Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 2. M-Zs (Budapest, 1940)
Sz
Szikszay Pál 1026 Szilágyi Béla dr. Számos feltűnést keltő tanulmánya jelent meg szaklapokban. Három évig elnöke volt a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet út-, vasút- és hídépítési szakosztályának, a Magyar Mérnökök Nemzeti Szövetsége mérnöki szakosztályának és alelnöke az Anyagvizsgáló Egyesületnek. Értékes szolgálatainak elismeréséül megkapta a Signum Laudist. A magyar mérnöktársadalom egyik tekintélyes tagja. L.: Bp., I., Krisztina-krt. 8—10. Tel.: 150—255. Szikszay Pál, áll. gimn. r. tanár. Szül. : Eger, 1906 márc. 9., ev. Atyja : néhai Sz. Pál, anyja : Lőrinczi Erzsébet. Középisk. elvégzése után a debreceni Egy. bölcsészeti karán folytatta tanulmányait, áll. középisk. tanári okt. et szerzett. Mint szellemi szükségmunkás másfél évig dolgozott, azután Sátoraljaújhelyre került a városi ipariskolához, mint tanár. 1934 ben a bp.-i V. ker. Bolyai reálisk. francia tanfolyamának vezető tanára lett. 1934 óta a nagykállói gimn. tanára. A Magy. Középiskolai Tanárok Nemzeti Szöv.-nek, az Orsz. Középiskolai Tanár-egyesületnek tagja, a nagykállói Nőegylet főtitkára stb. Franciaországban tett tanulmányutat. Németül, franciául és szlovákul is beszél. L.: Nagykálló, Debreceni-u. Szilády Zoltán dr., egyet.m. tanár, ny. múzeumigazgató, író, könyvkiadó és kertgazda, a bolgár cári érdemrend polgári keresztjének tulajdonosa, ny. főhadnagy. Szül. : Bp., 1878 máj. 21. Tanári oklevelének megszerzése után a nagyenyedi Bethlen kollégiumhoz hívták meg tanárnak. Itt 1901-től kezdve 20 éven át működött, közben 1908-ban a kolozsvári egyetemen m. tanárrá képesítették, később ugyanott, mint h. egyetemi tanár működött. 1920-tól kezdve a Magyar Nemzeti Múzeum dipterológusa, közben pedig a debreceni egyetem meghívására a zoológia és botanika tárgyköréből tartott előadásokat. Mint szakíró és könyvkiadó tette ismertté nevét pedagógiai és tudományos szakkörökben. Hosszú közéleti pályafutása alatt hazai tudományos intézményeink nagy megbecsülésben részesítették, vál. tagja volt a Földrajzi Társulatnak, a Néprajzi Társulatnak és a Természettudományi Társulatnak. A könyvek egész sorozatát írta és adta ki, legalább 500 ismertető és tudományos cikke és röpirata jelent meg. Ismertebb és ma is közkézen forgó nagyobb munkái: A mi Erdélyünk, Állattani irodalom, Geschichte der Zoologie in Ungarn, Bulgária, Zoológia stb. Beszéli az angol, német és francia nyelvet, összeköttetésben áll a külföldi államok tudományos köreivel, a közérdekű, tudományos és szociális mozgalmakban mindig tevékeny szervező- és vezetőszerepet vállalt. Mint gyakorlatilag is nagyszerűen képzett gyümölcskertész és kertgazda jelenleg is a köz érdekében hasznosítja rendkívüli tudását és szakismereteit, mert a pomázi gyümölcskertészetet, valamint a pomázi gazdaleányiskola szervezésével foglalkozik. L. : Pomáz. Szilágyi Béla, somlyói és óvári, ny. ezredes. Szül. : Búj, 1878 jan. 1., ref. Mindkét ágon ősi magyar birtokos nemzetség sarja és atyai részről Kővár-vidék kapitányának, anyai részről Tokaj és Putnok vára kapitányának egyenes leszármazottja. Elődei a legfelső vonalig mind törzsökös magyar nemzetségekkel kerültek vérségi kapcsolatba. A Ludovika Akadémia tisztképző tanfolyamát, később kerületi tiszti iskolát és hadsereg lövő iskolát végzett. Csapatszolgálatot a 17., az 1. és 29. honvéd gy.-ezredekben teljesített és szolgált az új honvédségben is. Mint zlj.-parancsnok, 1915. év tavaszán zlj.-valaz uzsoki hágót közvetlenül fedező Magura magaslatot sikeresen védte. A Kárpátok védővonalában Duklától Máramarosig, e magaslat öt héten át az egyetlen szilárd támpontot képezte. Később orosz hadifogságba Szibériábakerült és Vladivosztokból Hátsó-Indián át jutott haza. Magyar Habsburg nemzeti dinasztia (Domus Hungáriáé) alkotmányos megvalósítását hirdeti. Híve az ősi nádori méltóságnak és az államélet közjogi szerkezetébe való újbóli beillesztésének. Törvényhozói régi jogon , a két táblarendszer előtti magyar nemzetségek részére egyenlő felsőházi képviseletet kíván. Elvi és közjogi küzdelmet folytat a „Nemzetes és Vitézlő“ ősi vérségi jelzők visszaállítása tárgyában. 1923-ban a magyar történelmi osztályok nemzeti hivatásáról hosszabb dolgozatot készített és szerves tömörülésükre mozgalmat kezdeményezett. Indo-Kínában a Mékong folyam deltája környékén, egyenlítő-égöin kisebb tanulmánykirándulásokat végzett. Aláírásával Indo- Kína főkormányzói levéltárában történelmi patinás magyar nemzeti vonatkozású ügyirat fekszik, amelyet Pasquier francia főkormányzóhoz intézett. Ugyancsak Hátsó-Indiából őrzi a francia egyház, a tudományos intézet és Ibos ezredes-ezredparancsnok értékes iratát. Már 1922-ben egyik kormányjavaslatában, a m. kir. titkos tanácsosi méltóság rendszeresítését, a magy. kat. Mária Terézia Rend és a Szt. István Rend átvételét szorgalmazta. Sok kötetes genealógiai és heraldikai könyvtára és családi okmány gyűjteménye van. Kitüntetései: kormányzói elismerés szalagján a III. o. kat. érdemkereszt hadidiszítménnyel és kardokkal, Károly cs.-ker., a kardokkal és a sisakkal díszített Háb. Emlékérem, bolgár hadiérem és öt egyéb díszítmény. Anyanyelvén kívül németül és franciául is beszél. L., Bp., VII., Damjanich u. 26/a. Szilágyi Béla dr., szállodaigazgató. Szül.: Debrecen, 1901 jan. 16., ref. A gimn. és keresk. isk. érettségi után államtudományi, gyorsírástanári okl.-et szerzett és szállodai és vendéglős mestervizsgát tett. 1924-ben a debreceni Arany Bika Szálló szolgálatába lépett. Innen a szállodai és vendéglősipar tanulmányozására svájci és franciaországi tanulmányútra ment. Kiváló képességeivel magának mindenütt megbecsülést, hazájának pedig barátokat szerzett. Visszatérte után igazgatóhelyettesi, később cégvezető-igazgatói minőségben vezette és vezeti a debreceni Arany Bika R.-T.-ot. Társadalmi tevékenysége rendkívül széleskörű. Elnöke a Debreceni Szálló-