Képes Újság, 1973. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-20 / 3. szám

MUNKA ÉS TEHETSÉG Van annak már huszonöt esztendeje, hogy Vojcsik mester, a Ganz Vagongyár tanműhelyének tekintélyes oktatója, egy napon odavitet­te magához az egyik tanoncot. Azt a fiút, akinek sehogyan sem fűlt a foga a vasesztergályos mesterséghez, s megkérdezte tőle, hogy miért választotta ezt a szakmát. A fiú, nagyon őszintén így felelt a mester kérdésére: „Nem én választottam, a szüleim akarták, hogy esztergályos legyek”. „Rosszul tették fiacskám, mert igazán jó drehus sohasem lesz belőled" - felelte a mester. „Honnan tetszik ezt gon­dolni?" - kérdezte a fiú. „Fél éve vagy mellettem, látom a munká­don. Nincs neked tehetséged ehhez a szakmához. Még nem késő, hogy elszegődj valami másféle mesterségre. Az egykori fiú, a ma már negyvenes férfi, ma is hálás Vojcsik mes­ter akkor nyersnek tűnő, de őszinte szavaiért. Asztalos lett belőle, az egyik bútorgyár kétszeres kiváló dolgozója, tekintélyes mestere szak­májának. A vas formálásához, alakításához, engedelmessé tételéhez valóban nem volt tehetsége. S ha fel is szabadul szülei által válasz­tott szakmájában, igazán rangos szakmunkás sohasem vált volna belőle. S az is nehezen képzelhető el róla, hogy mint esztergályos, valaha is részesülhetett volna a jól végzett munka semmihez sem hasonlítható sikerélményében. Az utóbbi időben, ki tudja, miért, valahogy visszafogottabban bá­nunk a szóval: tehetség. Való igaz, ez a szó mindenekelőtt a tizen-, s a huszonéveseké, hiszen bizonyos koron túl valakire azt mondani, hogy tehetséges, akár sértő is lehet. Ám a fiatal generáció, azon be­lül is egy tekintélyes réteg, nincs túlságosan elkényeztetve ettől a nagyon is megtisztelő és sok esetben helyénvaló jelzőtől. Mindjárt meg is próbálom igazolni ezt az állítást, két képet villantva fel em­lékezetemben. Az egyik: a televízió Ki Mit Tud? országos érdeklődést kiváltó vetélkedője, amelynek során alkalmunk volt látni kimagasló képességű versmondókat, bűvészeket, énekeseket, hangszer-szólistá­kat. Némelyikre azon melegében rájuk is akasztottuk az őket megil­­lető, legkifejezőbb szót: tehetséges! Ám nem is olyan régen volt egy másfajta vetélkedő is, amikor ifjú szakmunkásokat láttunk a képer­nyőn, versengve a Szakma Ifjú Mestere cím elnyeréséért. És őket mi­lyen jelzőkkel illettük? „ügyesek, hozzáértőek, jó kezűek. .." Az, hogy tehetségesek, valahogy nem jött a szánkra. Pedig azok voltak ők is! Mit jelent hát tehetségesnek lenni? A kérdésre adandó vá­lasznál érdemes felidézni azt a megállapítást, amelyet Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára mondott ta­valy, a KB júniusi ülésén: „ ... Úton-útfélen halljuk és tegyük hozzá, mi magunk is gyakran mondjuk azt, hogy a tehetséges gyerek menjen egyetemre - ezzel tehetségesnek mondva mindenkit, aki szellemi pályára alkalmas, s akaratlanul is tehetségtelennek bélyegezve azt, aki más hivatást vá­laszt. Vagyis: a­­ tehetséges fiatal­ gyakran egyenlő azzal, aki elmé­leti téren különb társainál, akinek úgynevezett szellemi foglalkozá­sokhoz szükséges képességei fejlettebbek az átlagosnál. Ezt a felfo­gást meg kell változtatnunk, mert nem igaz. A tehetség fogalma csak akkor teljes, ha azt az emberi munka egészére, mind az elméleti, mind a gyakorlati tevékenységkörök szerteágazó készségeire egy­aránt vonatkoztatjuk. A munkavégző hozzáértése, a munka társadal­mi értéke, a létrehozott alkotás, a munka minősége lehet csak az értékmérő . . ." Ugyanezt fogalmazta meg más szavakkal korábban, a Hazafias Népfront Zala megyei küldöttértekezletén Nagy Pálné pedagógus: .......A tehetség fogalma valahogy úgy él a köztudatban, hogy van­nak tehetséges orvosok, tehetséges művészek ... Ez igaz ugyan, de állítom, hogy van tehetséges kertész, tehetséges állattenyésztő, te­hetséges lakatos és tehetséges asztalos is. S hogy még több le­gyen, arról mi, pedagógusok is tehetünk, a jövőben sokkal többet, mint a múltban . . .” így igaz. A pedagógusok jelentős mértékben segíthetik a gyere­kek helyes pályaválasztását, hogy mind több olyan tehetséges ifjú pályakezdő legyen, aki majd érti is, szereti is szakmáját, akinél a munka adta öröm, annak egészséges derűje családjára, környezeté­re is kisugárzik. És ha a ma általános iskolásai közül holnapra na­gyon sok ilyen tehetséges felnőtt - mérnök, lakatos, műszerész, ál­lattenyésztő, művész és tudós — lesz, akkor ez a munka adta derű besugározza majd egész társadalmunkat. Zentai Ferenc HÍR • FOTÓ • LEVÉL • TÁVIRA VIETNAMNAK Vért adunk Vietnamnak.­­ Felvételünk Budapesten, a Koz­metikai és Háztartásvegyipari Vállalat I. számú gyárá­ban készült. (MTI Fotó: Kovács Gyula felvétele) ZALKA-KÖNYVTÁR Zalka Mátéról, a spanyol polgárháború legendás magyar író­ hőséről nevez­tek el egy könyvtárat Moszkvában. IVÓVÍZ Huszonöt kisvízmű épült fel eddig Zala megyében. Ezek negyven települést látnak el jó ivóvízzel. 1973-ban újabb tizenegyet építenek, tizennégy község ellátá­sára. Zala megye falvai­ban is mind kevésbé szá­mít ritkaságnak a tiszta, egészséges ivóvíz. BARLANG-GÁT Az aggteleki Baradla-bar­­langban elkészült a Stix- és az Acheron-patak vizé­nek összegyűjtésére emelt gát. Segítségével száz­negyven méter hosszú és csaknem harminc méter széles csónakázótavat léte­sítenek a barlangrendszer mélyén. PETŐFI-CSAPATOK Júniusban rendezik meg a Petőfi Sándor nevét viselő úttörőcsapatok országos találkozóját, Bács-Kiskun megyében. SZITÁS Nyolcvanéves és hatvanhét esztendeje folytatja szakmá­ját Bogdán Márton szegedi szitakészítő mester. Ha szép, lisztfinom a szegedi paprika, az neki is köszönhető, mert gabonarostákon, lisztszitákon kívül paprika­ szitákat is készít, utolérhetetlen hozzáértései és mindmáig nagy szor­galommal. (MTI Fotó: Kunkovács László felvétele) KÉPES ÚJSÁG. A Hazafias Népfront falusi hetilapja. Főszerkesztő: Gerencséri Jenő. Főszerkesztő-helyettes: Nádasdi Péter. Szerkesztőség: Budapest VIII., Gyulai Pál utca 14. Telefon: 1.37—660. Levélcím: 1985, Budapest. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Csollány Ferenc. Kiadóhivatal: Budapest. VIII., Blaha Lujza tér 3. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőkinél, a Posta­hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.). Előfizetési díj: 1 hónapra 14.— Ft, negyedévre 42.— Ft, félévre 84.— Ft, egész évre 168.— Ft. 73.0164 Athenaeum Nyomda, Budapest — Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Index: 25 439 2

Next