Képes Kiállítási Lapok, 1873 (1-25. szám, Új Folyam 1-17. szám)
1873-06-03 / 10. szám
110 Comatz, japáni kiállítási biztos. (Arczképpel.) Japán az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tett, hogy a modern kulturállamok sorában helyet foglalhasson. A fiatal mikadó, legyőzve a százados előítéleteket, megkezde az újítás és javítás művét s oly reformokat létesített, melyeknek híre hozzánk is elhatott s az öreg Európát bámulatba ejté. A mikadó reform eszméi leginkább a fiatal nemzedéknél leltek visszhangra s törekvéseiben leginkább ez támogatá. E reformmunka egyike a legújobb újításoknak, mert nem kevesebbet jelent, mint Japán eddigi társadalmának teljes fölforgatását, a hagyományos szokások gyökeres megváltoztatását s ujtera kezdetét. A fiatal mikadó eszméi az ifjú nemzedékben termő talajra találtak s ez ifjú reformerek közé tartozik Comatz, a japáni kiállítási biztos is. Comatz 1848-ban született Yeddóban. Első neveltetését Nangasakiban nyerte, a mely még akkor az egyedüli hely volt, hol idegeneknek a tartózkodás meg vala engedve. Tanulmányait otthon bevégezvén, Európába jött s itt a német nyelvet elsajátítván, a heidelbergi egyetemen az orvosi tudományt hallgatta. Aesculaphoz azonban csakhamar hitelen lett s Themishez fordult. Franczia- és Angolországban tett utazásai után 1870-ben Japánba tért vissza, ahol államszolgálatba lépett s egy ezredet európai rendszer szerint szervezett. A japáni kormány fölismervén tehetségét és képzettségeit, a hadügyminisztériumban magas állásra alkalmazta, 1872-ben azonban ismét Európába tért vissza és pedig mint a japáni követség titkára. Újabban kiállítási biztosnak neveztetett ki s a japáni kiállítás sikerének oroszlánrésze őt illeti. Az európai kulturállamokra legkevésbbé érdektelen: mennyire terjednek Japánban a reform-eszmék s azért mi sem tartok érdektelennek, olvasóinkkal e reform-eszmék egyik legbuzgóbb fiatal s épen azért reményekre jogosító harczosát megismertetni. szerető és vitéz népet ismertem, most örömmel látom, hogy életképes a virágzó iparral biró nemzet is.“ Személyi hírek. A belga király a kiállítás magyar osztályának meglátogatása alkalmával következő szavakat intézte az őt kisérő magyar szakbiztosokhoz: „Meg fogom mondani József főherczeg sógoromnak, hogy mennyi érdekes iparczikket láttam önöknél s rövid idő múlva sógorommal együtt fogom meglátogatni s figyelmesen szemügyre venni szép kiállításukat. Addig is fogadják teljes elismerésemet.“ A belga király junius 4-én szándékozik elhagyni Bécset; itt tartózkodása alatt naponkint látogatást tesz a kiállításon, hol egy megbízottja közvetítésével sok vásárlásokat tesz. A szász-weimari herczeg múlt hó 27-kén meglátogatta az iparpalota magyar osztályát s távozása előtt a szakbiztosokhoz igy szólt: „Eddig a magyarokat csak mint szabadság Magyarországi ásványvizek. A gazdasági csarnok magyar osztályában, a déli bejárattal szemben, igénytelen állványon, igénytelen üvegek vannak elhelyezve. Ezen az igénytelen állványon s ezekben az igénytelen üvegekben vannak hazánk ásványvizei képviselve. Magyarország ásványvizekben is áldott föld; az ország minden részén gazdag, kiapadhatatlan gyógy-, keserű- és savanyuviz-források bugyognak föl s noha már is nagy az ismert források száma, még mindig újabb meg újabb források keletkeznek. Az ásványvizek jelentékeny nemzetgazdasági tényezők s azért mi legkevésbbé sem tartjuk közönyösnek, mennyire aknáztatnak ki az előnyök, melyekben az anyatermészet hazánkat oly gazdagon részesítő. Hazánkra nézve nemzetgazdaságilag fontosnak tartjuk tehát, hogy azon források, melyekből az ásványvíz bugyog föl, az ország gazdag jövedelmi forrásai is legyenek egyszersmind. Magyarország azonban e tekintetben a kezdet kezdetén áll. Fürdői részint a kényelemhiányt siűlik, részint a vasúti közlekedéstől nagyon távol esnek, ásványvizei némelyikét szintén a gyors és olcsó közlekedés hiánya szorítja le az európai piacról. Ismeretes dolog, hogy az ásványvizeknél csak a tömeges eladás jöhet tekintetbe, ezt pedig az elégtelen közlekedés nemcsak hogy megnehezíti, de egyáltalán illusóriussá teszi. Van hazánkban számos oly fürdő, melynek gyógyhatása a leglátogatottabb külföldi fürdőkével vetekedik s mégis: mig ezekben a szenvedő és szórakozni vágyó vendégek ezrei fordulnak meg, addig a mi fürdőink nem tudnak zöldágra vergődni, mert nélkülözik a kényelmet és a kényelmes hozzáférhetőséget. Utóbbi időben azonban e tekintetben is történt haladás. Fürdőink, még a jelentéktelenebbek is, évről-évre látogatottabbakká lesznek s magyar fürdői életről ma már szintén lehet szó. De ismerjük el viszont azt is, hogy a természet adományait még mindig nem értettük eléggé kiaknázni. Vasúthálózatunk kiterjedése s a tervezett utak kiépítése azonban ásványvizeinknek is piacot, fürdőinknek pedig látogatottságot fog szerezni és biztosítani. Hogy csak egy példát említsünk: a vize és környéke által egyaránt áldott Borszék is közelebb fog esni, ha, remélhetőleg rövid idő alatt, a petkány-piatrai vonal megnyittatik. Meg vagyunk győződve, hogy a bécsi kiállítás is nagy befolyást fog gyakorolni fürdőink látogatottságára és ásványvizeink forgalmára. A budai források majdnem kivétel nélkül képviselve vannak a gazdasági csarnok magyar osztályában. Itt találjuk régi ismerőseink közül a Rákóczy-keserüvizet, mely egy bécsi fontban 370-773 szemernyi ásványrészeket tartalmaz. Itt van a királynénk képével diszített Erzsébet-viz, mely különösen vérbőségnél, máj- és lépbajoknál bizonyult hatásosnak. A Hunyadi János keserüviz szintén régibb ismerősünk s tudjuk, hogy vértorlódásoknál és zsiros lerakodásoknál jó hatással bír. A budai vizek közt megjelent a Deák Ferencz-keserűviz és a Ráczfürdő gyógyhatású vize is. A magyar főváros paradicsoma, a kies Margit-sziget nagy pintes üvegekben küldé föl gyógyvizét. Az erdélyi vizek közt első helyen a borszéki víz érdemel említést. Borszék eddig kevés méltánylatban részesült, amit nem gyógyvizének, hanem egyedül azon körülménynek kell fölrónunk, hogy a vasúti közlekedéstől távol esett. A legközelebbi vasútállomás Borszéktől jelenleg 12 órányi távolságban van, rövid idő múlva azonban, mint fenebb említők, a gőzkocsi Borszék közvetlen közelében fog elrobogni. Borszék két község tulajdona, s e községek mindent elkövetnek, hogy a borszéki fürdőnek közönséget teremtsenek s hogy a borszéki vizet, mely jelességénél fogva a világpiacon elsőrendű helyet érdemelne, minél szélesebb körben ismertessék meg. Borszéken jelenleg öt kút van gondozás alatt: a főkút, a „Kossuth-kut“, a Boldizsár- és László-kut s az erdei kút. Mindezen források vizei ivógyógymódul szolgálnak. A fürdők közül használatban vannak az „ó-lobogó“, „uj lobogó“, egy meleg fürdő (mivel a borszéki viz eredetileg hideg), az „ó-sáros“, „uj sáros“, Lázár-fürdő s egy zuhanyfürdő. A Borszék nemcsak hatásos gyógyvízzel, hanem gyönyörű vidékkel is dicsekedik s alig szenved kétséget, hogy, ha a hozzáférhetőség meg lesz könnyítve s a fürdő is kényelmesebben berendezve, Borszék elsőrendű fürdővé fog válni. A borszéki savanyuviz, az úgynevezett „borviz“ is elterjedésnek örvend már s a kiállítás remélhetőleg a „borviznek“ az eddiginél még nagyobb piaczot fog szerezni. Borszék képviselője két napig ingyen kóstoltatta a borvizet a magyar csárdában s ez alkalommal több külföldi szakember tetszését is kinyerte a borszéki savanyuviz. Az erdélyi ásványvízforrások közül Élőpatak is képviselve van. Közel ehhez szintén egy „nagyreményű“ forrás küldeményét pillantjuk meg; ez a palityi víz. A palityi tó Bács megyében fekszik két nagy város: Szabadka és Szeged közt s nagyságára nézve a magyarországi tavak közt a harmadik helyet foglalja el. A palityi fürdő közönségét leginkább Szabadka és KÉPES KIÁLLÍTÁSI LAPOK.