Képes Néplap és Politikai Hiradó, 1880. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1880-09-12 / 37. szám
Vili. évfolyam, 1880. 37. szám.BuxLa.pest, szeptember 12. kiprofizotnak a KÉPES néplap kUdó-hivataiinoj Medialen minden hátén vaaárnanA képes néplap . , «jj .tm 2 frt, «KTM 1 frt (Budapest, IT., egyetam-ston A u.) kfildendok. Megjelen minden 1161611 Vasarnap. A VILÁG-KEÓNIKÁVAL ¡4. 12 . ÉV POLITIKAI HÍRADÓ. MULATTATÓ ÉS TANULSÁGOS ÚJSÁG A MAGYÁR NÉP SZÁMÁRA. Egy híres jövő. A történet is, a költészet is említ embereket, kik nagy hírre jutottak lövési ügyességükkel. Odisszeusz sok jeles tulajdonságai mellett arról is nevezetes volt, hogy nem akadt egész Görögországban ember, aki föl bírta volna ajzani az ő ivét. Helvéczia történetének ma is első hőse Tell Vilmos, kit a zsarnok kormányzó arra kényszerített, hogy nyíllal lelője az almát tulajdon fia fejéről. Robin Hood, az ó-angol idők híres haramiavezére pedig egy fejérre hántott vékony fűzfavesszőt tudott kettéhasitani nyilával jelentékeny távolból. A puskának is megvannak a maga mesterei s a magyar vadászok közt is akad nem egy, kinek lövési ügyességéről elterjed a hir hét megye határán. De bármi bámulatos is az ő ügyességök, mi az ahhoz képest, a amit közelebb Budapesten egy amerikai lövő bemutatott. Még nem oly rég volt, hogy egy addig egész ismeretlen nevű ember versenyre szólította föl a világ leghíresebb lövészeit, kik az ideig felülmúlhatlanoknak hitték magukat e téren. Versenyre hitta, mégpedig a lövés mindenféle nemeiben, mozgó, vagy álló czélra, galambra vagy földobott üveggolyóra, pénzdarabra stb. mégpedig nem is egyenlő, hanem saját részére sokkal terhesebb feltételek mellett. Fölajánlotta, hogy 500 üveggolyóból többet lő szét golyóval, mint más söréttel, pedig egy lövő előtt nem kell magyarázgatni, milyen aránytalan ez a fogadás. Fölajánlotta, hogy lelő 1000 üveggömbből közönséges fegyverrel és golyóval többet, mint más 1000 galamb közül dupla puskával söréttel, mindkét csőből. És szavának ura maradt, e hitetleneknek látszó föltételeket betartotta mind, sőt fölülmúlta. Ezáltal egyszerre ismertté lett neve, bámulttá ügyessége a világ minden lövői előtt. És ő elindult bejárni az egész világot, keresni, aki vele mérkőzhessék, s meg nem találni azt sehol. Carver — ez a neve — New York mellett, Saratagban született 1840 májusban. De atyja nem sokáig maradt itt; határtalan kalandos vágyak által űzetve kivándorolt a sivatagok pusztaságaiba s Minnesota államban azon a helyen csinált magának kunyhót, hol jelenleg Minneapolis város emelkedik s vadászta a rengeteg medvéit és bölényeit; ilyen kirándulása alkalmával történt, hogy az indiánok földúlták otthonát, felkonczolták nejét, kicsiny leányának lehúzták a feje bőrét, s magával vitték fiát, Frankot, aki akkor csak négy évet számlált. Carver saját vallomásaként 16 esztendőt töltött a vörösbőrű indiánok között, kik egy alkalommal majdnem megölték a kezükbe került fehérek pártfogása miatt, de ő saját javára használta babonás előítéleteiket s megszabadult. Egy, az indiánok által lefoglalt lövegszálítmány, már gyermekkorában alkalmat szolgáltatott neki arra, hogy a golyóval való lövésben is gyakorolja magát, miután nyíllal már jobban talált, mint az indiánok legügyesebbjei. Húsz éves korában odahagyta a vándor indiánokat, kunyhót épített magának, mint atyja, szilaj lovakon vágtatta be a pusztákat, harct és háborút üzent a vidék minden bölényének, medvéjének és indiánjának. Az utóbbiaknak elkeseredett ellensége volt családja kiirtásáért s félelmét képezte biztos lövése által. Azt hitték, hogy az ügyesség, melylyel iszonyú távolból lelőtte a a lovast és lovat oly gyorsan egymásután, miszerint a lövés csak egynek látszott: nem embertől származott s a «rossz szellem» nevét adták neki. Két, általa az indiánok kezéből kiszabadított fehér gyermek érintkezésbe hozta őt ismét a mivelt világgal, mire Wisconsinban letelepedett. Az az ügyesség azonban, melyet a lövés minden nemében mutatott, s melylyel képes volt felhajított üveggömbök közül 1000-et úgy lelőni, hogy minden száz közül csak egyet tévesztett, feléje fordíták előbb csak a környék, azután egész Amerika figyelmét. Minden vadász tudja, hogy ezer lövést tenni egymásután magában véve is kimerítő feladat, melyre csak mindenkép edzett ember vállalkozhatik, de Carver még az ezredik lövéssel is talált. Midőn New Yorkba érkezett, már csodás dolgokat beszéltek felőle, s ő a várakozást még felülmúlta. A Deerfoot Parkban 1878 július 13-án 5500 üveggolyót lőtt le egymásután, amit egy vadász sem mert volna megpróbálni soha. Ez az iszonyú fáradságot feltételező mutatvány azonban megtámadta szemeit, úgy hogy egy ideig abba kellett hagynia a lövést. A hatalmasok és fejedelmek, kik előtt ügyességét bemutatta, kitüntetéseikkel halmozták el. Az Egyesült Államok elnöke, Hayes, arany keretbe foglaltatta számára a pénzdarabokat, melyeket előtte keresztül lőtt, az angol trónörökös magához hivatta, s kegyeivel áraszta el. Az öreg porosz király, ki maga sem utolsó jövő, a potsdami úgynevezett «Új palotá»-ban bemutattatta magának rendkívüli ügyességgel végzett mutatványait, melyeket részben lóháton végzett, mint a mellékelt képen láthatni. Körútjában Carver Budapestet is érinti, s az itteni állatkertben mutogató lövésbeli ügyességét. A puskával való lövés majd minden nemében mutogatta magát. Lőtt golyóval, Wincseszter-féle ismétlő fegyverből, lőtt söréttel, Lankaszterből, eltalálta a roppant magasba hajított üveggolyót, lelőtte kettős csővel a saját kezével elhajított két golyó mindegyikét, a fölfelé dobott pénzdarabot, s vágtató ló hátáról a feldobott üveglabdát. Mutatványainál felhasználja — nagyon természetesen —a fz lehető legkedvezőbb esélyeket. A magasba