Képes Újság, 1984. július-december (25. évfolyam, 28-52. szám)
1984-10-20 / 42. szám
aumr öcsemolcája A népzene ünnepe A Magyar Rádió népzenei rovata tizenötödik alkalommal rendezi meg a magyar népdal hetét. November 12—18-ig a három adó naponta négy-öt, zenei népművészetünket reprezentáló, vagy ahhoz valamilyen módon kapcsolódó műsort sugároz. A program összeállításának eszméiről Solymosi János szerkesztő a következőket mondta: — Az adások ilyenkor hagyományosan a magyar népzene múltja, de méginkább a jelene, jövőt megelőlegező, sokszínűen változó mai élete körül kristályosodnak ki, azt igyekeznek visszatükrözni. Ezen belül, az idei Hét programjában is, jól elkülöníthető három jellegzetesség: a hagyományőrzők hangján megelevenedő eredeti népdalkincs; a hagyományápolók által kisebb-nagyobb mértékben átalakított, de az eredeti közegben továbbélő zene, dal; és végül a művészi feldolgozások. — A hagyományőrzőket legjellemzőbben az Énekeltem én ... című összeállítások mutatják be; három alkalommal kilenc kiváló nótáfától hallhatjuk népdalainkat eredeti formájukban. Ehhez a vonulathoz tartozik a Széki dalok, népszokások című riportműsor és a Zene és néphagyomány a Dunántúlon és környékén című ötrészes ismeretterjesztő műsor. A fiatalabb generáció hagyományápoló munkásságáról két műsorból kaphatunk képet. A népművészet ifjú mestereinek találkozójából és a Fiatal együttesek bemutatkozójából. S végül a népdalfeldolgozásokat, a zenei műalkotássá formált, hangversenyterembe bevitt, pódiumra emelt népzenét olyan művészek alkotásai képviselik, mint Bartók, Kodály és Lajtha László, Bárdos Lajos és Farkas Ferenc. A magyar népdal hete keretében lesznek hangversenyek, ekkor sugározza a Kossuth-adó a Találkozásom a népzenével című műsorsorozatot, amelyben Bede Anna költő, műfordító, Jancsó Adrienne előadóművész, Szabó Csaba romániai magyar zeneszerző és a nemrég elhunyt Korniss Dezső festőművész vall a népzenével való kapcsolatáról. Kétszer is elhangzik a Hét során a Nemespátrói lakodalmas, amelyet az eredeti helyszínen vett fel a rádió. Valóságos népi színjátszás tanúi lehetünk, dalok és prózai részek váltogatják egymást, a mondókák, rigmusok ízes lájszólásban hangzanak el, a muzsikát igazi parasztzenekar szolgáltatja. Képünk is a Nemespátrói lakodalmas egy jelenetét ábrázolja. K. L. Fotó: Falvay Tallinn Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosában Magyar Napokat rendeztek a Szovjet—Magyar Gazdasági Együttműködés és az észt—magyar kétoldalú kapcsolatok bővítése jegyében. A Magyar Napok alkalmából Tallinnban tartózkodó Marjai József miniszterelnökhelyettes (képünk) is megtekintette a hazánk gazdasági eredményeit bemutató kiállítást. Fotó: MTI A Jászai szobor Jászai Mari szobrát avatták fel október hetedikén szülőfalujában, a Komárom megyei Ászáron. A nemzeti művészet kiemelkedő képviselőjének emlékét idéző ünnepségen Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront OT főtitkára méltatta a drámai színésznő pályafutását, majd leleplezte Jászai Mari mellszobrát, amelyet Szunyogh László tatabányai bányász készített süttői fehér mészkőből. A teret, ahol a szobor áll, Jászai Mariról nevezték el. Kiállítás Idősebb Szabó István fafaragó művész munkáiból rendeztek kiállítást Gyöngyösön, a Kócsag utcai 7-es számú Általános Iskola Galériájában. A több mint 30 alkotást az érdeklődők egy hónapig tekinthetik meg. Fotó: MTI — Szabó S. MALÉV Az idén október 28-án — nemzetközi megállapodás szerint — életbe lép a MALÉV téli menetrendje. Bár csökkenő járatszámmal, de a téli hónapokban is 29 ország 38 városával kötik össze fővárosunkat a magyar légitársaság repülőgépei. Újdonságnak számít, hogy a közkedvelt Bukarest— Isztambul járat heti egy alkalommal Bukarestbe, illetve Isztambulba is közlekedik. Az idényjáratok közül csak a burgaszi marad meg, kéthetenként. Több új szolgáltatással, vállalkozással szeretné megnyerni az utazók tetszését a MALÉV, így például a külföldre utazó magyar állampolgárok részére is vállalnak szobafoglalást, gépkocsirendelést. Az év első kilenc hónapjában szállított utasok száma egyébként meghaladta a 800 ezret. Augusztus 31-én pedig — a vállalat fennállása óta először — több mint 6000 utast szállítottak. E. É. Gorsium Az 1984-es Múzeumi és Műemléki Hónap alkalmából Gorsium — római kori város — feltárásának legújabb eredményeit mutatta be dr. Fitz Jenő megyei múzeumigazgató. Az érdeklődők megtekinthették a feltárás alatt lévő nyugati és keleti városfal, valamint a torony maradványait. Fotó: MTI — Rabáczy / Október 24-26 Egészségnevelési konferencia A kormány a napokban foglalkozott népesedési helyzetünkkel. A közeljövőben életbelépő intézkedésekkel együtt előtérbe kerülnek azok a tennivalók is, melyekkel a születendő új nemzedékek egészségesebb életmódja, korszerűbben élő generációk felnevelése segíthető elő. Az Országos Egészségnevelési Intézet és az Egészségnevelési Szövetség közös rendezésében október végén lezajló konferencia e téma jegyében tanácskozik. Mindezt az egészségügyi alapellátás keretei között jelentkező egészségnevelési feladatok tükrében tárgyalja. Az egészséges életmód választását sok tényező befolyásolja. Vannak korlátok, melyeket a testi, társadalmi és kulturális környezet, továbbá az anyagi helyzet ró ki az egyénre. Az egészséget veszélyeztető életmódi összetevőket — mint amilyen például a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás — esetenként a személyiséget érő stressznek tulajdonítják, de ezek gyakrabban az emberek többsége által használt rutinszokások a társadalmi kontaktusok megkönnyítésére. Az egészségnevelés nem tartozik a gyors eredményeiket felmutató programok közé. Az kétségtelen, hogy erős igény él az emberekben a mindennapos jó közérzet, fiatal(és) külső, az egészségügyi problémáktól mentes élet iránt. Ezt azonban az orvosok pusztán a gyógyítás eszközeivel nem tudják megteremteni. Tagadhatatlan, hogy a lakosság egészségügyi állapotában nincsenek meg azok a kedvező változások, melyek elvárhatók lennének a magas színvonalú egészségügyi ellátás mellett. Megnőttek az életmódból adódó kockázati tényezők, mint például az egyre fokozódó mozgáshiány. Egy másik fontos tényező a táplálkozás: nem azt és nem úgy eszünk, ami egészséges, ami jó a szervezetünknek. A társadalom, a civilizáció fejlődésével nem lettünk egészségesebbek. Sőt. Az ezt alátámasztó sokféle riasztó adat közül most csak egyet emelünk ki: a harmincötven év közötti magyar férfiak halálozási arányszáma háromszorosa, helyenként ötszöröse a húsz évvel ezelőttinek! A tennivalók tehát ma már társadalmi méretű figyelmet és összefogást sürgetnek. Az elsődleges egészségügyi gondozásnak nem csupán és nem is elsősorban a betegek orvosi ellátását kell jelentenie, hanem egy olyan tevékenységet, mely a környezetvédelemtől kezdve a helyes életmódi szokások kialakításán keresztül az egyének és közösségek harmóniájának megteremtéséig terjed. Az egészségnevelés itt kapcsolódik és kap elsőrendű szerepet, mint a jelentkező feladatok megvalósításának egyik lényeges módszere. Nyilvánvaló, hogy egyedül az egészségügy nem vállalhatja magára a feladatok megoldását, sokkal szélesebb területek összefogására van szükség. Az egészségnevelési programok sikerének előfeltétele már az élet korai szakaszában kell kezdődjék. Kimutatták például, hogy azok a gyerekek hamarabb és szívesebben elkezdik a dohányzást, akiknek a szüleik, idősebb testvéreik, vagy tanáraik dohányoznak; ez az italozásra is vonatkozik. Van tehát tennivaló bőven, hogy a XIII. Országos Egészségnevelési Konferencián megvitatásra kerülő fontos témák és javaslatok — mindannyiunk egészsége érdekében — ne pusztán elhangzott szavak legyenek. Eöry