A kert 1910
1910-10-01 / 19. szám - Tárcza - Deák Antal: A Margitsziget kertészete és jövendő sorsa
tarkalevelű platánfát (boglárfát), a szebbnél szebb tulipánfákat, a ritkaságszámba menő amerikai fekete diót, a lóvonatú vasút mellett lévő hatszázéves szilfát, a ritkán virágzó, északamerikai natalicájú vasfát, a szép komlófákat és az óriási platánfát, melynek lombsátora félholdnyi területet árnyal , mindezeket látni kell és akkor megítélheti az ember, hogy a margitszigeti főkertésznek ugyancsak meg kell szorítani a pantallóját, ha ehhez a pompás kerethez megfelelő miliőt akar produkálni. A mostani főkertész úr azonban, úgy látszik, ért a dolgához. Nézzük csak meg a virágóra feliratát : Ezen első magyar Virágórát Kirchlechner Emil sz.-margitszigeti főkertész úrral egyetemben tervezte és készítette Pavlovszky F. R. stb. Ez a pontosan járó, nagyméretű virágóra nagyon sikerült dolog. Külföldi ember, fülem hallatára, mondta róla . Ez az óra maga megérdemli, hogy az ember fölkeresse a Margitszigetet. (Hacsak azért nem dicsérte a német jövevény paradicsomkertünket, mert talán meghallotta, hogy a kultiváló kertész is nímet ! ! !) No, de sebaj ! Mohácsnál több is veszett, csak még halljunk valamit a Duna gyöngyének jövendő sorsáról. A kormány tudvalevőleg az országos növénykertet (füvészkert) akarja a sziget közepére helyezni, 36.000 négyzetméternyi területre. Ez a terv még Wekerle idejében fogamzott, de csak lassan tud testet ölteni, bizonyos, talán személyi érdekből folyó akadékoskodások miatt, s függ a szép terv mely Margitsziget fejlődésének óriási lendületet adnak a híg levegőben, mint Mohamed nehéz koporsója. A Ligettelki dűlőre akarnák kitolni a botanikus kertet, holott a laikus is tudja, hogy a homokterületre krumpli való és nem füvészkert. — A párolgás megrontaná a szigetre helyezett növénykertet ! — Így az ellenfél Valóság : a Duna vizének párolgása nagyon is elősegíti a tenyészetet. Sieut exempla docent ! A gombák kiostromolnák a Margitszigetről a füvészkertet! — folytatja az ellenfél. Valóság : hogy a sziget növényzetében nyoma sincs a gombának. De hisz' a szigeten a paradicsom se diszlik ! — egészíti ki nyomós argumentumait az ellenfél. Valóság : ezt már kereken tagadom, mert saját szemeimmel láttam az embermagasságú paradicsomerdőt. Tehát a Margitsziget földje paradicsomnak jó ! Ha pedig paradicsomnak jó — fordítsuk meg a bot végét ! — a Margitsziget földje jó lesz botanikus kertnek is. Csak ne akadékoskodjunk minden kics:inyes szálkán, mikor óriás méretű gerendák elhelyezéséről van szó : hagyjuk szépen folydogálni az eseményeket, melyek füzérei girlandokat alkotnak a sziget körül, hogy azok is észrevegyék a Duna gyöngyét, akik eddig leeresztett szempillákkal mentek el mellette, de hogy az egész világ figyelmét magára vonja ez a tündérszép lány, az öreg Dunának tündérszép leánya. Végezetül még legyen szabad valamit megemlítenem és »A Kert« főszerkesztőjének, mint befolyásos fővárosi embernek figyelmébe ajánlanom. »A Kert« érdemes főszerkesztőjének különben a gyönyörű margitszigeti pázsit révén is jussa lehet beleszólni a sziget bel- és külügyeibe . . . A Margitszigetet hosszában jobbról és balról, Buda felől és Pest felől töltéssel szegélyezik s az igy nyert harmincznyolcz holdnyi területet villatelkek számára parczellázzák.