Kipszer Élet, 1975 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1975-09-01 / 18. szám
4 KlfrSZKR filaET Tájékoztató jelentés a XIII. ker. Centenárium ifjúsági munkáslakásépítő akció helyzetéről A lakáshiány gyorsabb felszámolása érdekében a gyorsuló állami lakásépítés mellett egyre nagyobb szerep hárul a magánerőből történő építkezésekre is, ezen belül különösen a vállalatok közreműködésével megvalósuló lakásépítő szövetkezeti, telepszerű építkezésekre. A KISZ VIII. kongresszusának állásfoglalása alapján a KISZ budapesti bizottsága felismerte az új jogszabályok nyújtotta lehetőségeket, szakított az 1965—71 között folytatott KISZ-lakásépítés hagyományaival — még 71- ben kezdeményezte a Fővárosi Tanácsnál egy nagyobb volumenű, magánerőből épülő lakótelep megvalósítását, lakásépítő szövetkezeti formában. Mint ismeretes, az ezt megelőző időszakban a KISZ védnöksége alatt épülő 1800 lakásos pestlőrinci lakótelep megvalósításában szocialista szerződéssel vállalatunk is részt vett. A vállalt és teljesített feladatok ellátásáért vállalatunknál 26 (fiatalok, munkások), család kaphatta meg itt otthonát. A lakótelep megvalósítása során vállalatunk és a KISZ között kialakult jó kapcsolatok tették lehetővé, hogy a lakásépítési akció folytatásában továbbra is részt vehettünk. Újabb még nagyobb feladatok vállalásával szocialista szerződésünket kibővítettük, aminek eredményeként XVI. ker. Centenárium lakótelepen 55 db lakás kijelölésének jogát kapta meg eddig vállalatunk vezetősége. Még 1971-ben a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa is bekapcsolódott a lakótelep szervező tevékenységébe. A KISZ budapesti bizottsága az SZBT bekapcsolódását alapvetően a vállalati erőforrások intenzívebb kihasználása miatt igényelte. Közös előkészítő munka során a Fővárosi Tanács VB által 1972. augusztusában 124 millió forint támogatást hagyott jóvá a Centenárium is, kommunális létesítményeinek építéséhez-A KISZ budapesti bizottsága és az SZBT együttműködése során annak érdekében, hogy a jelentkező igények besorolása objektív legyen a párt és kormányhatározatok szellemében 1973. nyarán létrehozta a munkás- és ifjúsági lakásépítő szövetkezeti akciót. Az akció lényege, hogy az építtetők kétharmada munkás, 50 százaléka fiatal és a lakások egyharmadát kis- és közepes vállalatok dolgozói kapják. A Centenárium lakótelep építésénél is ezen arány betartása a cél. A szerződött vállalatok körében máris látható, hogy a nagyvállalatok (pl. a mi vállalatunk is), ezen arány betartását messzemenően elősegítik. A kijelölt 55 lakástulajdonosa közül 76 százalék fizikai dolgozó, 78 százaléka fiatal 67 százalék 2—3 gyermekes család, és 64 százaléka részesül vállalati támogatásban. A budapesti gazdaságpolitikai pártbizottság osztálya figyelemmel kíséri és többször is megtárgyalta a munkáltatói támogatású lakásépítkezések helyzetét. Ennek során határozatokat hozott és megjelölte a szervezetek legfontosabb feladatait az irányelvek alapján, ebben felkérte a KISZ-t, és az SZBT-t, hogy szervezzenek lakás- és ifjúsági lakásépítő szövetkezeti akciókat, ezek felett vállaljanak védnökséget. Kísérjék figyelemmel, és segítsék elő, hogy vállalati támogatásokat a lega rászorultabbak, elsősorban fizikai dolgozók és fiatal házaasok kapják. — Kezdeményezzék a vállalatok körében, hogy lehetőségükhöz képest járuljanak hozzá gyermekintézmények megépítéséhez. Ezekre, valamint lakótelepek előkészítésére, tervezésére, építésére és anyagszolgáltatásra kössenek szocialista együttműködési szerződéseket. — Szervezzenek társadalmi munkaakciókat a többletkapacitások feltárására és beruházási költségek csökkentésére. Kezdeményezzenek munkaversenyt az építési határidők előbbre hozására, jó minőségű lakások építésére. Nyújtsanak segítséget az ehhez szükséges speciális munkaszervezés kialakításához, elterjesztéséhez. Ennek szellemében vállalt politikai védnökséget a KISZ budapesti bizottsága és az SZBT a Centenárium lakótelep építése fölött. A szervező munka alapvető célja az volt, hogy minél több vállalat segítse elő lehetőségei szerint az építkezést, a költségek csökkentését. Ezen előkészítő tevékenység ellátásában a KISZ budapesti bizottsága irányításával vett részt vállalatunk az elmúlt időszakban, s miután a lakótelep építése még nem fejeződött be, szükségesnek tartottuk az előzményekről is az érdekeltek tájékoztatását. 1 Fontos időszak volt ez, mert az előkészítés és a tervezés szakaszában dőlt el, hogy mennyiért, milyen minőségben s mikor készül el a lakótelep, ahol 2500 család jut új lakáshoz. A szocialista szerződésekben megjelent szakmai tevékenység koncentrált felhasználását a lakótelep építési üteme egyre jobban igényli, ugyanis lakóházak egy része már lehetővé teszi ezek fogadását. Ezen munka szervezését továbbiakban a Centenárium lakótelep választott vezetősége önállóan végzi. Mivel a lakások építési költségének alakulására, minőségére és határidejére a munka eredménye nagy hatással lehet, vállalatunk pbtitkárával, Kemény Péter elvtárssal és Katona Péter KISZ-bizottsági titkár elvtárssal a helyszínen érdeklődtünk a lakótelep jelenlegi készültségi foka felől. A szövetkezet vezetősége megnyugtatásunkra arról tájékoztatott, hogy a lakások áraiban lényeges változás az előző időszakhoz képest nem következett be, jelenleg lakásnégyzetméter-költsége cca. 5000 forint. Az ezt követően várható állapotról konkrét adataink még nincsenek. Azonban a széles körű összefogás eredménye nagymértékben kompenzálhatja az esetleges terheket. Az átadás előtti, illetve félkész épületeket megtekintettük, megállapításunk szerint csak jó minőségben és viszonylag kevés hibával készülnek. A várható átadási határidőkről az alábbi tájékoztatást kaptuk: Az 1/a ütemben felépült A, B, C, D, E, jelű épületek lakói beköltöztek. (vállalatunk részéről ötj család.) Az 1/b ütemben épülő I, H. G, jelű épületek lakói várhatóan 1975. III. és IV. negyedévben költözhetnek (vállalatunktól 7 család.) Az 1/c ütemben épülő J, K, jelű épületek lakói várhatóan 1975. IV. negyedévben, az L épület lakói pedig 1976. II. negyedévben költözhetnek. (vállalatunktól 5 család.) Az 1/d ütemben épülő S épület lakói 1976. IV. negyedévben, az O jelű épület lakói 1977. II. negyedévben költözhetnek. (vállalatunktól 31 család.) Az 1/e ütemben épülő P, R, T, épületek lakói várhatóan 1976. IV. negyedévben költözhetnek. (vállalatunktól 7 család.) Társadalmi,vek vezetősége politikai szerfigyelemmel kíséri az építkezés menetét, ennek látható és vitathatatlan eredménye van. Kétségtelen, tény, hogy rendkívüli erőfeszítésekre volt és lesz szükség a lakótelep megvalósításához, de alapvető biztonságot jelent továbbiakban is a széles körű összefogás, az érdekazonosság, aminek szellemében ténykedik minden közreműködő. Kujáni Ferenc létesítményfelelős Köszönőlevél lát A Pamutnyomóipari Vállakelenföldi textilgyárától a következő levél érkezett vállalatunkhoz. A Kelenföldi Textilgyár vezetősége köszönetét fejezi ki a KIPSZER-nek azért munkáért, amelyet a burkoló a II. beruházási program keretében készített térelválasztó fal gyártásánál és építésénél végzett. A kivitelezés során iserle József, Dorogi Sándor műszaki vezetők, valamint Miklós Károly csoportvezető és lakatoscsoportja igen jó és pontos munkát végeztek. Közreműködésükkel a gyárunk azt is el tudta érni, hogy ezen a területen a munkákat úgy lehet programozni, hogy egy nagy teljesítményű nyugatnémet felvetőgép üzembe helyezésre került. I Magától nem megy Senkinek sem közömbös, hogy a nyereségrészesedés több egy százassal, vagy kevesebb. Pedig első közelítésben erről van szó; tekintsünk most el attól, hogy népgazdaságunknak is hasznos, ha a rendelkezésre álló göngyölegmennyiséget hatékonyan tudja kihasználni. Leírni is súlyos: 1974 végén 6,343 millió forintot kötöttek le a vállalatunknál található göngyölegek. Ez improduktív költség, az összeget verejtékes vagyis munkával [kell megtermelni*. Tehát zsebünkön érezzük annak a rendkívül nagy mennyiségű, göngyölegben fekvő pénz hiányát. Egy 2600-as lemezen vas kábeldob betétdíja tízezer, használati díja például kétezer forint. A betétdíj akkor térül meg, ha a göngyöleg épségben visszakerül a tulajdonoshoz, a használati díj pedig csak akkor, ha a tulajdonos által előírt határidőn belül tudjuk visszaszállítani (kábeldobok esetén a határidő pl- hat hónap). Elméletben tehát az említett összeget ki sem kellene fizetnünk: mennyivel jobb lenne, ha a mi zsebünkben maradna. Ez persze magától nem megy! Figyelnünk kell a göngyölegkészlet alakulását és meg kell szerveznünk, hogy minden egyes darabot határidőn belül, épségben visszaszállítsanak. Az automatika gyárrészleg raktárában 1974 végén 403 kábeldob volt, 1 203 900 ■ forint értékben. Már ez az összeg is érezhető lett volna a tavalyi nyereségrészesedéskor. A vállalat vezetősége éppen ezért rendelkezést hozott: egyrészt, hogy jobban vigyázzunk a göngyölegekre, másrészt, hogy minél kevesebb időt töltsenek a mi raktárainkban. A selejtezési bizottság a jövőben fokozott gonddal vizsgálja a selejtezendő eszközöket és eljárást indít a nem természetes használódás megtérítésére. elA gyárrészlegvezető elvtársak feladata, hogy módost találjanak a gyors visszaszállítás anyagi ösztönzésére. Természetesen a dolgozók, a brigádok hasznos javaslatait is szívesen alkalmazzák A készlet alakulásának ellenőrzése igazgatóhelyettesi szinten történik, jelezve a közel hat és fél millió forint nagyságát és a göngyölegek rendkívüli mennyiségét. Mindehhez már ,,csak’’ a legfontosabb: a munkások törődése, figyelme szükséges. És, hogy ez mennyire nem hiábavaló, azt majd az év végi borítékd vastagsága mutatja meg. 1975. szeptember 1. Az őszinteség útvesztői De sokszor írtam vlna meg szívesebben riport, vagy interjú helyett azt a beszélgetést, amely hégy kezdődött, „de ezt ne írja meg, ezt csak magának mondom"! Föl is jegyeztem sokszor ezeket a spontán adódott témákat, de akárhányszor észrevettem, hogy beszélgetőpartnerem arcán idegesség tűnik föl, ha én jegyzetelek annak ellenére, hogy ő kerek perec megmondta, hogy ami most jön, azt pedig „ne írjam meg"! Mit csinálhatok ilyenkor? Leteszem a tollat és megszűnök újságíró lenni. Beszélgetőpartnerré váltam. Végül is megtisztelve érezhetem magam, hogy egy lakatos, vagy egy mérnök jóformán ismeretlenül a bizalmára méltat- Problémám egy marad: az, hogy épp csak az ilyen beszélgetések adnának anyagot az igazi újságírói feladathoz. Ha valaki viszont megkér arra, hogy ezt ügyet ne firtassam őt ne em az legessem, kiveszi a kezemből a legfontosabb kártyát, nem hivatkozhatok a konkrétumra. Mi marad lehetőség? Az ember próbál a dolog után járni, s ütközik még keményebb falakba: „minek ezt bolygatni, megoldani egyelőre úgysem lehet, s akinek erről tudnia kell, az éppen eleget tud róla." stb. Nemrégiben adódott, hogy két munkatárssal beszélgetvén előkerült a prémiumelosztás problémája. „Pofára adják" — jelentette ki egyikük ’lakonikusan. „Az ördög tudja, hogy minek alapján differenciálnak’’ mondta másik. Gondoltam, más alkaalommal írhatnék erről külön cikkeit- Ügy , terveztem, beszélek a művezetővel, külön a brigáddal, a brigádvezetővel. A stílus most ezt a folytatást diktálná: „nagy meglepetésemre az dolgozók elzárkóztak a említett nyilatkozat elől". Nem, nem lepődtem meg. Csak elkedvetlenedtem Az érv a következő volt: „legközelebb még annyit sem kapnának, mint most, mert járt a szánk’ Ismerős érv. Egy vidéki munkahely szociális ellátottságának hiányait panaszolta egy másik dolgozónk. „Ne írja ki a nevemet, a múltkor is leszúrt a főnököm. Mindig a te szád jár". Nem írtam ki az illető munkás nevét, annál a cikknél elég volt a tényeket leírni.Aztán sok esetben nekemszegeztek kérdéseket „névtelenül„maga szerint a kommunista szombatot kötelezővé tenni? Mert lehet nálunk kötelező volt. Ha nem mentek ki, nincs prémium, azt mondták nekünk.” Ki mondta? Hát. .. mondták- Visszakérdezek: maguknak ki mondta hogy kötelező? „Mindegy” — mondják, „nem lényeges". Akkor mi a lényeges? „Ugyan hagyjam! Ezeket a dolgokat mindenki tudja. Csak nem képzeli, hogy egy újságcikk mindent megold?" Lehet, hogy igaza van. Egy cikk talán nem- De ha igaz mindaz, amit a „névtelenek" állítanak, akkor igenis beszélni, írni kell arról, mert az segíti közös munkánkat, s akkor egy írás is megoldhat valamit. Ha valóban igaz. De a sorompók már a kezdet kezdetén lezáródnak. Vonat talán nem is jön, de biztos, ami biztos: ha örökké lent van a sorompó, nem történhet baleset. Igaz, hogy a forgalom áll, igaz, hogy kerülő utakra fordul vissza a türelmetlenebbje, dehát mit számít az? Baleset itt ugyan nem lesz! A bakter lelkiismerete tiszta. A sorompó mentén akár gyom is nőhet. „Kényes témát" érintett volna egy másik anyag, az újítások sorsát vizsgálta. „Mielőtt leadja a cikkeket okvetlenül beszéljen az osztályvezetőmmel. Nagyon kérem.’’ Egy műszaki előkészítő a nyilatkozata előtt megjegyezte, ,,először megbeszélem a főnökömmel.," Micsodát? Hát, hogy mit nyilatkozzon. Világos. Táskámban hordok egy kis papírost a vállalat vezérigazgatójának és párttitkárának aláírásával, „az üzemi újság munkatársát. ■. felhatalmazom, hogy vállalatunk bármely dolgozójától nyilatkozatával, véleményével legjobb ismerete szerint az üzemi újságunk rendelkezésére álljon.” Én ezt a levelet idáig nem vettem elő egyszer sem. Ezután sem fogom. A légkörnek kell megteremtenie az őszinte beszédet, nem a felszólításnak. Nem akarok rózsaszínű képet festeni, retorzió volt is, és van is, a szocializmus 30. évében is, nem mintha szükségszerű lenne, de egy darabig még lesz is. Az emberi tudat és a viselkedésnormák alakulása lassú folyamat. Nemrégiben valaki nekemszegezett egy kérdést. „Ugyan magyarázza már meg, mi az, hogy szocialista erkölcs, mert csak emlegetjük, de hogy az lényege mit jelent, azt nekem szerint még senki sem tudta megmondani!" Egyről ne feledkezzünk meg: a polgári társadalom a maiga erkölcsét századok során hordta ki. A mi társadalmunk sem tehet csodát, de persze legyünk csak azért türelmetlenek, s e tekintetben sürgessük hajtsuk csak az időt. Félünk tehát? Voltam jó néhány brigádvezetői értekezleten, termelési tanácskozáson, ahol olyan kerültek elő, s olyan dolgok nyíltsággal, ami nem azt bizonyítja, hogy az emberek „nem mernek" beszélni. Azt hiszem, nem is félelemről, hanem inkább tartózkodásról van itt szó, ami szólhat a kinyomtatott betűnek is. Igen, „az írás megmarad". Dehát. a vállalati újság nem árulkodók fóruma", hanem azért van, hogy „tükröt tartson” a vállalatnak, s hogy mindig olyan dolgok mellett emeljen szót, amelyek azt megérdemlik és igénylik. S olyan jelenségek ellen, amelyek a kritikára rászolgálnak. Ilyenképpen ha egy üzemi lap betölti a szerepét, afféle katalizátor kell legyen. De ehhez több segítség kell, és kevesebb kevesebb háttérből „sorompó" beszélés. Mert sok névtelenül szóló nagyon is jól tudja, hogy az állítólagos retorziótól való félelem védőpajzsa mögül sok mindent állíthat. A kimondott szóért mindenki személyes felelősséggel tartozik Ezt a fajta felelősségeit sem megúszni, sem másra hárítani nem érdemes, mert huzamosan úgy sem lehet. Körmendy Zsuzsanna KIPSTER 04 KÖNNYŰIPARI SZERELŐ ÉS EPITO VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: SZERÉNYI JÓZSEF. Szerkesztőség: Budapest X., HOC Jászberényi út 14. Telefon: 148-236, 148-099 236-os mellék. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Budapest, VIII . Blaha Lujza tér 3. Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató. Előfizetési díj egy évre: 10,40 Ft. Megjelenik kéthetenként. Előfizethető a szakszervezeti és a párt bizalmiaknál. Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat Salgótarján, Petőfi tér 1. sz. INDEX: it 403.