Kertészmérnök 15. (1973)
1973 / 1-2. szám
é s 1973-ban fő feladatunknak tekintjük, hogy az Egyetem kari tagozódásából adódó szervezeti formák tartalmi elemeit tovább gyarapítva, a forma és tartalom dialektikus egységét megvalósítsuk, tovább fejlesszük. A nagyobb szervezeti egységek kialakításában a rendelkezésre álló személyi és anyagi erők koncentrált felhasználása, a belső tartalékok feltárása mind olyan lehetőség, melyekkel élve,azokat jól kihaszálva oktató, nevelő és tudományos kutató munkánk színvonalát jelentősen emelhetjük.. Az oktatás korszerűsítése során felül kell vizsgálnunk, hogy oktatási rendszerünkben az előadások, csoportos foglalkozások, a jegyzetek, a tankönyvek, az audiovizuális eszközök milyen hatásfokkal érvényesülnek. Elemeznünk kell, hogy melyek azok a tantárgyak vagy tantárgy részek, melyek elhagyhatók, illetve ahol a lexikális tudás helyett, az összefüggések ismeretét kell oktatnunk. E nézőpontból kell megvizsgálnunk a használt jegyzeteket, tankönyveket s ezt kell érvényesíteni a jövőben megjelenő jegyzetekben,tankönyvekben is. Szeretnénk a már megrendelt ROBOTRON* 21 típusú számítógépet 1973-ban üzembe helyezni. Tisztában vagyunk azzal, hogy a gép beszerzéséig, üzembehelyezéséig és üzemeltetéséig még számos nehézséget kell megoldani. Nagyon fontos feladatunknak tekintjük oktatóink és tudományos dolgozóink szakmai és politikai képzettségi színvonalának emelését, pedagógiai ismereteik fejlesztését. A dolgozók anyagi, kulturális és szociális problémáinak megoldásában a lehetőségeken belül, sokat szeretnénk tenni. Az Egyetem minden dolgozójának az 1972. évi lelkiismeretes munkájáért őszinte köszönetemet fejezem ki és az 1973.évi, nem kis feladatok ellátásában segítségüket kérem. Dr.Somos András "BUDAPEST ÖTVENÉVES" 1922-ben írta Kosztolányi Dezső Budapest ötvenéves, s úgy hallom, félszázados emlékünnepére készülnek. Valaki azt kérdezi, milyen lesz ez a város ötven év múlva? Ábrándozom, de amint kirajzolom a nyílegyenes sugárutakat, a Duna medre alatt keresztül-kasul robogó földalattikat, a kispesti helyiérdekű repülőgép-állomást és a vízivárosi felségkarcolókat, képzeletem folyton beleakad szegénységünkbe, és szárnya szegik. Menjünk végig az utcákon, este tizenegykor. Minden ablak sötét. Azok, akik valaha a világvárosiakat játszották, letörölték arcukról a festéket, alszanak. Biztatóbb visszafelé utazni az időben ötven évet vagy még többet, s emlékezni. Aki a Kossuth Lajos utcán ballag, az képzelje el a Hatvani utca rozoga házait, a régi Szent Pál útját, melyet gaz vert föl, a Vörösmarty téren levő temetőt, a korzó helyén zúgó nádast, Ofen- Pesthet. Itt járt, nem is olyan régen, a nyurga, vernyeges hajú Kisfaludy Károly, malaclopó köpenyében, az első telivér pesti író, akkor amikor pestiek nem is voltak, s a város hatvanezer lelke közül csak négyezer beszélt magyarul, pár boltban bécsi virágfüstölőt árultak, a kávémérésben pedig a nők németül csevegtek. Erre a hálósipkás, krinolinos városra gondoljunk. Kérjünk kölcsön egy kis hitet a múlttól. Pesti Hirlap, 1922.április 2. B.A. A Kertészeti Egyetem Kollégiumai és Kertész Klubja Budapest centenáriuma és a Növénytani Tanszék Soroksári Botanikus Kertje 10 éves évfordulója alkalmának előkészítésére /1973. május/, 200—200 óra társadalmi munkát ajánlottak fel. A hallgatók Dr.Födelmesi Jánossal, a kollégium igazgatójával, a Növénytani Tanszék és a Botanikus Kert dolgozóival, a kedvezőtlen időjárás ellenére hideg, szele eső, rendkívül eredményes munkát végeztek.