Magyar Gyümölcs, 1942 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1942-01-01 / 1. szám
4 Stragyar nyümlás A gyümölcsfák tápanyagszükséglete Irta: Szőts Sándor Lapunk m. év nov. 10-iki számában részletesen foglalkoztam a gyümölcsfák trágyázásának jelentőségével és ismertettem a tápanyagpótlásra felhasználható különféle természetes trágyákat. Tekintettel arra, hogy a természetes trágyákkal gyümölcsfáink teljes tápanyagpótlását csak igen kevés gyümölcsösben lehet végrehajtani, szükségünk van a műtrágyák használatára. Mielőtt a műtrágyák alkalmazásának kérdésével részletesen foglalkoznék, meg kell ismerkednünk a különféle gyümölcsnemek tápanyagigényeivel, mert okszerű trágyázási tervet csak ezen adatok ismeretében állapíthatunk meg. A gyümölcsfák által elhasznált tápanyagmennyiséget Németországban Steglich, Észak- Amerikában Stewart állapította meg, hosszú éveken át folytatott gondos és minden részletre kiterjedő kísérletek alapján. A két kutató eredményeiben csak lényegtelen eltéréseket találunk, úgyhogy adataikat nyugodtan elfogadhatjuk. Alapul véve bőven termő és a területét már teljesen kihasználó almagyümölcsöst, a tápanyag felhasználás a következő:* adatok egy kát. holdra vonatkoznak. Az adatok egy kát. holdra vonatkoznak, 10X10 m sor- és tőtávolságnál. Más amerikai kutatók az almán kívül egyéb gyümölcsnemekre vonatkozóan is megállapították a tápanyagszükségletet Tévedések elkerülése végett megjegyzem, hogy a megadott tápanyagmennyiségek nem a holdanként kiszórandó műtrágyamennyiséget jelentik. A műtrágyákban a hatóanyag gyártmányok szerint változik 15—52 százalékig. A kiszórandó mennyiség megállapításánál tehát ki kell számítanunk, hogy a fenti tápanyagmennyiségeknek mennyi műtrágya felel meg. A különféle műtrágyákat később részletesen ismertetem. A kiszórandó műtrágyamennyiség megállapításánál gondoljunk arra, hogy különösen a nitrogénből jelentős mennyiség a lemosódás miatt elvész gyümölcsfáink részére, így Gerlach kísérlete szerint trágyázatlan ugaron kát, holdanként — a talaj minősége szerint változóan — 8—24 kg-ra tehető az évi nitrogénveszteség. A káliveszteség csekélyebb és növényzettel borított talaján számításba sem kell vennünk. A foszfor oly erősen tapad a talajrészecskékhez, hogy a lemosódás által okozott veszteséget nem kell figyelembe vennünk. A tápanyagszükséglet megállapításánál gondoljunk arra is, hogy a köztes termények ugyancsak megkívánják a tápanyagokat, tehát gondoskodnunk kell a gyümölcsfák részére juttatott tápanyagokon felül a köztes növények részére is a trágyázásról. Annál is inkább, mert a gyümölcsfáknál sekélyebben gyökerező köztes növények élelmesebbek a mélyen gyökerező fáknál és a kiszórt tápanyagokat elszívják gyümölcsfáink elől. Ugyanez a helyzet a gyomnövényekkel kapcsolatban is, mert a gyomnövények szinte hihetetlen mennyiségű tápanyagot vonnak ki a talajból. Különösen kártékony az acat (Circium arvense), mely évente és kát, holdanként (feltéve a teljes elgazosodást) 79 kg nitrogént, 27 kg foszforsavat és 67 kg kálit von el hasznos növényeink elől. A tápanyagszükségletre vonatkozó adatok természetesen csupán tájékoztató számadatok, mert a kiszórásra kerülő műtrágyamennyiség megállapításánál figyelemmel kell lennünk a talajok minőségére, a gyümölcsfák korára és fejlődésére és az évi termés mennyiségére. Mindenesetre láthatjuk, hogy gyümölcsfáink a bőséges terméshez jelentékeny tápanyagmennyiségeket igényelnek, tehát rendszeres termést csak a bőséges trágyázással érhetünk el. Lapunk múlt évi nov. hó 1-i számában ismertettem a tőzegkomposzt készítését is. Ezzel kapcsolatban, félreértések elkerülése végett megjegyzem, hogy az ott említett műtrágyamennyiségek légszáraz tőzegkorpához vannak számítva, úgyhogy kat, holdanként körülbelül 30 mázsa légszáraz tőzegkorpát használunk fel, mely a víz és a leföldeléshez alkalmazott föld hozzáadásával 100—120 g-ra növekszik. Tehát kát, holdanként tulajdonképpen az egy mázsára megadott műtrágyamennyiségek harmincszorosát szórjuk ki. (Folytatjuk) • Az eredeti adatok egy hektárra vonatkoztak. Az átszámításnál, — a kapott értékeket kikerekítettem. „AZUR“ Magasnyomású, dolgozó permetező IRÁLY „NIAGARA" magasnyomású pormetozógépek kénporozój. Szénkénegezők. Kézi fecskendők. Zöldvágók. Tengeridarálók. Mezőgazdasági gépek. KIRÁLY ALAJOS UTÓDA SÁNDOR ELSŐ MAGYAR SZŐLŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR BUDAPEST. VI. FELSŐERDŐSOR UTCA alapittatott: 1870 Az ország legrégibb permetezőgépgyára Tel.: 420—970, 221—365 Steglich Stewart szerint szerint Nitrogén 31 kg 34 kg Foszforsav 9 kg .10 kg Káli 45 kg 42 kg Mész 34 kg 40 kg Gyümölcs neme Fák száma kát. holdanként nitrogén kg-Foszforsav. kg Káli kg. Mész kg. őszibarack 170 48 12 47 74 Körte 170 195 21 25 Szilva 170 196 25 27 Birs 340 30 10 37 43 Cseresznye 58 237 21 32