Zöldségtermesztés 41. (2010)
2010 / 1. szám - Szakcikkek - Bittsánszky János: A zöldség ágazat helyzete, 2010
4 Zöldségtermesztés / Vegetable growing 41(1) Sokat foglalkoztatta az általa alapított intézmény jövője, továbbfejlesztésének lehetősége is. Ezzel kapcsolatban már az 1960-as években úgy ítélte meg, hogy a továbblépéshez új, fiatal munkatársakra is szüksége lesz. Ekkor került az intézményhez - egy-két év leforgása alatt - több pályakezdő, vagy másutt néhány évet már praktizált fiatal szakember, akik később szakterületük elismert művelőivé váltak. Rövidre szabatott életének utolsó éveiben egy vele interjút készítő újságíró azt kérdezte tőle, hogy érzi magát, és miként értékeli eddigi munkásságát Mészöly Gyula, a tudós. A válasz Mészöly Gyula lényéből fakadó, de az újságíró számára meghökkentő volt. Interjúalanya ugyanis nem vállalta fel a tudós jelzőt. Válasza szó szerint így hangzott: „Nem kedvelem a tudós szót. Növénynemesítő a hivatásom, s arra törekszem, hogy segítsek megvalósítani a gyakorlatban mindazt, amire a tudomány eredményei és a mi gazdálkodásunk körülményei módot adnak.” Mészöly Gyula egészségi állapota 60 éves kora után fokozatosan romlott, egyre jobban elfáradt. Egyre többet gondolt arra, hogy amint szó szerint fogalmazott „mire lesz még ideje, képessége, ereje.” Az intézet vezetéséről megromlott egészségi állapota miatt lemondott, intézetépítő-fejlesztő elképzeléseit már nem tudta maradéktalanul megvalósítani. Utódjára azonban egy minden tekintetben rendezett, színvonalas munkát végző, jól képzett kutatókat foglalkoztató - és ki kell emelni - továbbfejleszthető intézményt hagyott. Az intézet későbbi, már halála utáni sikereiben egyértelműen meglátszott, tetten érhető volt az intézményalapító Mészöly Gyula előrelátása és következetes munkája. A 100 éve született Mészöly Gyula életútja, munkássága minden tekintetben méltó arra, hogy ebből az alkalomból megemlékezzünk róla, fejet hajtsunk tudományos teljesítménye előtt, és kegyelettel őrizzük emlékét. Szakcikkek A zöldség ágazat helyzete, 2010 Bitsánszky János Magyar Kertészeti Tanács A zöldség ágazat a kertészeti ágazatok között a legnagyobb termelési értéket képviseli. 80 ezer hektáron évjárattól függően 1,7-1,9 millió tonna terméket 140-180 milliárd Ft értékben állít elő. Ezzel az EU-27 tagországok között a 11. helyen állunk, míg az EU összes termelésének 2,6 %-át tudhatjuk magunkénak. Termelésünk mennyiségi vonatkozásban a mediterrán országokat követi. A termőterület az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent, de ezt a termésátlagok fokozatos növelésével mennyiségileg sikerült kompenzálni. A termőterületen belül mintegy 5500-6000 ha a fedett felület (üvegház, fóliaház, gombaház). Itt termelik meg a teljes zöldségtermés egyharmadát. Egyes szabadföldi kultúrák fokozatosan a növényházi termesztésbe kerülnek. A friss fogyasztású finom zöldségek (paprika, paradicsom, uborka, gomba) túlnyomó része fedett területen terem. A fedett termesztésben a lényegesen nagyobb termésátlagok mellett a betakarítási idő lényegesen széthúzható, a minőség jelentősen javul, a betakarítást az időjárás nem befolyásolja. A szabadföldi termesztésben a tömegzöldségeket (gyökérzöldség, hagyma, káposztafélék, dinynye és tökfélék) és az ipari nyersanyagnak szánt fajokat (zöldborsó, zöldbab, csemegekukorica, ipari paradicsom, konzervuborka) állítják elő. A feldolgozóipar (hűtő, konzerv, szárító) évjárattól függően 700 ezer t nyersanyagot dolgoz fel 38-40 milliárd Ft értékben. Az export-import szaldónk hosszú idő óta pozitív: 600 ezer t exporttal 250 ezer t import áll szemben. Sajnálatos módon a legtöbb itthon is jól termelhető frissfogyasztású zöldségfajból nettó importőrök vagyunk. A legfontosabb időszakokban nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű, kiváló minőségű, megfelelően csomagolt áru, ami a szigorú élelmiszer-biztonsági és nyomonkövethetőségi előírásoknak megfelel.