Kertgazdaság, 2005 (37. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 2. szám - Gyümölcstermesztés - Dremák Péter - Király Katalin - Rakonczás Nándor - Szentpéteri Tamás: A metszés mértékének hatása az alma ventúriás varasodás és az almafa-lisztharmat fertőzöttségre integrált és ökológiai almatermesztési rendszerekben
40 ■ KERTGAZDASÁG 2005. 37. (2) GYÜMÖLCSTERMESZTÉS ei szerint kezeltük. Az 1. táblázatban mutatjuk be a két ültetvényrészben alkalmazott növényvédelmi permetezési programot. Az ezt megelőző és az ezt követő években is azonos vagy hasonló hatóanyagú növényvédő szereket használtunk. Az M26-os alanyon álló fák 4x1,5 m sor- és tőtávolságra lettek eltelepítve. Mind az integrált, mind az ökológiai ültetvényrészben 40 fajtát telepítettünk három-három ismétlésben, véletlen blokk elrendezésben. A karcsú orsó koronaformájú fákon mindkét ültetvényrészben két eltérő erősségű metszési kezelést állítottunk be 3 ismétlésben, 2000-ben, 2001-ben és 2002-ben a nyugalmi időszakban (február hónapban). A kezelések a következők voltak: • mérsékelt téli metszés és • erős téli metszés. A mérsékelt erősségű metszés során kizárólag az 1 éves korú (meredeken álló, sűrítő, konkurens) vesszőket ritkítottuk, azok 15—20%-át eltávolítva. Az erős metszés az éves vesszőkön kívül a 2 éves korú gallyak ritkítására vagy visszametszésére is kiterjedt. Ezen túlmenően a megmaradó vesszőket 2/3 részükre visszametszettük, provokálva az erősebb metszési reakciókat. A vizsgálatokat az alma ventúriás varasodással és almafalisztharmattal szemben különböző fogékonyságú fajtákon (’Revena’, ’Elstar’, 'Liberty’, ’Royal Gala’ és ’Pilot’) végeztük. Az alma ventúriás varasodás fertőzöttséget szeptember közepén vételeztük fel 2000-től 2002-ig. Metszési kezelésenként 300 levelet vizsgáltunk minden kiválasztott fán. A primer és szekunder lisztharmatfertőzéseket szintén 2000 és 2002 közötti években vizsgáltuk. A primer lisztharmatfertőzés tüneteit május közepén vételeztük fel a fákon lévő valamennyi hajtás átvizsgálásával. A szekunder fertőzés tüneteit minden évben szeptember közepén bonizáltuk 300 levél/fa átvizsgálásával. A ventúriás varasodás és a lisztharmat-fertőzöttség mértékét fajtánként, kezelésenként és termesztési rendszerenként is meghatároztuk. A hároméves adatokat átlagolva, együttesen elemeztük, hogy az évjárathatás szélsőségeit kiküszöböljük. A metszési kezelések összehasonlítását varianciaanalízissel végeztük P , 5%-os valószínűségi szinten. ■ Az almafajták lombozata nem, vagy csak igen kismértékben fertőződött az integrált almatermesztési rendszerben (1. ábra). Az integrált ültetvényrészben a különböző mértékű metszési kezeléseknek nem volt szignifikáns hatása a fertőzöttségre egyik almafajta esetében sem. Az ökológiai ültetvényrészben viszont jelentős levélfertőzöttségi értékeket mértünk az ’Elstar’, a ’Royal Gala’ és a ’Pilot’ fajtákon (2. ábra), amelyeknél a metszés mértéke igazolható eltéréseket okozott. Az ökológiai rendszerben a mérsékelten metszett fákon szignifikánsan több volt a levélfertőzöttség mértéke az ’Elstar', a ’Royal Gala’ és a ’Pilot’ fajtákon. A varasodással szemben rezisztens 'Liberty' fajtán nem jelentkeztek levéltünetek, sem az ökológiai, sem az integrált almatermesztési rendszerben (1.és 2. ábra). A varasodás rezisztens ’Rewena’ fajtán minimális levélfertőzöttség volt tapasztalható az ökológiai rendszerben. Következésképp, ez utóbbi két fajtán a metszés nem gyakorolt mérhető hatást a ventúriás varasodás fertőzöttségre. ■ EREDMÉNYEK A METSZÉS MÉRTÉKÉNEK HATÁSA A VENTÚRIÁS VARAsODÁS FERTŐZÖTTSÉGRE A METSZÉS MÉRTÉKÉNEK HATÁSA A LISZTHARMAT-FERTŐZÖTTSÉGRE A primer lisztharmat-fertőzöttség mindkét termesztési rendszerben 2% alatti volt, ezért a metszés primer lisztharmat-fertőzöttségre gyakorolt hatását nem lehetett érdemben vizsgálni. A fogékony fajtákon azonban jelentős szekunder lisztharmatfertőzést tapasztaltunk. Az ökológiai ültetvényrészben alacsony volt a lisztharmat-fertőzöttség (4. ábra), ugyanakkor az integráltban szignifikánsan nagyobb volt a fertőzöttség mértéke az ’Elstar’ és a ’Pilot’ fajtákon, a ’Royal Gala’, a ’Revena’ és a 'Liberty’ fajtákhoz képest, (lábra). A legnagyobb fertőzöttségi gyakoriságot az ’Elstar’ fajtán mértük (20,7% az erősen, 22,6% a mérsékelten metszett kezelésben). A metszési kezelés tehát nem, vagy csak kismértékű hatást gyakorolt a lombozat szekunder lisztharmat-fertőzöttségére. ■