholmi királyi teniszcsarnokban Stockholm, február 14. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: Mint a lapok jelenti, a nemrég újjáépített királyi teniszcsarnokban eddig még felderítetlen okból robbanás történt. Komoly kár keletkezett. A tűzoltóság megállapította, hogy a vízmelegítő, berendezés katlanja robbant fel és a robbanás az épület egyes részeit is megrongálta.