Képes Néplap és Politikai Hiradó, 1880. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1880-09-12 / 37. szám

Vili. évfolyam, 1880. 37. szám.­­BuxLa.pe­st, szeptember 12. ki­profizotnak a KÉPES néplap kUdó-hivataiin­oj Medialen minden hátén vaaárnanA képes néplap . , «jj .tm 2 frt, «K­TM 1 frt (Budapest, IT., egyetam-ston A u.) kfildendok. Megjelen minden 1161611 Vasarnap. A VILÁG-KEÓNIKÁVAL ¡4. 1­2 . ÉV POLITIKAI HÍRADÓ. MULATTATÓ ÉS TANULSÁGOS ÚJSÁG A MAGYÁR NÉP SZÁMÁRA. Egy híres jövő. A történet is, a költészet is említ embereket, kik nagy hírre jutottak lövési ügyességükkel. Odisszeusz sok jeles tulajdonságai mellett arról is nevezetes volt, hogy nem akadt egész Görögországban ember, a­ki föl bírta volna ajzani az ő ivét. Helvéczia történetének ma is első hőse Tell Vilmos, kit a zsarnok kormányzó arra kényszerített, hogy nyíllal lelője az almát tulajdon fia fejéről. Robin Hood, az ó-angol idők híres haramia­vezére pedig egy fejérre hántott vékony fűzfavesszőt tudott kettéhasitani nyilával jelentékeny távolból. A puskának is megvannak a maga mesterei s a magyar vadászok közt is akad nem egy, kinek lövési ügyességéről elterjed a hir hét megye határán. De bármi bámulatos is az ő ügyességök, mi az ahhoz képest, a a­mit közelebb Budapesten egy amerikai lövő bemutatott. Még nem oly rég volt, hogy egy addig egész isme­retlen nevű ember versenyre szólította föl a világ leg­híresebb lövészeit, kik az ideig felülmúlhatlanoknak hitték magukat e téren. Versenyre hitta, még­pedig a lövés mindenféle nemeiben, mozgó, vagy álló czélra, galambra vagy földobott üveggolyóra, pénzdarabra stb. még­pedig nem is egyenlő, hanem saját részére sokkal terhesebb feltételek mellett. Fölajánlotta, hogy 500 üveggolyóból többet lő szét golyóval, mint más söréttel,­­ pedig egy lövő előtt nem kell magyarázgatni, milyen aránytalan ez a fogadás. Fölajánlotta, hogy lelő 1000 üveggömbből közönséges fegyverrel és golyóval többet, mint más 1000 galamb közül dupla puskával söréttel, mindkét csőből. És szavának ura maradt, e hitetlenek­nek látszó föltételeket betartotta mind, sőt fölülmúlta. Ezáltal egyszerre ismertté lett neve, bámulttá ügyessége a világ minden lövői előtt. És ő elindult be­járni az egész világot, keresni, a­ki­ vele mérkőzhessék, s meg nem találni azt sehol. Carver — ez a neve — New­ York mellett, Saratag­­ban született 1840 májusban. De atyja nem sokáig maradt itt; határtalan kalandos vágyak által űzetve kivándorolt a sivatagok pusztaságaiba s Minnesota államban azon a helyen csinált magának kunyhót, hol jelenleg Minnea­­polis város emelkedik s vadászta a rengeteg medvéit és bölényeit; ilyen kirándulása alkalmával történt, hogy az indiánok földúlták otthonát, felkonczolták nejét, kicsiny leányának lehúzták a feje bőrét, s magával vitték fiát, Frankot, a­ki akkor csak négy évet számlált. Carver saját vallomásaként 16 esztendőt töltött a vörösbőrű indiánok között, kik egy alkalommal majd­nem megölték a kezükbe került fehérek pártfogása miatt, de ő saját javára használta babonás előítéleteiket s megszabadult. Egy, az indiánok által lefoglalt löveg­­szálítmány, már gyermekkorában alkalmat szolgáltatott neki arra, hogy a golyóval való lövésben is gyakorolja magát, miután nyíllal már jobban talált, mint az indiá­nok legügyesebbjei. Húsz éves korában odahagyta a vándor indiánokat, kunyhót épített magának, mint atyja, szilaj lovakon vágtatta be a pusztákat, harct és háborút üzent a vidék minden bölényének, medvéjének és indiánjának. Az utóbbiaknak elkeseredett ellensége volt családja kiirtá­sáért s félelmét képezte biztos lövése által. Azt hitték, hogy az ügyesség, melylyel iszonyú távolból lelőtte a a lovast és lovat oly gyorsan egymásután, miszerint a lövés csak egynek látszott: nem embertől származott s a «rossz szellem» nevét adták neki. Két, általa az indiá­nok kezéből kiszabadított fehér gyermek érintkezésbe hozta őt ismét a mivelt világgal, mire Wisconsinban le­telepedett. Az az ügyesség azonban, melyet a lövés minden nemében mutatott, s melylyel képes volt felhajított üveggömbök közül 1000-et úgy lelőni, hogy minden száz közül csak egyet tévesztett, feléje fordíták előbb csak a környék, azután egész Amerika figyelmét. Minden vadász tudja, hogy ezer lövést tenni egymásután magá­ban véve is kimerítő feladat, melyre csak mindenkép edzett ember vállalkozhatik, de Carver még az ezredik lövéssel is talált. Midőn New­ Yorkba érkezett, már csodás dolgokat beszéltek felőle, s ő a várakozást még felülmúlta. A Deerfoot­ Parkban 1878 július 13-án 5500 üveggolyót lőtt le egymásután, a­mit egy vadász sem mert volna megpróbálni soha. Ez az iszonyú fáradságot feltételező mutatvány azonban meg­támadta szemeit, úgy hogy egy ideig abba kellett hagynia a lövést. A hatalmasok és fejedelmek, kik előtt ügyességét bemutatta, kitüntetéseikkel halmozták el. Az Egyesült­ Államok elnöke, Hayes, arany keretbe foglaltatta szá­mára a pénzdarabokat, melyeket előtte keresztül lőtt, az angol trónörökös magához hivatta, s kegyeivel áraszta el. Az öreg porosz király, ki maga sem utolsó jövő, a potsdami úgynevezett «Új palotá»-ban bemutattatta magának rendkívüli ügyességgel végzett mutatványait, melyeket részben lóháton végzett, mint a mellékelt képen láthatni. Körútjában Carver Budapestet is érinti, s az itteni állatkertben mutogató lövésbeli ügyességét. A puskával való lövés majd minden nemében mutogatta magát. Lőtt golyóval, Wincseszter-féle ismétlő fegyverből, lőtt söréttel, Lankaszterből, eltalálta a roppant magasba hajított üveggolyót, lelőtte kettős csővel a saját kezével elhajított két golyó mindegyikét, a fölfelé dobott pénz­darabot, s vágtató ló hátáról a feldobott üveglabdát. Mutatványainál felhasználja — nagyon természe­tesen —a fz lehető legkedvezőbb esélyeket. A magasba

Next