Kertgazdaság, 2005 (37. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 1. szám - Gyümölcstermesztés - Gonda István - Király Katalin: A nyári metszés hatása a meggyfajták növekedésére és gyümölcsminőségére
46 Gyümölcstermesztés sík részében pedig minden évben csak nyáron (a szüret után 3 héten belül, július 10-30-a között, továbbiakban zöldmetszett). A metszés során orsó koronaformákat alakítottunk ki, amely a kontroll fák esetében szabadorsóként, a nyáron metszett fáknál pedig a szabad orsó és a karcsú orsó kombinációjaként jellemezhető. Az alkalmazott metszés A metszés időpontja Közel egy évtizedes tapasztalataink szerint a meggy nyári metszésének legkedvezőbb időszaka a szüret utáni 1-3 héten belül körvonalazható. A metszés hatására ebben az időszakban már nem, vagy csak igen kis mértékben (egyes igen csapadékos, növekedést serkentő évjáratban) képződnek hosszú szártagú, sűrűsítő, árnyékolást segítő növedékek. Ugyanakkor a nyári metszés kedvező hatásainak érvényesülésére (a korona külső és belső részeinek jobb megvilágítása, az asszimiláció intenzitásának növekedése, kedvező, a virágrügy differenciálódást elősegítő rügyön belüli vegetációs aktivitás előidézése, stb.) még elegendő 3-4 hónap idő áll rendelkezésre. Az ennél korábban végzett zöldmetszés hajtásnövekedési reakciója ismételt elsűrűsödést eredményezhet. A későbbi időszakban végzett metszés esetén pedig a metszésnek az asszimiláló lombfelület csökkenést előidéző kedvezőtlen hatásai érvényesülhetnek. A metszés mértéke és módja A zöldmetszést a téli metszéshez hasonló erősségben végeztük. A korona 1-2, valamint egyes erősebb hajtásnövekedésű évjáratban a 3 éves korú részekre is kiterjedő ritkítást és visszametszést alkalmaztunk. Ennek során eltávolítottuk a koronát sűrűsítő, függőleges vagy a függőlegeshez közel álló szögállású képleteket, megnyitva az addig árnyékban lévő korona belsejét a napfény előtt. A hajtásokat nem metszettük vissza, viszont az árnyékoló, függőleges, belső és perifériális hajtásokat 1-2 cm-es csonk hagyásával távolítottuk el. A lecsüngő hajtások esetében viszont törekedtünk a csonk nélküli ritkításra. A telepítést követő első 3 évben az oldalvezér-hajtások és a fővezér-hajtás konkurenseit eltávolítottuk, serkentve a gyorsabb térkitöltést és a végleges magasság mielőbbi elérését. Az oldalelágazások egy részét, különösen az árnyékban lévő felkopaszodott részeket a tengelyhez legközelebbi aktív részre vágtuk vissza. A metszési nyesedék aránya fajtától és évjárattól függően a metszetlen koronához viszonyítva 20-30%-os mértékű volt. A vizsgálat 10 éve alatt kétszer volt szükség 3 évesnél idősebb koronarészek fűrészes ritkítására, illetve az oldalágak kurtítására a térben tartás, és a belső részek jobb megvilágítása érdekében. Ennek során figyelembe vettük a Zahn (1986, 1990) féle tengely-oldalelágazásra vonatkozó optimális vastagsági arányokat is. A nyári metszés elvégzése után törekedtünk a jó lombegészségi állapotnak a természetes lombhullásig történő fenntartására, ami évjárattól függően 2-3 további permetezést jelentett a károsítók ellen. A beltartalmi vizsgálatokhoz a szüret időpontjában szedett minták mind a kontroll, mind a zöldmetszett fák esetében azok eltérő megvilágítottság szektorából származtak, így • a korona napfény által jól megvilágított külső részeiről és • a korona belsejéből, a napfény által nem, vagy legjobb esetben is csak szórt fényben részesülő részeiről történt a gyümölcsminták begyűjtése. A fák növekedési tulajdonságainak vizsgálataihoz a következő mérési adatok szolgáltak alapul: • a törzskeresztmetszet területe (cm2) • a fák magassága (m) • a korona alsó legnagyobb átmérője (m) és a • számított koronatérfogat (korona alapterület (m2) x korona magasság (m) ( m3) Laboratóriumi vizsgálatok során az alábbi beltartalmi értékeket határoztuk meg: • szárazanyag (%) • cukor (%) • összsav (%). A kísérletek eredményei Vizsgálataink szerint az évről évre következetesen alkalmazott nyári metszés a télen metszett fákhoz viszonyítva jelentősen mérsékelte a