Képes Ifjúság, 2007 (62. évfolyam, 2425-2441. szám)
2007-02-07 / 2430. szám
karburátort 1893. február 11-én szabadalmaztatták. Ezzel a találmánnyal a benzinmotor megbízhatóan működő erőgép lett. Az első négy magyar robbanómotort még 1889-ben készítette a Ganz gyár. Országszerte évekig élt még a tűz- és robbanásveszélytől való (indokolatlan) félelem. 1894-ben belügyminiszteri körrendelet kellett ahhoz, hogy megnyugtassa az aggódó közönséget, illetve a községi elöljáróságokat. FEBRUÁR 12. 1804 Meghal a német filozófus, Immanuel Kant A 79 éves korában elhunyt német filozófus, Immanuel Kant kritikai műveiben a megismerés kérdéseit és az emberi cselekvés normáit vizsgálta. 1784-ben megjelent értekezése - „Választ a kérdésre: mi a felvilágosodás?” - szerint a felvilágosodás fel akarja szabadítani az embert a gyámkodás alól, és arra ösztönzi, hogy döntéseiben értelmét használja normaként. A filozófus természettudományokkal is foglalkozott (a bolygók keletkezése). 2001 Nyilvánosságra hozzák az első emberi géntérképet 2001. február 12-én a Science és a Nature magazin is nyilvánosságra hozta az emberi genom (az emberi lény molekuláris tervrajza) első olvasatának két, csaknem azonos változatát. Ekkor a világ két vezető tudományos folyóirata két különböző amerikai cég alkotta emberi géntérképet közölt. A Science a Celera Genomicsét, a Nature a Human Genome Projectet. Az emberi genom annak a több mint 3 milliárd bázisnak a sorrendje, amely a sejtmagban lévő dezoxiribonukleinsav (DNS) „létrafokait” alkotja. A géntérkép felfedezése az orvostudomány forradalmát jelenti, ugyanis segítségével lehetőség nyílhat a jövőben bizonyos súlyos betegségek korai megelőzésére is. A géntérképpel lehetővé válik annak felismerése, hogy egy tulajdonságért melyik gén vagy géncsoport felelős, s az úgynevezett csip-diagnosztikával minden egyes ember géntérképe meghatározható lesz. Az emberi géntérkép mintegy 28 000-36 000 gént tartalmaz. A génállomány nagysága azt valószínűsíti, hogy az egyes gének több funkcióval rendelkeznek, azaz szinte kizárható az a feltételezés, hogy a gének mechanikusan egy-egy betegséggel lennének közvetlen összefüggésben. Ez a következtetés megsemmisíti a jó és rossz génekről szóló orvosi, s egyúttal szociológiai, büntetőjogi és filozofikus megközelítést is, és alapjaiban rendíti meg a genetika mindenhatóságát tételező, mindent a génállományra hárító tudományos determinista elméletet. FEBRUÁR 13. 1883 Meghal Richard Wagner német zeneszerző 69 éves korában, Velencében meghal Richard Wagner német zeneszerző. Művészi alkotó tevékenysége a „Gesammtkunstwerk” általa megszabott követelményének felel meg; ez az egyes művészeti ágak szoros kapcsolatát jelenti (hangművészet, költészet, színjátszás, tánc, festészet, építészet). Operáiban egyesítette a természetmisztikát, a romantikus megváltásvágyat és a nemzeti pátoszt; a szöveget is maga írta. FEBRUÁR 14. 1831 Megtartják a Magyar Tudós Társaság első nagygyűlését 1831. február 14-én Pesten megkezdődött a Magyar Tudós Társaság - mai Magyar Tudományos Akadémia - első nagygyűlése. Az ülésen megválasztották a titoknokot (1870-től főtitkár), a 16 tiszteleti és 30 levelező tagot. A Társaságnak a nagygyűlésen jóváhagyott terve a nemzeti fejlődés és a gazdasági haladás érdekét szolgálta. Hat osztálya lett: nyelvtudományi, bölcsészeti, történeti, matematikai, törvénytudományi és természettudományi. A 18. században Bod Péter, majd Bessenyei György tett javaslatot tudós intézmény felállítására. Révai Miklós két alapszabálytervet is kidolgozott. Az Országgyűlés 1825. november 3-i ülésén Felsőbüki Nagy Pál lelkes beszéde nyomán Széchenyi István egyévi jövedelmét ajánlotta fel e célra, majd az 1827. évi XI. törvénycikk intézkedett a Magyar Tudós Társaság felállításáról, de a Habsburg-kormányzat akadékoskodása miatt felállítása további éveket késett. József nádor 1827-ben nevezte ki a választmányt és az első 22 tagot. A Tudós Társaság igazgatósága 1830. november 11-én kezdte meg működését Pozsonyban, az elnök Teleki József, az alelnök Széchenyi István lett. Pesten a mai Petőfi Sándor utca 3. alatti Trattner-Károlyi házban, bérelt helyiségekben kezdtek tevékenykedni. Krónika szúvészettörténeti legenda vallojn szerelme? Egy spanyol kutatónő szerint a festészet történetének egyik legnagyobb szerelmi románca, Francisco de Goya és patrónusa, Alba hercegnő szenvedélyes viszonya csupán a fantázia szüleménye volt. A zseniális és faragatlan Francisco de Goya és a gyönyörű Alba hercegnő közti uszony minden bizonnyal csak az emberek fantáziájának szüleménye lehet - állítja a Prado múzeum Goya-szakértője, Manuela Mena, aki a „The Duchess of Alba, Goya’s Muse: Myth and History” (Alba hercegnője, Goya múzsája: mítosz és történelem) címet viselő új könyvében nemrég talált levelekkel támasztja alá elméletét. A pár a hercegnő tinédzserkorában találkozott először, majd később alaposabban megismerték egymást. Goya többször is lefestette Cayetana de Silva hercegnőt, és sokak szerint igazából ő állt modellt a festő Maya képeihez is: az egyiken meztelenül, a másikon pedig felöltözve. Goya később két portét festett a hercegnőről, az egyiket fehér, míg a másikat fekete ruhában. 1796-ben elhunyt a hercegnő férje, és a 34 éves, társadalmi sikere csúcsán álló gyönyörű özvegy visszavonult Cádiz melletti családi birtokára. Ekkor meghívta magához Goyát is: a festő 1797 júliusától a következő márciusig élt nála, és ekkor festette patrónusának legintimebb képeit. A pár ekkor kiteljesedett állítólagos szerelme alapján regények, filmek és tudományos dolgozatok készültek - részben éppen a Prado kiadásában. Mena kutatásai során bukkant rá a hercegnő egyik unokatestvéréhez írt levelére, amelyben férje, a herceg halála miatti szomorúságát és gyászát fejezte ki. Ezután Goyáról is megemlékezett, ám őt a várt gyengédség helyett csupán az udvar többi tagjához hasonlóan kezelte, „mint a könyvtárost, az orvost vagy a komornyikot". A kutatónő szerint ez arra utal, hogy a két ember közti társadalmi szakadékot sosem hidalták át, és az egyenlőtlenségen Goya csak művészként, és nem szeretőként próbált átlépni. Bár Goya portréi a legtöbbet hozták ki a nőből, nem valószínű, hogy szerették volna egymást - állítja. A könyv egy kétszáz éves love storyt szeretne megcáfolni - a spanyol lapok szerint hiába, mivel a szerelmi történet továbbra is sokkal hihetőbb maradt a kutatónő elképzeléseinél. Goya 1800 körül készítette a két Maya-képet, amelyek az aktábrázolás velázepiezi és tizianói hagyományait vitték tovább, mitológia és allegóriák nélkül. A Meztelen Maya modellje egy arisztokrata felesége volt, aki a festő szeretője lett. Amikor a férj látni kívánta az elhúzódó munka eredményét, a legenda szerint Goya egy éjszaka alatt elkészítette a Ruhás Mayát - az ugyanazon pózban fekvő nőalak felöltözve még „szexisebbnek" hatott. Egyes kutatók szerint a képen Alba hercegnő teste látható egy másik nő fejével Képes Ifjúság