KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1977
3-4. szám - SZÓSZÉK — ÚRASZTALA - Székely László: Szabadság és szolgálat
A lét milliónyi egyedének, az embereknek is hivatása megélésére isten szabadságot biztosított: „ti szabadságra hivattatok". Az Isten által adott szabadság félreértéséből származott az emberiség sok tragédiája. Az embernek tudnia kellett volna, hogy a jókkal felébrednek a gonoszok, a szorgalmasokkal a testek, az egészségesekkel a betegek, a jószívűekkel a szívtelenek, a barátokkal az ellenségek, a virradó lelkekkel a sötétség vámszedői, Ábellel felébred Káin, a szabadság hőseivel a rabszolgatartók serege. A szabadság félreismeréséből, önző céljaink szolgálatára való felhasználásából született az ember sok tévedése, háborúk lángolása, vallásháborúk kínja, gályarabság veszedelme, minden bűnözés, amely megcsúfította az emberi méltóságot és elhomályosította arcán a jézusi vonásokat. Csak amikor az önpusztulás és pusztítás üszkös csendjében rémülten álltunk meg, jutott eszünkbe a figyelmeztetés: „a szabadság ürügy ne legyen a testnek" . .. mert a kimondottan testi ember cselekedete mindig az önzés, a gyűlölet, a telhetetlenség, ellenségeskedés, versengés, gyűlölség. Valljuk, hogy akinek s amely népnek Isten és a társadalom fejlődése önállóságot előlegezett, nem szabad megfeledkeznie arról, hogy a szabadság nem gátlástalanságot, nem szabadosságot jelent, hanem nagyobb önfegyelmet, öntudatosabb akaratot, szabad beleilleszkedést az erkölcsi világrendbe a fejlődés, az emberi béke, összefogás, összhang, szeretet és szolidaritás megvalósítása céljából. A mi szabadságunk önkéntes elfogadását jelenti azon magasabb rendű értékeknek, amelyeket megvalósítva belekapcsolódunk abba a harmóniába, amelynek létre kell jönnie Isten és gyermeke között. Az orvosnak szabadsága van, de csak az orvostudomány meghatározott keretein belül és az orvosi etika szabályainak tiszteletben tartása által. Az ének és zene embere szabadon komponálhat, csillagokról, szívekről, álmokról, földre hozott valóságokról, de csak az összhang és az emberi lélek művelésének engedelmeskedve. A betűk és ritmusok művésze sorokba öntheti szárnyaló érzései és gondolatai tartalmát, de csakis az erkölcsi haladás, egy magasabbrendű világ- és életszemlélet szolgálatának jegyében. Az anyag kutatója a tudomány biztosította joggal keresheti a létező világ millió titkát, de csak az emberi jólét és fejlődés szolgálatában, semmi esetre sem a rombolás, a pusztítás, a háború érdekeiből. A mindennapi élet embere, a társadalom névtelen hőse, munkapadok, gépek, mezők és betűk világában, szabadon küzdhet saját léte és mindennapi kenyere javára, de annak tudatában, hogy minden mozdulat, tett, szó és gondolat nem csupán magunkért, hanem egymás szolgálatáért is van, így a szabadság boldog lehetőség az egymásért élő és szolgáló társadalom megvalósítására,de nem ürügy az önzés, a bűnözés, a fejlődés erőit gátló tevékenység korlátlan végzésére. Csak az így értelmezett szabadság jelent egységet a sokféleségben, egyén és közösség közötti találkozást Isten országa érdekében. Áldottak, akik a szabadságot így értelmezve magasztos tetteket hajtottak végre, de áldottak azok is, akik szerény tehetségüket arra használták és használják fel, hogy teljesítsék mindennapi kötelességeiket, nemcsak magukért, hanem másokért is. 207