Képes Újság, 1986. július-december (27. évfolyam, 28-52. szám)
1986-12-20 / 51-52. szám
A sajtóban felbukkanó „szenzációs hírek” rendszerint igen rövid életűek. Még az igazán nagy ügyek felett is hamar napirendre tér az olvasó, hiszen jönnek újabbak. Mégis van hullámverésük, utóéletük, elsősorban az új módszert, ismeretet hirdetőknek. Az elmúlt évtized során jó néhány ilyen újdonsághírünk keltett élénk visszhangot, nem egyszer ismételni kellett. Közülük válogattunk ki néhányat, emlékeztetőül régi olvasóinknak, s vadonatúj újdonságként az újaknak. Magunk is meglepődtünk, hogy egy idén ősszel megjelent játékfilm egyik érdekes epizódja egy tíz évvel ezelőtti folytatásos „nagy riportunkból” merített. A címe ez volt: Feltaláló a bolondokházából. A film címe pedig: A nagy generáció. A rádióban megszólaltatott rendező elmondta, mennyire meglepte, hogy abban a bizonyos őszibarack gyógymetszés-szabadalom ügyben tíz év alatt alig történt valami, pedig ez a termesztés sanyarú állapotán sokat javíthatott volna. A zseniális találmány — egy négyelemis parasztember és egy egyetemi tanár közös alkotása — gyakorlatilag parlagon hever, noha időközben már a hivatalos szakma is elfogadta. „Őszibarack átlagtermésünkkel a világranglista utolsó helyén állunk” — írtuk szenvedéllyel akkoriban, s a helyzet mit sem változott azóta. Ami mégis, azt a Kertgazdaság című folyóirat 1986. 3. számából idézzük: „Az 1976. évi 10 800 hektár őszibarack terület 1985 évre 5800 hektárra apadt, amelyből a nem termő korú 800 hektár, ami közel sem elegendő. Gond, hogy a megmaradt ültetvényből is jelentős a közeli években a kiöregedő és kivágandó, ezért a kajszihoz hasonlóan az évi százezer tonnás őszibarack termés előállítása egyre bizonytalanabbá válik”. Hatezer kertbarát ismerte meg és alkalmazta 1976—78-ban kiskertjében a valóban rendkívül hatásos új metszésmódszert, mígnem a szakmai féltékenység akkor radikálisan elvágta útját a folytatásnak. Az országban szétszórtan ma is gyakorolják, mert változatlanul jónak találják, hír szerint egykét nagyüzem is bevezette — ennyi maradt belőle, s néhány korabeli fotó gyógymetszett fákról. Másik, országra-világra szóló sikerhírünk volt tíz éve az „Égigérő paradicsomra”. A szenzáció annyiban módosításra szorult, hogy nem évelő fáról, hanem közönséges paradicsombokrokról van szó, amelyek azonban akár négy méter magasságra is felkúsznak, ha kellő támrendszert kapnak. Ebből szenvedélyes bélyeggyűjtő egyben az ország minden egyes lakott településéről kapott magkérő levelet, emellett az öt világrész sok-sok országából is. Mellékelt fotónkon bemutatjuk 10 év levéltermését, amelyet feleségével együtt dolgozott fel, hogy válasz nélkül ne maradjon egy se. Schott Péter fajtája a háziasszonyok vágyálmát váltotta valóra: nagyon sokat terem, kiváló minőségű, eltevésre és nyersfogyasztásra, s kedvező helyen januárig is eltartható. Az immár világhírű fajtatulajdonos nemrégen meghirdette „erkélyakcióját’", hogy a kertnélküliek is részesülhessenek e kiváló csemege áldásaiban. Íme a legfrissebb visszhang egy debreceni kisleánytól, aki szülei segítségével megpróbálta: „A paradicsommagot elültettem egy műanyag ládába az erkélyen. Nagyon szépen nőtt két méter magasra. Szépen virágzott és 16 állíthatatlan! Mi adtunk hírt először Lőrincz János és társai helytakarékos zöldségtermesztési eljárásáról, a függőleges fóliacsöves módszerről, amely a hagyományoshoz képest legalább négyszeres termést hoz egységnyi területen. A terület szűkösségégével küszködő kertészkedőknek ez valóban „mentő” ötlet volt az egyre növekvő önköltségek csökkentésére. Ez az újdon-Páratlan bélyeggyűjteményt mondhat magáénak Schott Péter az általa elterjesztett lugasparadicsom jóvoltából. S azt is kevesen mondhatják el, hogy százezer emberrel levelezett itthon s a nagyvilágban. Növényei az „égig”, borítékjai szobája menynyezetéig nőttek ... Mág is szép karriert futott be, elsősorban a termőföldben szegény, súlyos élelmezési gondokkal küzdő országok szakemberei körében keltett nagy figyelmet. Itthon csak növelte népszerűségét kertész-berkekben, hogy a zöldség mellett sokféle virág is „megterem” a karcsú hengereken. A slágerek sorsa, hogy elévülnek, helyükbe újak kerülnek. Szerencsére vannak „örökzöld” slágerek is, amelyeket évtizedek múltán is szinte mindenki ismer, legfeljebb a szerzők kiléte merül feledésbe. Kulin Imre Az évtized slágerei lett a híres-nevezetes „Schott- A hagyományos metszésmóddal nevelt őszibarackosok átlagéletkora fele” lugasparadicsom, amely az 12—15 év, az ilyen korú ültetvények fenntartása gazdaságtalan, időközben fellépő „vetélytár- Gyógymetszéssel az ilyen fák életkora és termőképessége számosak” ellenére is verhetetlen a hatevően növelhető. A felvételen első ízben gyógymetszett egyedek, mai kertekben. Elterjesztője — szellős, ritka koronával A gyógymetszés megszüntette a barackfák felkopaszodását. A fel- Paradicsom lett rajta. Nagyon vételen látható vastag, korábban már csupasz ág az új módszer finom és ízletes termése volt, hatására rakódott be értékes termőrészekkel."Ez a diadalút úgy tűnik, megA függőleges fóliatömlős növénynevelés nem csupán hely-, de energiatakarékos is. A zsákokban napközben felmelegedő föld éjszaka kályhaként működik, „kiadja” magából környezetének a tárolt hőt, így véd a fagytól, lehűléstől ZLAZOWKIAJA 4.pl