Képes Újság, 1973. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-20 / 3. szám
MUNKA ÉS TEHETSÉG Van annak már huszonöt esztendeje, hogy Vojcsik mester, a Ganz Vagongyár tanműhelyének tekintélyes oktatója, egy napon odavitette magához az egyik tanoncot. Azt a fiút, akinek sehogyan sem fűlt a foga a vasesztergályos mesterséghez, s megkérdezte tőle, hogy miért választotta ezt a szakmát. A fiú, nagyon őszintén így felelt a mester kérdésére: „Nem én választottam, a szüleim akarták, hogy esztergályos legyek”. „Rosszul tették fiacskám, mert igazán jó drehus sohasem lesz belőled" - felelte a mester. „Honnan tetszik ezt gondolni?" - kérdezte a fiú. „Fél éve vagy mellettem, látom a munkádon. Nincs neked tehetséged ehhez a szakmához. Még nem késő, hogy elszegődj valami másféle mesterségre. Az egykori fiú, a ma már negyvenes férfi, ma is hálás Vojcsik mester akkor nyersnek tűnő, de őszinte szavaiért. Asztalos lett belőle, az egyik bútorgyár kétszeres kiváló dolgozója, tekintélyes mestere szakmájának. A vas formálásához, alakításához, engedelmessé tételéhez valóban nem volt tehetsége. S ha fel is szabadul szülei által választott szakmájában, igazán rangos szakmunkás sohasem vált volna belőle. S az is nehezen képzelhető el róla, hogy mint esztergályos, valaha is részesülhetett volna a jól végzett munka semmihez sem hasonlítható sikerélményében. Az utóbbi időben, ki tudja, miért, valahogy visszafogottabban bánunk a szóval: tehetség. Való igaz, ez a szó mindenekelőtt a tizen-, s a huszonéveseké, hiszen bizonyos koron túl valakire azt mondani, hogy tehetséges, akár sértő is lehet. Ám a fiatal generáció, azon belül is egy tekintélyes réteg, nincs túlságosan elkényeztetve ettől a nagyon is megtisztelő és sok esetben helyénvaló jelzőtől. Mindjárt meg is próbálom igazolni ezt az állítást, két képet villantva fel emlékezetemben. Az egyik: a televízió Ki Mit Tud? országos érdeklődést kiváltó vetélkedője, amelynek során alkalmunk volt látni kimagasló képességű versmondókat, bűvészeket, énekeseket, hangszer-szólistákat. Némelyikre azon melegében rájuk is akasztottuk az őket megillető, legkifejezőbb szót: tehetséges! Ám nem is olyan régen volt egy másfajta vetélkedő is, amikor ifjú szakmunkásokat láttunk a képernyőn, versengve a Szakma Ifjú Mestere cím elnyeréséért. És őket milyen jelzőkkel illettük? „ügyesek, hozzáértőek, jó kezűek. .." Az, hogy tehetségesek, valahogy nem jött a szánkra. Pedig azok voltak ők is! Mit jelent hát tehetségesnek lenni? A kérdésre adandó válasznál érdemes felidézni azt a megállapítást, amelyet Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára mondott tavaly, a KB júniusi ülésén: „ ... Úton-útfélen halljuk és tegyük hozzá, mi magunk is gyakran mondjuk azt, hogy a tehetséges gyerek menjen egyetemre - ezzel tehetségesnek mondva mindenkit, aki szellemi pályára alkalmas, s akaratlanul is tehetségtelennek bélyegezve azt, aki más hivatást választ. Vagyis: a tehetséges fiatal gyakran egyenlő azzal, aki elméleti téren különb társainál, akinek úgynevezett szellemi foglalkozásokhoz szükséges képességei fejlettebbek az átlagosnál. Ezt a felfogást meg kell változtatnunk, mert nem igaz. A tehetség fogalma csak akkor teljes, ha azt az emberi munka egészére, mind az elméleti, mind a gyakorlati tevékenységkörök szerteágazó készségeire egyaránt vonatkoztatjuk. A munkavégző hozzáértése, a munka társadalmi értéke, a létrehozott alkotás, a munka minősége lehet csak az értékmérő . . ." Ugyanezt fogalmazta meg más szavakkal korábban, a Hazafias Népfront Zala megyei küldöttértekezletén Nagy Pálné pedagógus: .......A tehetség fogalma valahogy úgy él a köztudatban, hogy vannak tehetséges orvosok, tehetséges művészek ... Ez igaz ugyan, de állítom, hogy van tehetséges kertész, tehetséges állattenyésztő, tehetséges lakatos és tehetséges asztalos is. S hogy még több legyen, arról mi, pedagógusok is tehetünk, a jövőben sokkal többet, mint a múltban . . .” így igaz. A pedagógusok jelentős mértékben segíthetik a gyerekek helyes pályaválasztását, hogy mind több olyan tehetséges ifjú pályakezdő legyen, aki majd érti is, szereti is szakmáját, akinél a munka adta öröm, annak egészséges derűje családjára, környezetére is kisugárzik. És ha a ma általános iskolásai közül holnapra nagyon sok ilyen tehetséges felnőtt - mérnök, lakatos, műszerész, állattenyésztő, művész és tudós — lesz, akkor ez a munka adta derű besugározza majd egész társadalmunkat. Zentai Ferenc HÍR • FOTÓ • LEVÉL • TÁVIRA VIETNAMNAK Vért adunk Vietnamnak. Felvételünk Budapesten, a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat I. számú gyárában készült. (MTI Fotó: Kovács Gyula felvétele) ZALKA-KÖNYVTÁR Zalka Mátéról, a spanyol polgárháború legendás magyar író hőséről neveztek el egy könyvtárat Moszkvában. IVÓVÍZ Huszonöt kisvízmű épült fel eddig Zala megyében. Ezek negyven települést látnak el jó ivóvízzel. 1973-ban újabb tizenegyet építenek, tizennégy község ellátására. Zala megye falvaiban is mind kevésbé számít ritkaságnak a tiszta, egészséges ivóvíz. BARLANG-GÁT Az aggteleki Baradla-barlangban elkészült a Stix- és az Acheron-patak vizének összegyűjtésére emelt gát. Segítségével száznegyven méter hosszú és csaknem harminc méter széles csónakázótavat létesítenek a barlangrendszer mélyén. PETŐFI-CSAPATOK Júniusban rendezik meg a Petőfi Sándor nevét viselő úttörőcsapatok országos találkozóját, Bács-Kiskun megyében. SZITÁS Nyolcvanéves és hatvanhét esztendeje folytatja szakmáját Bogdán Márton szegedi szitakészítő mester. Ha szép, lisztfinom a szegedi paprika, az neki is köszönhető, mert gabonarostákon, lisztszitákon kívül paprika szitákat is készít, utolérhetetlen hozzáértései és mindmáig nagy szorgalommal. (MTI Fotó: Kunkovács László felvétele) KÉPES ÚJSÁG. A Hazafias Népfront falusi hetilapja. Főszerkesztő: Gerencséri Jenő. Főszerkesztő-helyettes: Nádasdi Péter. Szerkesztőség: Budapest VIII., Gyulai Pál utca 14. Telefon: 1.37—660. Levélcím: 1985, Budapest. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Csollány Ferenc. Kiadóhivatal: Budapest. VIII., Blaha Lujza tér 3. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőkinél, a Postahírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.). Előfizetési díj: 1 hónapra 14.— Ft, negyedévre 42.— Ft, félévre 84.— Ft, egész évre 168.— Ft. 73.0164 Athenaeum Nyomda, Budapest — Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Index: 25 439 2