KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1906

II. Hittaniak, bölcselmiek - A mennybemenetel (I—III.) Bölöni Vilmos

DÁVID FERENCZ . azonban már 110111 Melius, Blandrata a „vallásügyek őre" s ő vezére is János Zsigmond haláláig. (I. 147., 142.) íme, ily tündérmesékből szövődik Pokoly bő tudománya, mely csak olyan két nyüstös, mint a „nagynevű" mesteré, kinek korai és igen gyakori ref.-ref. elnevezései vezették el őt az igazság ösvé­nyéről. Baloghnak is Melius a felfújt gummidisznócskája, Dávid Ferenczczel ellenben a „valóságos chamaelont" (!) képviselteti (109.1.) Csupán azért, mert vallásfejlése a Jákob-lajtorján , nagy fokon halad fel az ég felé : a kath., lath­. (1550—59), philippista (1559—63), helvét (1563—65) és unit. hit-lépcsőzet mennybe vivő fokain. A Balogh­tól imádott Melius gyarló vergődése is öt ily alsó fokon tör­ténik: kath. (1531—), lath. (Tolna, Wittenberg), Brentzianus. (1559. Lásd Baloghnál 118. 1.) Melanchton hive (1559—62) s ezek után megindul Kálvin legsötétebb, lefelé vivő lépcsőjén (1562—72.) Tehát csak 10 évig volt igazán Kálvinhitü vezér, de őt ebben is Blandrata 1563—71-ig többször megakadályozta; s fájdalom! mag­a Pokoly is a pokol sötétében 1570/72-ben magára hagyja őt. Ily mesék mellett csaknem vakmerőség rámutatni itt a józan rideg tört. valóságra, mely a „jövemény" Meliust elein is csak köznapi polczra ülteti. 1559-ben még csak tanitó Somogyi Máté (1555—71) pap mellett, kinek kedvéért legott Somogyi Péterré válik. 1561—72-ig már püspök, de tudni kell, hogy az énekköltő Szegedi Gergely (1558—1563) magasan fölötte áll: plebánus, s Melius gondja csak a papszentelésig terjedt. 1563-ban Szegedit a tokaji jobb borra küldik s 9 évig Melius vezér volna, ha ugyan Blandrata, kir. taná­csos, Csáki kanczellár és az udvari pap, Dávid, hármas circulusait meg nem zavarnák. S hogyha a „messze elágazó" (épen Genfig) nagyelméjű Melius 1563-ig csak Luther, Brenz és Melanchton hive volt, mint papi ruhája is Postillas czimlapján ezt mutatja, ugyan mikép lehet a szintén csak luth. Debreczen már 1559-ben „a ref. egyházi moz­galmak központja?" (123/4­­.) Az a már ennél is „előbb megkez­dődött (csak ugy magától?) nagy kiterjedésű és óriás (Melius is Óriás Péter volt Dávid előtt) méretű (?) munkásság" csak hazug kath. szabású legenda s a kálvinista szálak kereszteződő debreczeni csomópontja (125­1.) sem lehet egyéb csalfa álomképnél. Ám vessük össze e levegővárat elhallgatott eredetijével:­­ „Hiába hullott­a­m, hugonották (értsd : ebhajduk) vére . .. hiába hozat­tak a szent (követő és gyilkoló debreczeni) törvények, a műveit (?) világot átfonó jezsuitai félig látható, félig láthatlan (debreczeni szemnek) vasháló, melynek szálai Rómából (a kath. Debreczenből) indultak ki, fojtogatta (éljen mint a ti papiros pápátok!) Európa-szerte az alkotmányos és evangyéliomi szabadságot egyképen, miután e két szabadság iker-testvér . . . Fokoza- 1 Pokoly I. 125. szerint elmélete nem szorul igazolásra, 59. 1. szerint : „új utat tör" a hazai ref. befogadásának s jelentőségének megítélésében.

Next