Kertészet és Szőlészet, 1970 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1970-07-15 / 14. szám
Kertszövetkezeti társulás Zsámbékon 1967 novemberében a Hazafias Népfront helyi elnökségének kezdeményezésére alakult meg a zsámbéki Nyakas Ribizli Kertszövetkezeti Társulás. 25 tag lépett be azzal a céllal, hogy a zsámbéki Nyakas hegy oldalán lévő 16 kh területet újból termővé tegye. Az alapító tagok egy része a helybeli Műanyagipari Vállalat munkásai közül, más része pedig a zsámbékii Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tanárai közül valók. A kerttársulás tagjai működési szabályzatot dolgoztak ki, amely szerint a helyi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet keretében bonyolítják le pénzügyi, beszerzési és értékesítési tevékenységüket. Kerttársulásunk munkás és értelmiségi összetételű tagsága 1968 tavaszán közösen kezdte meg a terület telkesítését, vagyis a bozót kiirtását és nagy mennyiségű kő lehordását. A szántást a helyi tsz végezte el, s ezt újabb kőlehordás követte. A közös kiadások fedezésére tagjaink személyenként 250 Ft belépési díjat fizettek. A telkesített és megművelt területen már 1968-ban mintegy 150 g csöveskukoricát termesztettünk, amelynek pénzértéke, továbbá a SZÖVOSZ-tól kapott 15 000 Ftos támogatás lehetővé tette, hogy 1968 őszén hozzáfoghattunk fekete- és pirosribiszke telepítéséhez, területünk arra alkalmas részén. Közösen telepítettük, s azután 400 négyszögölenként egyéni művelésre osztottuk ki tagjaink között. Első telepítéseink 95 °/o-os megeredéssel jól sikerültek, most második esek, és valamelyes termést szüretelhetünk is az idén. Ribiszke-telepítésünkhöz kiváló szaporítóanyagot sikerült beszereznünk a fertődi Kertészeti Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutatóintézettől. Ennek birtokában a további telepítésekhez szükséges gyökeres dugványt már magunk állítjuk elő, kevesebb költséggel. 1970 tavaszán 400 négyszögöl területen iskolát létesítettünk, amelyben jelenleg mintegy 3000 tő ribiszke dugvány, 2000 tő aranyribiszke dugvány — magastörzsű köszméte előállításához — és 4000 tő keserű mandula magonc van. Ez utóbbiba édes mandulát szemzünk. Területünk egy része ugyanis olyan köves, hogy csak mandulást érdemes létesíteni rajta. A szaporítóanyagot így saját erőből, olcsóbban tudjuk előállítani. A ribiszke ültetvényünket 3X2 m sor- és tőtávolságra telepítettük, hogy a sorközi talaj- és növényápolási munkákat gépesíthessük. Addig is azonban, amíg ültetvényeink termőre fordulnak, tagjaink köztes növények termesztésével is foglalkoznak, elsősorban burgonyával. Egyik-másik tagtársunk például a múlt évben a reá eső 400 négyszögöl területen köztes burgonyatermesztésből 150 termést takarított be. Működési szabályzatunk szerint minden tag az általa munkált terület bruttó hozamából 10%ot fizet be a közös alapba. Az összes művelési költségek a tagokat terhelik. A közös alap hovafordításáról a közgyűlés dönt. Ebből az összegből a telepítések költségeit teljes mértékben fedeztük. Ugyancsak a közös alapból szándékozunk vásárolni kis raktort a hozzá tartozó munkagépekkel együtt, s egy szerszámkamra építését is tervezzük. Ez utóbbiak megvalósításához a tagság anyagiakkal is hozzájárul, részjegyek megvásárlásával. A részjegyek után évenként természetesen kamatot fizetünk. A kerttársulás — mint azt a zsámbéki tapasztalatok is igazolták — közelebb hozza egymáshoz a fizikai és szellemi dolgozókat, jobban megismerik és becsülik egymás munkáját, számos esetben baráti kapcsolatok is kialakulnak a kertészkedés örömei között. Dr. Kovács László Mayer Ferenc gyári munkás, dr. Kovács László tanár és Sok Ödön tanár a kertszövetkezet ribiszkeültetvényében Mayer Béla nyugdíjas, a körszövetkezet tagja, permetezi az ültetvény köztes növényét, a burgonyát (Páti Nagy Elemér felvételei) ' *