Keresztény Élet, 1998 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1998-01-04 / 1. szám
2. oldal Biztonság lábunk alatt ropogott a friss hó, s a játékos pelyhek apró kristályokként tükrözték az este halvány fényeit. Hazaértünk. Az idő malmán ismét lepergett egy nap. Hamarosan érezni lehetett a készülő vacsora kellemes illatát, megterítettünk és asztalhoz ültünk. Régmúlt idők csendes és meghitt estéi jutottak az eszembe. Nagymamám ízletes főztje, a fűrészporos kályha melege, és a sok-sok beszélgetés. Mindig azt hittem, hogy ő sose fárad el. Volt ideje, hogy a varrógép zakatolása mellett verseket tanítson nekem, és meséket mondjon. Együtt birkóztunk meg az írás és olvasás nehézségeivel is. Minden igyekezetével azon volt, hogy a családot összetartsa, az olykor adódó ellentéteket kibékítse, s igyekezett elérni, hogy legalább naponta egyszer, vacsorakor, egy asztalnál üljön az egész család. Az együtt elköltött vacsora örömét, az esténkénti beszélgetést semmi sem pótolhatta. Rohanó világunkban talán jelentéktelen apróságnak tűnik, pedig sokat ér. A fárasztó napi munka után felüdülés hallgatni egy kisgyerek vidám csacsogását apró csínytevéseiről, iskolai örömeiről, gondjairól. Jelentős része ez az életének, éppen olyan fontos, mint szüleinek a kenyérkereset. Hagyjuk beszélni a gyerekeket! Sokkal többet ér, mintha nap mint nap a tévé előtt töltenénk az estét. A sok, egy kaptafára készült akciófilm közül egyet bármikor megnézhetünk, de gyermekünk csak egyszer kísérli meg, hogy megbeszélje velünk problémáit. Ha akkor leintjük, nem hallgatjuk meg, nem próbálja meg többet, elhallgatja. Magába zárkózik, búskomor lesz, vagy olyan társaságot keres, ahol egyenrangúnak tekintik, emberszámba veszik. Hiába kap meg mindent, ami pénzzel megfizethető, az kevés. A jó szó, a biztatás, a megértés egy felnőttnek is fontos, de a gyermeknek még szükségesebb. Akkor érzi magát biztonságban, akkor kiengyensúlyozott, ha otthon szeretetteljes légkör veszi körül. S ha ez így van, nem vágyik el onnan. Az egymás iránti érdeklődés, a másik mondanivalójának a tiszteletben tartása, meghallgatása, mind-mind a szeretet jele. Erőt ad, hogy a következő nap bizakodóan nézzünk az események elé, hogy higgadtan, határozottan és megfontoltan vegyük az újabb akadályokat. M. Tóth Cecília ÚJ ÉV, ÚJ ÁRAK |BgJfff1 [&531S9 Gyöngyvérek, Álmosok A Honfoglalás című film bemutatása után is elhangzott név-etimológia szerint sokan úgy vélik, Álmos, Árpád fejedelem atyjának a neve az álmos szóval hozható kapcsolatba. Naiv elképzelés. A XVI. századig használatban volt kereszteléskor Álmos, aztán feledésbe merült. A múlt század óta voltak (vannak?) próbálkozások a feltámasztására, ritkán ma is előfordul. Nos, ha Álmos nem álmos, honnan származik? Korábbi protestáns naptárak február 20-ra szereztek neki ünnepdátumot, katolikus kalendáriumok - mióta január 1-jén jegyzik, talán a néveredetet is „meghatározzák”: a korai kereszténység vértanújára gondolnak: Szent Almaciusra (Almachius), amely a latin almus-szal hozható kapcsolatba. Jelentése: jóságos. Persze, a pontos nyelvészkedés nem áll meg itt, a „korai bizonyíték” bolgár-török fejedelmi névre utal, amelynek kapcsán emlegeti Anonymus az álmut (álmodás), amely az említett filmben is jelen van. De a Névtelen hozza fel az almus-t, esetleg azért, mivel Álmos nemzetségéből több szent származott. Ennélfogva Almus értelme: Szent. Gyöngyvér Arany János Buda halálában olvasható, s hozzá megjegyzést fűz: „Régi magyar-pogány nőnevet alig talál az ember. Én a Váradi Regesztrum magyar jelentésű neveiben véltem ilyennek nyomára akadni, hol Gyöngy, Gyönyörű stb. fordulnak elő, mint női nevek. így jön szerkesztve a Gyöngyvér, mely annyi mint: gyöngytestvér. Arany kezdeményezésére a név ma is előfordul, s mellette a Gyöngy, Gyöngyi. Színmagyar keresztnevek. A törekvés, hogy e pogány eredetű neveknek keresztény védőszentet keressen, a piarista Meskó Lajoshoz fűződik. így jön az ajánlat Gyöngy esetében, hogy Szent Gemmához kell fordulni, a gemma ugyanis a latinban gyöngyöt jelent, Gyöngyvérnél pedig Párizs füves védőszentjét, Szent Genovévát keresi, aki máig népszerű Európában. A mai katolikus kalendáriumban január 3-án Gyöngyvért és Genovévát együtt találjuk, logikusan, az iménti meggondolás alapján. Palóc Sándor KERESZTÉNY ÉLET A Katolikus Szülők Országos Szövetségének állásfoglalása A KSZOSZ elnöksége megállapítja, hogy nagy túljelentkezés tapasztalható az egyházi iskolák most induló osztályaiba, jelentős az érdeklődés a katolikus óvodák, általános iskolák, gimnáziumok és szakiskolák, valamint felsőoktatási intézmények iránt. Közös erővel munkálkodnak az önkormányzatok és a szülők, hogy minél több iskolában oktassanak-neveljenek keresztény szellemben. Ez eddig is és a jövőben várhatóan nagy terhet ró az egyházakra, így a katolikus egyházra is, mint jelenlegi és reménybeli iskolafenntartóra. Katolikus intézmények eddig is igen szerény, szűkös anyagi feltételek között tudtak csak létezni, mert az egyház, mint fenntartó, nem rendelkezik a szükséges forrásokkal, hogy pótolni tudná azt az alapműködéshez hiányzó részt, melyet a közoktatási megállapodás alapján az önkormányzatok csak igen kevés helyen biztosítottak. Az a kevés, melyet az egyház eddig juttatni tudott, most még több felé osztódna meg, ha még több egyházi iskola létesül. Új megközelítés, új stratégia szükséges, amelyben az egyház, az önkormányzat és a szülők összefogása, együttes gondolkodása és cselekvése elengedhetetlen. A szülők általában erejükön felül támogatták és akarták az egyházi iskolák működését fenntartani és újakat létrehozni. Ezeket a szülői közösségeket az a közös óhaj, akarat és cselekvés hozta létre, melyet ma már számításba kell venni és erősíteni. A KSZOSZ is erre épít, amikor regionális egyházmegyei találkozókat szervez a gondok és örömök megbeszélésére, hogy közös nevezőre hozza az egyház, mint iskolafenntartó és a szülők, mint a keresztény értékek továbbadására kötelezett családfenntartó törekvéseit, nézeteit és erőforrásait. A KSZOSZ által szorgalmazott egyházi iskolák egyre növekvő száma és az ott felnevelkedett fiatal nemzedék fogja ugyanis megtölteni templomainkat. Ünnepi találkozó a Regnumban Évenkénti nagy találkozóját eredeti helyén, a Damjanich utca 50-ben levő kápolnában tartotta a Regnum Marianum. Az ünnepi szentmisét Karl-Josef Räuber apostoli nuncius mutatta be. Regőczi atya, a magyar fiúk apostola koncelebrált Keglevich István, Regnum Marianum-i atyával. Mindkettő hosszú börtönéveket viselt el a fiúk neveléséért. Majd az ifjúság neveléséért meghurcolt atyák emléktáblája előtt tisztelegtek koszorúzással. Karl-Josef Räuber apostoli nuncius a Szentatya helyetteseként koszorúzott elsőnek, majd Tempfli József nagyváradi püspök koszorúját helyezték el az emléktábla alatt. Az Anonymus cserkészcsapat, majd a Regnum Marianum idősebb és fiatalabb gárdájának koszorúja következett. Győriványi Sándor adta át az új nemzedéknek a szellemi stafétabotot. Beszédében utalt Leonidás spártai király thermopüles táblájának feliratára: „Vándor, állj meg! Vidd hírül a spártaiaknak, megcselekedtük, amit megkövetelt a haza!” A felejtés korszakában sem mehetünk el főhajtás nélkül itt, elfeledve a Regnum Marianum hőseit, akik nemcsak egy életet tettek fel a fiatalok emberré formálására, de súlyos börtönéveket is vállaltak nemegyszer ezért. A Szózat után barátságos állófogadás hozta közel az idősek és a fiatalok világát. Sík Sándor versei, fuvola- és kürtzeneszámok után videofelvételekkel emlékeztek a nyári táborok élményeire. Férj imája feleségéért Mennyei Atya! Mélységes hálával köszönöm néked ezen a mai szép napon N. feleségemet, akit egykor a házasság szentségében nékem adtál. Ő az életem legdrágább ajándéka. Köszönöm szerelmünk boldogságát, az együtt eltöltött éveket. Mindazt az örömet, szépet, amit együtt éltünk át, és amit ő nyújtott nékem. Hála néked azért, hogy ő lett gyermekeim édesanyja, őrizd meg jó egészségben, hogy ezután is ő legyen életem angyala, boldogítója, szépsége, kis családunk melegítő tűzhelye. Legyen áldott minden fáradozása, gondoskodása, amit értem és gyermekeinkért tesz és vállal. Eztán is ő legyen otthonunk fénye. Adj neki további erőt, vidám kedvet értünk vállalt munkájához, hogy vele együtt nevelhessük fel gyermekeinket, bocsáthassuk őket életük útjára. Segíts Uram, hogy mindenkor hálás, jó, hűséges férje maradjak. Soha ne kelljen csalódnia bennem. Szeretetem, megértésem, együttérzésem, nekik nyújtott segítségem legyen a legszebb hála mindazért, amit tőle kaptam. Amen. Feleség imája férjéért Drága Jézusom! Hallgasd meg imámat, amit most ezen a szép napon N. férjemért mondok. Tudom, te adtad őt nekem, amikor megismertem őt, és amikor oltárod előtt egybefonódott kezünk. Köszönöm néked az elmúlt, együtt töltött éveket. Köszönöm szerelmét, mellyel engem akart és ölelt magához. Köszönöm munkáját, amit értem és kis családunkért vállalt. Köszönöm gondoskodását, józan, engem és gyermekeinket szerető szívét Add, hogy mindig őt szerető, hű felesége legyek. Tudják megértő, olykor talán elnéző is lenni. Érezzék vele együtt örömében, bánatában, gondjaiban is. Türelmesen hallgassam meg, adjak néki jó tanácsokat Ha a gondok felhői ülnek homlokára, gyöngéd szeretetemmel, vidámságommal derítsek fényt, mosolyt arcára. Tudom Uram, hogy felelős vagyok lelkéért is. Sokat imádkozom érte, hogy mindig közel legyen hozzád, és az örökkévalóságban is együtt lehessünk ott fenn nálad. Amen. Gondolatok a segítségnyújtásról... Másfél esztendővel ezelőtt egy érdekes apróhirdetés jelent meg újságunkban, mely szerető szívű emberek társulását kereste hátrányos helyzetű főiskolások támogatására. Ugyanekkor olyan kislányokat is keresett a hirdetés, akiket a nagymamájuk nevel és felsőbb iskolába járnak. A kettő szorosan összefüggött és célja a viszonzás nélküli segítségnyújtás volt. Hála Istennek, ez a jó szándék eredményt hozott. Igaz, hogy csak két kislány élvezi ezt a rendszeres, havi támogatást, de köszönetet mondunk Margit néninek a Dunántúlra és a tanító néninek a Bükk vidékére, hogy szerény nyugdíjukból, ismeretlenül, de tiszta szívvel segítik két fiatal életútját. Mind nehezebb gazdasági körülményeink között az embernek emberek által történt támogatása, a fiatalok kezének megfogása, ha csak ilyen egyszerű formában is, de példaértékű lehet mások előtt. Kívánunk a két támogatónak és a két főiskolás kisleánynak áldott új esztendőt, akiket a Keresztény Élet hozott össze ily módon. Ó. Gy. Rajtad múlik... Ila lassan baktatsz, a többiek megállnak, Ha te leülsz, ők lefekszenek, Ila te elfáradsz, ők álomba merülnek, Fia te kételkedsz, ők kétségbeesnek! De ha te felébredsz, ők is kinyitják szemüket. Ha te előttük haladsz, ők feléd fognak futni. Fia te kezedet nyújtod, ők életüket adják. S ha te imádkozol, ők szentek lesznek. (Egy francia misszionárius naplójából) 1998. január 4. Az élet, a történelem mindig azokat igazolta, akik a helyesnek felismert útról soha le nem tértek; a meggyőződésből vállalt elveket soha fel nem adták; a korlátok dőlt meg nem torpantak; a felismert célokat soha el nem hagyták; a nehézségek árvizei előtt nem fordultak soha vissza; meggyőződésüket soha meg nem tagadták. Nyugodt tempóval úsznak az ár ellen, és nem térnek vállalt kötelességeik elé. Nem elit emberek, nem tudósok vitték előbbre a történelem ügyét, hanem mindig az elszánt emberek. Csak az emberséges és helytálló elszántak képesek felszántani az emberek közé ékelődött bizalmatlanság tarlóját. Keleti K.