Képes-Ujság, 1866 (2. évfolyam, 7-24. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)
1866-09-19 / 24. szám
Második évi folyam. 24-dik szám. Pest, 1866. szeptember 16. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------'------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------e^iP A magyar nép mulattatva oktató barátja. iW----------------------------------------------------------------------LXKS------------------------------------------------------------—----- Hogy csináljunk pénzt a semmiből? Emberek sokat nevetnek azok felett, akik örök mozgony feltalálásán fáradoznak. Én nem nevetek, én láttam örök mozgonyt. A felvidék egyik barlangjában denevérek laknak, e denevérek hulladékaiból bizonyos rovar táplálkozik, a rovarok pedig a denevéreknek szolgálnak táplálékul. És ez így megy napról napra, évről évre, évszázadról évszázadra, s e barlang lakóiban eképen örök mozgonyt testesített meg a természet. A természet ez örök átváltozással járó működését másutt is mindennap látjuk; azlatok és a növények anyaga folyvást felváltja egymást, s e működésben mintegy olyan az ásványország, mint a szerszám az iparos kezében. Mivel pedig a természet szerető édesanya, és jó tanító, szívesen követjük példáját, s különösen az ipar által folytonos átváltoztatásban tartjuk anyagait. Az ipar e működésében nagy szerepet visznek a hulladékok, sőt vannak oly iparüzletek, amelyek épen csak hulladékok feldolgozásával foglalkoznak. Aki a műveltebb országok gyárait meglátogatja, bámulva tapasztalja, hogy a temérdek nyersanyag daczára, mely ily helyeken megfordul, sehol szemetet, piszkot, hulladékot nem talál. Ezelőtt egyetlen konyhából több szemét gyűlt a ház körül, mint most egymilliókra dolgozó angol czukorgyárból. Műveletlen országokban, például Ázsia, Afrikában, ma is három számra áll a különböző iparüzletek hulladéka az utczákon, minduntalan akadályozva a járáskelést és dögleletessé tévén a levegőt, a műveit nyugaton pedig még csak a lángnak hulladékát, a füstöt is megemésztetik, elmésen alkotott kémények által. A múlt században még nagyon találó volt az a tréfa, hogy az ember bátran kiugorhatik az ablakon, mert bizonyosan szemétdombra esik, ma már még jóravaló faluk is fődolognak tartják a tisztaságot, s a hulladékok eltávolítását. S hová lesznek e hulladékok? Különböző műtétek alatt hasznos és gyönyörködtető tárgyakká változnak által az ipar kezében, s megannyi eszközzé lesznek az élet kellemessé tételére. Akár régóta készitnek papirost a rongyból, s ezer meg ezer embernek ad azon iparág kenyeret, mely a nagy úri iszomságok letaposott uszályait finom levélpapír alakjában juttatja ismét kezünkbe. Némely rongyot, különösen gyapjúkelméből, melyet egy ideig itatóspapírrá dolgoztak fel, ma újra megtépnek, megfonnak, szőnek, sej kelmét, szőnyeget, abroszt stb. készitnek belőle. 1862-ben 300,000 mázsa gyapjurongyot vittek be e czélra Angliába. Megegenik Folyvást előfizethetni: Az előfizetésekr e lap havonkint kétszer, a „Képes újság“ kiadó hivatalához minden hó 1-jén és fokán, egész évre : 3 frttal o. é. (egyetem-utcza 4. sz.) § két-két ivén, félévre : . 1 „ „ küldendők. §